www.woodbusinessportal.com - RSS

Faterm�kek �s az �ghajlatv�ltoz�s. Korm�nyzati politika

Fri, 11 May 2012 00:00:00 +0300

A legt�bb eur�pai fa Eur�p�b�l sz�rmazik.
T�bb mint 90%-ka a kerek f�knak , �s a fűr�sz�ru Eur�pai importoknak, m�s eur�pai orsz�gokb�l sz�rmaznak:
- Tűlevelű � ker�k fa, �s fűr�sz�ru - majdnem teljes eg�sz�ben fenntarthat�. (�s csak 2%-ka az Eur�pa importnak, Eur�p�n k�v�l vannak).
- Kem�nyfa - ker�k fa, �s fűr�sz�ru - legink�bb fenntarthat�(a ker�k fa, �s a kem�nyfa csak 9%-ka Eur�p�n k�v�li sz�rmazik, meg a fűr�sz�ruknak 40%-ka Eur�p�n k�v�li sz�rmazik) ezek k�z�l n�h�ny import Afrik�b�l �s D�l-Amerik�b�l minős�tett erdőkb�l sz�rmaznak, de a sz�ll�t�s Afrika, D�lkelet-�zsia �s Latin-Amerika t�bb forr�s�b�l erősen megk�rdőjelezhető.
Jogszab�lyok
Az Eur�pa-szerte korm�nyok fenntarthat�s�gi kapcsolatos k�rd�sekkel foglalkoznak jogszab�lyokon kereszt�l.
Franciaorsz�g k�szit, egy bizonyos rendeletet arra " hogy meghat�rozza a felt�teleket, hogy haszn�ljon egy minim�lis f�s anyag ar�nyt k�z�p�letekben, a saj�t jogszab�lyai keret�n szerint a levegő �s a racion�lis energiafelhaszn�l�s�ra n�zve.
Az �ghajlatv�ltoz�s
Egy tev�kenys�g:
A fa sz�n tulajdons�gai aktiv az �ghajlatv�ltoz�s cs�kkent�s k�zdelm�ben.
Egy c�l:
2008-2012 k�z�tt a g�z kibocs�t�st cs�kkenteni kell 8%-kal az EU-ban 1990-hez k�pest.
T�bb fa term�kek haszn�lata hozz� j�rulnak a c�lhoz.
Egy piac:
Az EU kereskedelmi kibocs�t�sok rendszereknek k�pez�s�vel, az ipari v�llalatoknak, �s m�s kezdem�nye.

Forr�s: http://www.eos-oes.eu

Tendence Expo

Wed, 09 May 2012 00:00:00 +0300

Tendence Expo a belso�p�t�szet �s dekor�ci� v�s�ra. A v�s�ron megjelennek a legk�l�nb�zobb b�torok �s d�szt�rgyak. A rendezv�nyen v�rhat� t�bb mint 33.000 l�togat�, k�zt�k: �zletemberek, befektetok, fejlesztok, �p�t�szek, �s sz�lloda tulajdonosok. A ki�ll�t�k k�z�tt megfigyelhetok: vir�g�rusok, lakberendezok, b�t�r gy�rtok, festo szakemberek stb.

Forr�s: http://events.hellotrade.com

2012 Wood Solutions Fair

Mon, 07 May 2012 00:00:00 +0300

Fa Solutions Fair a tervek szerint 2012 okt�ber�ben lessz megtartva, ism�t a Vancouver K�zpont konvenci�n�l (Nyugat). Ez az egy napos oktat�si esem�ny, f�b�l k�sz�lt term�kekre �s ezek felhaszn�l�s�ra koncentr�l�dik. A sz�ll�t�k �s muszaki szak�rtok is jelen lesznek arra, hogy v�laszoljanak a f�val kapcsolatos k�rd�sekre.

Forr�s: http://www.wood-works.org

Dremasilesia - Mebeltechexpo 2012

Fri, 04 May 2012 00:00:00 +0300

Dremasilesia - Mebeltechexpo a fő esem�ny a g�pipari �s a faipari szersz�mokra n�zve. A r�sztvevők tal�lkozni fognak tan�csad�kkal �s a technikusokkal, �s eggy�tt megold�sokat fognak tal�lni minden egyes kih�v�snak. Ők hasznos �tleteket fognak kin�lnia azzal a c�llal, hogy megerős�ts�k az �zleti piacot. Minden ki�ll�t� bemutatni fogja szersz�mait, csiszol�anyag�t, por ellenőrző rendszer�t, fa vegyi anyagok term�k�t stb. Dremasilesia - Mebeltechexpo lesz az a t�k�letes hely, ahol megossztani fogj�k az �j term�keket, leg�jabb g�peket �s a legjobb technol�gi�kat, �s pedig egy egy�ttműk�dő �zleti fejlőd�st az ipar kiterjeszt�s�hez n�zve.

Forr�s: http://events.hellotrade.com

Forst Live SUD

Mon, 09 Apr 2012 00:00:00 +0300

T�bb mint 250 ki�ll�t� bemutatja mag�t 2012 �prilis 13 �s15 k�z�tt a Forst Live SUD ki�ll�t�sn�l. A rendezv�ny egy 40.000 m2 ter�leten lesz megtartava, Offenburgban. A l�togat�k megtapasztalhatj�k a fa var�zs�t mint nyersanyag, valamint ennek haszn�lati lehetős�g�t. Forst Live SUD c�lja elsősorban az erd�szeti �s a mezőgazdas�gi d�nt�shoz�kra, az �p�tőiparra, a k�zművess�gre, az energi�ra, �s a v�gfelhaszn�l�kra vonatkozik.

Forr�s: http://www.forst-live.de

F�b�l k�sz�lt h�zak - Holzhaus 2012

Mon, 02 Apr 2012 00:00:00 +0300

A 16- ik F�b�l k�sz�lt h�zakra - Holzhaus kiad�sra 2012 �prilis 9 - 13 k�z�tt ker�l s�r.

F�b�l k�sz�lt h�zak - Holzhaus - a legnagyobb orosz ki�ll�t�s. 10 �ven �t az orosz �s a k�lf�ldi c�gek bemutatt�k a ter�letből l�vő szakembereknek a legjobb modern �p�t�szeti fa mint�kat. A ki�lli�s, h�zakat �s f�rdőszob�kat mutat be, amelyek fejlett technol�gi�kkal vannak fel�pitve. Moszkv�b�l �s m�s orosz r�gi�kb�l l�vő v�s�rl�k, a ki�ll�t�son bel�l megv�s�rolhatnak ak�rmit - projektektől kezdve elk�sz�lt h�zakig. 2011 novemeber�ben, a ki�llit�son bel�l, 193 v�llalat vett r�szt, Oroszorsz�gb�l, Feh�roroszorsz�gb�l, N�metorsz�gb�l, Finnorsz�gb�l, Kanadab�l, Franciaorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l �s Litv�niab�l. 4 napon �t, a ki�llit�s 10249 embert fogadott, 58 Oroszorsz�gi r�giob�l �s szakembereket Finnorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l, Csehorsz�gb�l, Egyes�lt Kir�lys�gb�l �s Jap�nb�l.

Forr�s: http://www.holzhaus.ru

Ajt�k �s tartoz�kok - 2012 �prilis 3-6, KROKUS EXPO Ki�ll�t�si K�zpont Moszkv�b�l

Fri, 30 Mar 2012 00:00:00 +0300

Ajt�k �s tartoz�kok - egy nemzetk�zi ki�ll�t�s BUILDEX Moszkv�b�l. A ki�ll�t�s bemutat: belt�ri �s bej�rati ajt�kat, tartoz�kokta, belső v�laszfalakat, z�rakat stb. A ki�ll�t�s egy v�rhat� esem�ny ezen a ter�leten, amelyen r�szt vesznek a legnagyobb ajt� gy�rt�k �s Eur�p�b�l �s �zsi�b�l l�vő legfontossabb erőműveknek k�pviselői. Ők megfoj�k vitatni a glob�lis trendeket �s meghat�rozz�k ennek az �gazatnak fejlőd�si ir�ny�t Oroszorsz�gban.

A ki�ll�t�s tematikus ir�nyai Ajt�k �s tartoz�kok:
� belt�ri �s bej�rati ajt�k
� belső v�laszfalak
� tartoz�kok
� tartoz�kok stb.

Forr�s: www.buildex-expo.com

Sustainable Packaging konferencia - Fenntarthat� csomagol�sok, m�rcius 29-30, Koeln - N�metorsz�g

Wed, 28 Mar 2012 00:00:00 +0300

A m�sodik kiad�s Sustainable Packaging konferencia - Fenntarthat� csomagol�sra ker�l megrendez�sre a FoodTec Anug�n�l, m�rcius 29-30 k�z�tt, K�lnben - N�metorsz�gban. Az aktu�lis k�rd�sek a fenntarthat� csomagol�sok, �s azok megold�sait mutatj�k be �s vitatj�k meg k�tnapos konferenci�n �t, m�rcius 29-30 k�z�tt. Ez a kiad�s �sszpontos�totta Skandin�vi�t, Olaszorsz�got �s N�metorsz�got. Mik az előnyei �s mikor haszn�lj�k? Melyek az �j fejleszt�si innov�ci�k �s az �j trendek? Ez az első alkalom, amikor Nova-Insitut Gmbh �sszefogta mag�t Anuga Foodtec �kal, hogy bemutatj�k a "SusPack Award - ot", ahhoz, hogy felfedezz�k a legpraktikusabb, innovat�v �s fenntarthat� csomagol�st 2011/2012-ben ind�tott.

LAS-EXPO Timber Industry and Forest Resources Management Fair

Mon, 26 Mar 2012 00:00:00 +0300

LAS-EXPO ki�ll�t�s eloseg�ti a modern technol�gi�kat a faipar sz�m�ra. Kielce ki�ll�t�knak ny�jtott lehetos�geket bemutatni nemcsak faipari szersz�mokat �s g�peket hanem erdei peszticideket, t�rk�peket, �s a fejlesztett sz�m�t�g�pes rendszerek is. LAS-EXPO egy faipari �s erd�szeti szakemberek �ltal szervezett tal�lkoz� helyszin, akik egy�ttmuk�dnek az olyan ter�leteken, mint p�ld�ul az erdogazd�lkod�s �s a fafeldolgoz�s.

Forr�s: http://www.targikielce.pl

2012 Oroszorsz�g erd�szeti alapja

Fri, 23 Mar 2012 00:00:00 +0200

27-29 M�rcius 2012 k�z�tti peri�dusban Moszkv�ban, a harmadik nemzetk�zi f�rumra ker�l sor, az �gynevezett 2012 Oroszorsz�g erd�szeti alapja a legfontosabb erd�szeti c�gek vezetőinek tal�lkoz�ja Oroszorsz�gb�l. Oroszorsz�g OMC-ben: Mi v�rja az erdőgazd�lkod�si piac tagjait, t�rgyal�sokat egy nemzetk�zi erd�szet politik�nak kialakit�s�r�l, egy r�szletes elemz�se az erd�szeti �gazatr�l - megismerheti az előzetes konferencia programj�t, a https://www.adamsmithconferences.com/PRC16LPeh�nlapon.

Forr�s: http://www.npadd.ru; http://www.adamsmithconferences.com

2012 Nordbat V�s�r

Wed, 21 Mar 2012 00:00:00 +0200

A 8-ik Nordbat kiad�sra 2012 m�rcius 21- 23 k�z�tt ker�lt sor, Lille-Grand Palaisban. A v�s�r egy proffesszion�lis szakember h�l�zatot k�pviselt �szak Franciaorsz�gban, �s lehetőv� tette sz�mukra, hogy megtal�lj�k sz�ll�t�jikat �s a helyi partnereiket.
Nordbat k�visel:
- konferenci�kat �s kerekasztalokat
- p�ly�zat: a legjobb inov�ciok
- inform�ci�s platform, a hozz�f�rhetős�gekhez
- faipar �s az �pit�szeti ki�llit�s stb.

Az aj�nlat v�ltozatos, az esem�ny program vonz�, �s a hangulat ked�lyes. Minden t�k�letesen t�rt�nik az�rt, hogy a kiad�s egy igazi sikert megismerjen.

Forr�s: http://www.nordbat.com

2012 Ecobat V�s�r

Mon, 19 Mar 2012 00:00:00 +0200

A 9-ik Ecobat kiad�s 2012 m�rcius 9 - 7 k�z�tt ker�lt sor, P�rizsban. A v�s�r 200 ki�ll�t�t �s 10.000 l�togat�t fogadott.
K�pviselt �gazatok:
- �p�tők, v�ros�p�t�szet
- anyagok
- meg�jul� energiaforr�sok �s a fenntarthat� gazd�lkod�sok
- szolg�ltat�sok
- teljes�tm�ny �p�letek.

Forr�s: http://www.bois-et-vous.fr

Bauen-Wohnen Salzburg - Belsodesign tervez�s �s �pit�szeti nemzetk�zi V�s�r

Fri, 16 Mar 2012 00:00:00 +0200

Bauen-Wohnen Salzburg - Belsődesign tervez�s �s �pit�szeti nemzetk�zi V�s�r. 4 napon �t, 500 ki�ll�t� vett r�szt a v�s�ron, azzal a c�llal hogy t�mogass�k a m�rk�ikat �s az �tleteiket Bauen-Wohnen Salzburgban. A v�s�rra, 2012 febru�r 9-12 k�z�tt ker�lt sor, Salzburgban. 2011-ben a v�s�r t�bb mint 35,400 l�togat�kat fogadott.

Forr�s: www.bauen-wohnen.co.at

HAEUSLBAUERMESSE - Az �p�t�s, a meg�jit�s �s energia-megtakar�t�s v�s�ra

Wed, 07 Mar 2012 00:00:00 +0200

Ki gondolt az �p�t�shez, a fel�j�t�shoz vagy az energia megtakar�t�sthoz, r�szt vehetett a a 2012-es febru�r 24-26 k�z�tti megtartott ki�llit�shoz, Klagenfurtb�l - HAEUSLBAUERMESSE 2012. Az �p�t�s, a meg�jit�s �s energia-megtakar�t�s v�s�rn�l, a l�togat�k meg�rdeklődhettek az energia-megtakar�t�s m�dszereiről. A l�togat�k t�j�koztat�st kaptak a leg�jabb fejlem�nyekről, trendekről, �s a k�l�nb�ző ter�letekből l�vő szolg�ltat�sokr�l.

Forr�s: http://www.kaerntnermessen.at

FSC tan�sit�s

Mon, 05 Mar 2012 00:00:00 +0200

Az erdők f�ggetlen tan�s�t�sa egy marketing termel�si előseg�t�si mechanizmust jelethet. Az �rt�kel�si erdő rendszerek javitj�k a v�llalat k�p�t. A FSC norm�k betart�sa azt bizony�tj�k, hogy a v�llalat ir�ny�t�si rendszer, a t�rsadalmi, gazdas�gi �s �kol�giai k�rd�sek alapj�n �p�lj�n. A k�l�nb�ző szervezetek r�szv�tele, lehetőv� teszik a k�nyvvizsg�l� c�geknek, hogy �rt�kel�seket v�gezenek egy hat�konyabb �s objekt�vabb szinten.

Forr�s: http://lestest.net

Forum Bois Construction 2012

Fri, 02 Mar 2012 00:00:00 +0200

A m�sodik Forum Bois Construction kiad�s, 2012 m�rcius 8 �s 9 k�z�tt ker�l sor, Beauneban. Az első kiad�sa 2011 febru�rj�ban l�tott m�r egy nagy sikert. T�bb mint 540 szakember vett r�szt ezen a rendezv�nyen: Franciaorsz�gb�l, Belgiumb�l, N�metorsz�gb�l, Ausztri�b�l, Sv�jcb�l, Luxemburgb�l, Spanyolorsz�gb�l stb. �p�t�szek, m�rn�k�k, �p�tők, beruh�z�k, kutat�k, di�kok, mind elj�nnek Beauneban, ahoz hogy megismerj�k a h�reket, �j�t�sokat, �j lehetős�geketet �s c�lszerűs�geket.
Sok konferencia javasolt a k�vetkező t�m�kkal:
- Fa �p�t�s, Franciaorsz�gban �s Eur�p�ban
- F�b�l �piteni
- �kol�gia �s energiahat�konys�g
- Kem�ny fa �pit�sben- perspekt�v�k
-Term�l- rehabilit�ci�.

Forr�s: http://www.polefibres.fr

EXPOBOIS 2012

Wed, 29 Feb 2012 00:00:00 +0200

EXPOBOIS egy francia referenciai v�s�r Franciaorsz�gb�l, faipari g�peknek, amely 2012 febru�r 8 �s 12, k�z�tt ker�lt sor, P�rizsban, Franciaorsz�gban. A ki�ll�t�si ter�let 30%-kkal nőtt, mint az el�ző �vekben. EXPOBOIS 2012 a g�pek �s berendez�sek gy�rtok r�szv�tel�re alapult. Expobois 2012 fő t�m�ja, az innov�ci� megbecs�l�se volt. Hangs�lyt kapott a szakemberek �ltal kifejlesztett in�v�ci�, �s az innov�ci�, mint versenyt�nyező a nemzetk�zi piacon.

Forr�s: http://www.expobois.fr

Ikea Scanwood sz�ll�t�k aktivak elad�dtak

Mon, 27 Feb 2012 00:00:00 +0200

Fizet�sk�ptelens�g elj�r�sa ut�n a Kanadai Ikea Scanwood szolg�ltat�nak nem siker�lt kapnija egy aj�nlatot a teljes v�llalkoz�s sz�m�ra a p�ly�zati elj�r�sn�l, amely lez�rult 2011 j�lius 22-�n, egy ind�t�si sz�letett, az egyedi aktivak elad�s�ban. V�g�l a Tour Tech East Ltd aj�nlat�t elfogadt�k, amely US$ 3.5 m volt. Ugyancsak, Green Hunt Wedlake elfogadott m�g k�t fennmarad� aj�nlatot �s bemutatta ezeket a Nova Sk�tb�l l�vo Legfelsobb B�r�s�gn�l, j�v�hagy�sra. A Danbury Industrial licit�lok egy aktiv licit�l�si aj�nlatot aj�lottak amelynek �t�ke US$ 1.64 m.

Forr�s: http://www.euwid-wood-products.com

2012 Latina Konferencia

Fri, 24 Feb 2012 00:00:00 +0200

A m�sodik Latin-Amerikai (LATIN) erd�szeti ipar konferencia, 2012 M�rcius 26 - 28 k�zőtt ker�l s�r Sao Paol�ban, Braz�lia, amely ugynevezett "Hogyan folytat inov�lni �s �j kih�v�sokat kezelni, Latin Amerika erd�szet ipara?". A k�tnapos konferencia megvizsg�l sok m�s kih�v�sokat, amelyekkel az erd�szeti ipar vid�ke szemben�znek. Egy f�rumot akarnak biztos�tani a vit�knak �s networkignak, az �gazatban műk�dő szakembereknek, valamint a termel�snek, marketingnak, �rt�kes�t�snek �s strat�giai szakembereknek a teljes erd�szeti �gazatb�l, �s pedig a Latin Amerikai �sszef�gg�sben l�vő bemutatott lehetős�geket is.

Forr�s: http://www.wbpionline.com

FSC saj�t elveitnek �s krit�riumainak legal�bb fele sem felel meg Afrik�ban

Wed, 22 Feb 2012 00:00:00 +0200

Geasphere egy nem korm�nyzati szervezet, amelynek c�lja a k�rnyezetnek, �s a �kol�giai integrit�s�nak v�delme D�l-Afrik�ban, Mozambikban �s Swazilandban. A szervezet elind�tott egy r�vid filmet, amely megmagyar�zza mi�rt a FSC �ltetv�nynek tan�s�tv�nya bet�ri saj�t elveit �s krit�rium�t.
A film, elmagyar�zza hogy a FSC10-es elv, az �kol�giai �ltetv�nyeknek tanusit�s�nak biztos�t�sa el�gtelen, �s a mod�t amelyen kereszt�l ezek az �ltetv�nyek s�rtik a FSC 5,6, 9 �s 10-es elveket.

Forr�s: http://www.fsc-russia.com

Finnorsz�g �s Oroszorsz�g megvit�zza az erdei kil�t�sokat

Mon, 20 Feb 2012 00:00:00 +0200

Finn befektetők k�v�nnak r�szt venni az Oroszorsz�g erd�szeti �gazat kiemelt beruh�z�saiban

Helsinkiben, Jari Koskinen Finn mezőgazdas�gi erd�szeti miniszter, �s Viktor Maslyakov� az Erd�szeti Sz�vets�gi �gyn�ks�gnek igazgat�ja k�z�tt ker�lt egy megbesz�l�s, amelynek sor�n megvitatt�k az erd�szeti �gazatb�l l�vő k�toldal� egy�ttműk�d�s�t. K�l�n�sen a tal�lkoz�n bel�l megvitatt�k, az erd�szeti �gazatb�l l�vő k�lts�ghat�konys�g probl�m�it, �s ennek fejleszt�s�nek strat�gi�j�t, mindk�t orsz�gban.
Megvitat�sra ker�lt sor a program priorit�s �lvező projektekre is, Oroszorsz�gb�l, �s a finn befektetőknek val� r�szv�tel�nek lehetős�ge ilyen projektekben. A tal�lkoz� ut�n, Helsinkiben, megtartottak egy orosz- finn gy�l�st is, amelynek fő t�m�ja a fenntarthat� erdőgazd�lkod�s munkacsoportja volt. A gy�l�sen bel�l r�szt vettek a k�t �llam Erd�szeti Szolg�lat k�pviselői is.

Forr�s: http://lesvesti.ru

FAH�Z ki�ll�t�s

Mon, 13 Feb 2012 00:00:00 +0200

2012 m�rcius 15-18 k�z�tt, a "Krokus Expo" ki�ll�t�si k�zpontban, Moszkv�b�l lesz megrendezve, a nyolcadik nemzetk�zi "FAH�Z" ki�ll�t�s�nak kiad�sa. Ez az egyik legsikeresebb fa �pit�szeti projekt. Ez az esem�ny �sszehozza a legfontosabb hazai �s k�lf�ldi c�geket: gy�rt�kat, �p�tőket, �p�t�szőket, tervezőket, kereskedőket. 2011-ben a ki�ll�t�st 22.300 vend�geket fogadott. Tavaly a "FAH�Z" ki�ll�t�son 220 v�llalat vett r�szt Oroszorsz�g k�l�nb�ző r�gi�j�b�l �s k�lf�ldről (Egyes�lt Kir�lys�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Litv�nia, USA, Finnorsz�g).

Forr�s: http://www.woodenhouse-expo.ru

Hogyan pusztitja el IKEA Oroszorsz�g erdoit

Fri, 10 Feb 2012 00:00:00 +0200

K�l�nb�ző h�rek amelyek megjelentek Oroszorsz�gban szinte tarthatatlan tan�s�t� c�gekre n�zve, neh�zs�geket okoz FSC-nek. A "Plusz -m�nusz" ARD TV-ad� programja Kar�li�ba utazott, annak �rdek�ben, hogy ellenőrizze IKEA h�ztart�s erd�szet�t. Feltal�lt�k, hogy Swedwood v�g�sokat v�gez az "�reg erdőkben", ami k�pvisel egy FSC t�r�st a nagy term�szetv�delmi �rt�kű erdők tekintet�re n�zve. A neh�z g�pek haszn�lata az instabil talajokon, gener�lhat egy hossz� t�v� negat�v k�vetkezm�nyt. IKEA azt mondta, hogy elfogad minden v�dot. FSC-Watch nincs meggyőződve arr�l, hogy ebben az esetben jelentős eredm�nyeket fognake kapni vagy sem, mivel �gy tűnik, hogy FSC megtagadott egy megfelelő v�d vizsg�l�st.

Forr�s: http://www.fsc-russia.com

ForestWood 2012

Wed, 08 Feb 2012 00:00:00 +0200

Ez a m�sodik alkalom, amikor a n�gy szervezet tartott k�z�s konferenci�t, amely a kor�bbi, egy�ni Sikerekre, �s az ipari esem�nyekre �p�lnek / konferenci�k, amelyek vil�gsz�nvonal� oszt�ly� hangsz�r�kra �s előad�kra vonzodtak. 2012 M�rcius 21-�n tartj�k meg a ForestWood 2012-�t, Wellingtonban, a Te Papa Tongarewa �j-Z�land M�zeumban. Ez egy fantasztikus lehetős�g a szervezeteknek �s egy�nek, hogy vegyenek r�szt az erd�szeti �gazatb�l l�vő d�nt�shoz�kkal, �s professzion�lis szakemberekkel.

Forr�s: http://www.forestwood.org.nz

Stockholm Furniture Fair 2012

Mon, 06 Feb 2012 00:00:00 +0200

Id�n febru�r 7-11 k�z�tt ker�l megrendez�sre Skandin�via legnagyobb design seregszeml�je, a Stockholm Furniture Fair. A v�s�r id�n is k�t rendezv�nyből �ll, a Furniture Fair-en a leg�jabb sknadin�v b�torokat, lakberendez�si t�rgyakat �s textileket l�thatjuk, m�g a Northern Light Fair-en l�that� minden ami l�mp�kkal �s vil�g�t�ssal kapcsolatos. A v�s�rnak id�n is a stockholmi v�s�rv�ros, a Stockholmsmassan ad helyet. A helysz�n nem kicsi, a tavalyi tapasztalok alapj�n javaslom, hogy legal�bb k�t teljes napot sz�njon r�, aki v�gig szeretne s�t�lni!

Forr�s: http://www.designbutorok.hu

2011-ben a megn�vekedett a h�zak �s a biomassza termel�se

Wed, 01 Feb 2012 00:00:00 +0200

Rosstat szerint, 2011 janu�r-okt�ber időszakban, a fafeldolgoz�s megn�vekedett 4,9 %-kal az elm�lt �vhez k�pest. 2011 okt�ber�ben a famegmunk�l�snak �s faipari term�keknek gy�rt�s�nak jellemzői 97,9%-ot k�pviselt. Legink�bb, az elm�lt 10 h�napban megn�vekedett az előre gy�rtott h�zak termel�se (30 %-kal), r�tegzett term�kek termel�se (21,5 %-kal), padl� term�kek term�l�se (43,8%-kal), pellet term�kek termel�se (13,6%-kal). A cellul�z �s a pap�r gy�rt�s 2011 janu�r �s okt�ber k�z�tti periodusban 100,6% volt. A cellul�z, pap�r �s karton gy�rt�sa, 4,4%-kal nőtt az elm�lt 10 h�nap tavalyi �v�ben.

Forr�s: http://lesvesti.ru

Egy bore�lis erdo javasolt mint egy vil�g�r�ks�g

Mon, 30 Jan 2012 00:00:00 +0200

UNESCO-nak hamarosan lehetős�ge lessz, hogy n�veljen egy bore�lis erdőt, Manitoba �s Ontario hat�r ment�n tal�lhat� rangban.
A k�t tartom�ny, befejezete a kandid�tur�s dosszij�t. Greg Selinger, Manitoba, tartom�ny minisztereln�ke azt j�solta, hogy az erdő vonzzani fog az eg�sz vil�gb�l turist�kat, ha UNESCO, becsat�lja az erdőt mint egy vil�g�r�ks�g. A Pimachiowin Aki �gynevezett r�gi�, egy 33.400km2 �es ter�leten fekszik. T�ny, hogy 2007-ben a korm�ny, betiltott egy elektromos t�vvezet�k berendez�s�t abben az erdőben.

Forr�s: http://www.branchez-vous.com

IKEA l�trehozott egy lak�s egy metr� �ll�m�sban

Fri, 27 Jan 2012 00:00:00 +0200

Annak �rdek�ben, hogy fenntartsa szlog�nj�t: "B�torok kis h�zaknak nagy �lmakkal" a c�g rendezett egy lak�st, p�rizsi metr�ban. �t ember �lt ott egy h�ten.
IKEA nem csak kanap�kat �s polcok �rusit, hanem egy �letstilus.
6 napon �t, janu�r 09-14-ke k�zőtt, az �t emeber ott �lte az �let�t (j�ttek �s mentek a munkab�l, főztek, n�ztek a t�v�ben, partykat szervezett stb.) az utaz�k előtt. Minden nap, IKEA felt�lt�tt egy filmet a YouTube-on a legfontosabb mozzanatokkal, amelyek megt�rt�ntek a metr�b�l tal�lhat� kis lak�sban. A film megl�that� volt az Auber �llom�son tal�lhat� utaz�knak is, az ott l�hat� k�pernyők�n. Janu�r 13-�n, az Auber lak�sban megtartottak egy partyt is, ahol 12 rajong�kat h�vtak meg a Facebook-on.

Forr�s: Money.ro

INDIAWOOD 2012

Mon, 23 Jan 2012 00:00:00 +0200

1999 �ta INDIAWOOD �s az India Faipari Sz�vets�g t�mogatt�k egym�st, az evol�ci�jukat tekintve. Bangalore az esem�ny h�zigazd�ja, 1999 �ta, amikor a v�s�r lebontakozott 3000 m2 ter�leten, 103 r�sztvevővel Indi�b�l �s tengerent�lon. 2002-ben az esem�ny ter�lete megdupl�zodott 6000 m�-re �s 220 vend�gekkel, 22 orsz�gb�l. Lassan - lassan, a 2004-es, 2006-os, 2008-as kiad�sok egyre ink�bb l�tv�nyosab� alakultak. A 7-ik INDIAWOOD kiad�sra 2012 febru�r 10-14 k�z�tt ker�l s�r, csak Bangaloreban.

Forr�s: http://www.indiawood.com

Xylexpo, Milano, 2012 m�jus 8 - 12

Tue, 17 Jan 2012 00:00:00 +0200

1968 �ta, Xylexpo a legfontosabb ki�ll�t�st jelent, faipari g�pekre �s b�tor kieg�sz�tőkre, ahol az innovativ javaslatok megfelelnek a legszigor�bb ig�nyekre. Hat szoba, amelynek teljes ter�lete 60.000 m2, ad otthont a ki�ll�t�snak, amely 2012 m�jus 8 � 12 k�z�tt lesz megtartva.
A nagy l�togat�k sz�ma, r�sze a mil�n�i ki�ll�t�snak t�bb mint 40 �ve. A ki�ll�t�s honlapj�n let�lthető egy r�vid bemutat�, amely �sszefoglal�lja azokat a jellemzőket, amelyek �ltal Xylexpo egy referenciapont a fafeldolgoz�s ter�let�n.

Forr�s: http://www.xylexpo.com

DREMA �s FURNICA 2012 - Nemzetk�zi Faipari �s B�toripari Ki�ll�t�s �s V�s�r

Fri, 23 Dec 2011 00:00:00 +0200

A Poznan-i Nemzetk�zi V�s�r szervez�s�ben 2012. m�rcius 27-31-ig ker�l megrendez�sre a 28. Nemzetk�zi Fa- �s B�toripari G�pek Ki�ll�t�sa, a DREMA, valamint a 7. Nemzetk�zi B�toralkatr�sz V�s�r a FURNICA. A k�t szakki�ll�t�sra egy�ttesen ker�l sor, hogy komplett k�pet tudjon adni az aktu�lis fa- �s b�toripari trendekrol, technol�gi�kr�l. A ki�ll�t�k k�z�tt vezeto eur�pai gy�rt�k, forgalmaz�k �s besz�ll�t�k tal�lhat�k �s a legjobb szakemberek is megtal�lhat�k. A v�s�r t�k�letes alkalom �j kapcsolatok l�trehoz�s�ra, a r�giek �pol�s�ra illetve a leg�jabb technol�gi�k megismer�s�re.
A ki�ll�t�son �gynevezett ��lo b�torgy�r" muk�dik majd, mely a gy�rt�si folyamatokat mutatja be a l�togat�knak.
A v�s�ron 30 000 n�gyzetm�teren, t�bb mint 800 c�g mutatkozik be, Lengyelorsz�gb�l �s Eur�pa sz�mos orsz�g�b�l egyar�nt.

Forr�s: http://www.budapest.trade.gov.pl

Mit �get a Fa Jobban?

Mon, 19 Dec 2011 00:00:00 +0200

�n a legjobb eredm�nyeket kaphatja �s t�bb hot a fa hangerore akkor amikor az �get�s a legnagyobb ( a legnehezebb) fa surus�gn�l t�rt�nik amelyet megkaphatja.

A legjobb �get�si tuzifa fajok:

Hickory � 25 -tol 28 milli�ig BTUs/cord � surus�g 37-t�l 58 lbs-ig./cu ft-ig.
T�lgy � 24- tol 28 milli�ig BTUs/cord - surus�g 37-t�l 58 lbs-ig/cu ft-ig.
Black Locust � 27- tol milli�ig BTUs/cord- surus�g 43 lbs-ig ./cu ft-ig.
Bukk - 24 - tol 27 milli�ig BTUs/cord � surus�g 32-t�l 56 lbs./cu ft-ig.
Feh�r koris � 24 milli�ig BTUs/cord � surus�g 43 lbs./cu.ft �ig.

Forr�s: http://forestry.about.com

A fa�ruk lass�tj�k a glob�lis felmeleged�st

Mon, 12 Dec 2011 00:00:00 +0200

Jelenleg sz�mos k�l�nb�ző term�k, anyag �s megold�s k�z�l v�laszthatunk. A v�laszt�snak is jelentős hat�sa lehet a CO2 kibocs�t�s�ban. Mint p�ld�ul, a fa helyettesit�se a neh�z betonelemekkel, eredm�nyezhet egy tonna CO2 takar�koss�got, minden k�bm�ter f�nak. A lenti t�bl�zat azt mutatja, hogy mennyi CO2-t per k�bm�ter fa lehet megmenteni, akkor amikor m�s anyagok hellyett haszn�lj�k.
Fa falak
A K�rnyezeti Profil inform�ci�k az Egyes�lt Kir�lys�gban r�mutat arra hogyan lehet 3,45 tonna CO2-ot megtakaritani, per 50m2 falon, far�csok haszn�lat�val. A lenti t�bl�zat, �sszehasonl�tja k�l�nb�ző falszerkezetek CO2 kibocs�t�s�t. Hab�r a fa�pitm�nyek k�szit�si m�dszerei v�ltoznak �s ennek k�vetkezt�ben a fa tartalma is v�ltozik Eur�pa-szerte, k�r�lbel�l 5-15 tonna CO2 per h�z cs�kkent�se v�rhat� ( 5 tonna nagyj�b�l az az �sszeg, amelyet egy 1,4 litres aut� termel 23 000km-es �taz�ssal). Sz�val Eur�p�ban, a f�b�l �p�lt h�zak kis m�rt�kű sz�zal�kos n�veked�se, eredm�nyezhet egy jelentős CO2 kibocs�t�s cs�kken�st.
Fa ablakok
A fa helyettes�t�se PVCkkel maximum 0,5 tonna CO2-ot ment�s�t eredm�nyezheti ak�r 10 ablak eset�n, vagy ak�r 4,0 tonna CO2, akkor amikor a f�t alum�niummal helyettesitj�k.
Fa gerend�k
Egy francia tanulm�ny (l�sd al�bb) kimutatta, hogy a CO2-kibocs�t�s cs�kkent�s�t fagerend�k v�laszt�s�val lehet el�rni, amelyeknek egy negat�v hat�suk van a CO2-ra - ezek k�pesek elnyelni 150 kg CO2-�t tonn�nk�nt, mik�zben, az alum�nium, 330 kg CO2-ot bocs�t ki.

Forr�s: http://www.eos-oes.eu

Fa�ruk lass�tj�k a Glob�lis felmeleged�st

Fri, 09 Dec 2011 00:00:00 +0200

A glob�lis felmeleged�s az egyik fő t�rekv�s. Az energiafogyaszt�k cs�kkent�se �s a technol�gia jav�t�sok, lesznek azok fő m�dok, amelyek cs�kkenteni fogj�k az �ghajlatv�ltoz�st. Az anyagok haszn�l�si d�nt�se is jelentős hat�ssal van a CO2 kibocs�t�sra, mely fő oka a glob�lis felmeleged�snek. Folyamatosan bővitve az erdőfel�leteket, Eur�p�ban is n�velhetj�k az erdőink �ltal elősegitett CO2 cs�kken�st. A fenntarthat� erdőkb�l sz�rmaz� f�b�l nyert fa- �s pap�ripari term�kek v�laszt�sa �ltal szint�n cs�kkenthetj�k a CO2 kibocs�t�st. Ezek a term�kek n�gyf�le m�don seg�tenek a glob�lis felmeleged�s cs�kkent�s�ben:
T�rol�s
az erdei sz�n t�rol�sa a term�kek �lettartama alatt - �s azon t�l, az �jrahasznos�t�s �ltal
Behelyettes�t�s
magassabb CO2-t kibocs�t� term�kek helyettesit�se �ltal
Bep�tol�s
a f�ban t�rolt energia hasznos�t�sa, a term�kek �lete v�g�n �get�s altal, fosszilis �zemanyagok helyett
Fel�j�t�s
az erdők fel�j�t�sa �ltal, mivel a fűr�sz�ru haszn�lata stimul�lja Eur�p erdőinek terjeszked�s�t mely n�veli a sz�n hat�s s�llyed�s�t, �s t�bb CO2-ot lefoglal a l�gk�rből.

Forr�s: http://www.eos-oes.eu

Lettorsz�g erdo kerete

Wed, 07 Dec 2011 00:00:00 +0200

Az elm�lt 70 �vben Lettorsz�gban, tapasztalni fog tov�bbra is egy jelentős erdős ter�let �s erdős tartal�k n�veked�st. 1935-2005 �vek k�z�tt az erdős ter�let nőtt 1.7 szer, �s a fűr�sz�ru tartal�k 3.3 szor.
�gy nincsenek okok,amelyek idokolj�k, hogy a az erdők megsemmis�t�dnek. Az erdős ter�letek fel�letei n�nek, a term�szeti t�nyezők miatt. A fűr�sz�ru tartal�k keret n�veked�s k�sz�nhető a erdős ter�letek n�vel�se miatt. Egy pozit�v hat�s az erdők biztons�gi int�zked�seknek is.
A gyant�s fel�letek 59 %-ot tartamazz a teljes tartal�kb�l, �s jellemzi a tipikus Lettorsz�gi erdők kond�ci�j�t. L�teznek m�g is k�lőbs�gek az erdő fajokban, ami az �llamok� �s a mag�nok�. Az �llami erdőkben ural a puhafa faj (69 %-b�l teljes), �s a mag�n erdőkben ural a kem�ny fa (nyir 33%, sz�rke �gerfa 11%, rezgőny�r 4% a teljes k�tet tartal�kb�l).

Forr�s: http://www.latvianwood.lv

2011 Branchentag Holz min�l t�bb l�togat�t vonz �jb�l

Mon, 05 Dec 2011 00:00:00 +0200

Ebben az �vben, 2011 Branchentag Holz, 2011 November 2 �s 3 k�z�tt t�bb l�togat�t v�ltott ki, mint az elm�lt �vekben. A faiparb�l l�vő �ltal�nos Kereskedelmi Sz�vets�g szerint, k�r�bel�l 2.850 l�togat� volt, egy plusz pont 2009 illetve 2010-hez k�pest.

Forr�s: www.euwid-wood-products.com

Cselekv�si terv a faiparnak

Mon, 28 Nov 2011 00:00:00 +0200

A cselekv�si tervetet t�mogatja az �llam �s a Poitou-Charentes r�gi�, amelynek c�lja az, hogy kezelje az emberi erőforr�s-gazd�lkod�si kezel�st, r�szv�tele a foglalkoz�si kock�zatok megelőz�s�n�l, a VAE fejlőd�s�nek biztat�sa (tapasztalatok �rv�nyes�t�se) a v�llalatokban. Ez a terv h�rom int�zked�st biztosit ebből az iparb�l l�vő v�llalatokhoz, �s a munkav�llal�khoz ir�nyul:
- k�l�n�s napok szervez�se annak �rdek�ben, hogy �rz�kenny� tegye, �s t�j�koztatssa a vezetőket az �ves �rt�kel�sekre n�zve
- foglalkoz�si kock�zatok megelőz�shez val� jutal�k szervez�se, amely javithatja az iparb�l levő dolgoz�k munkak�r�lm�nyeiket
- a VAE fejlőd�s (tapasztalatok �rv�nyes�t�se) ebb�l az iparb�l, gyakorlatilag a hi�ny manaps�ga, a munkav�llal�k k�vet�s�vel �s t�mogat�s�val, v�llalni k�v�n egy �rt�kes megk�zel�t�st a szerzett tapasztalukr�l.

Forr�s: http://www.arftlv.org

Tulevelu fur�sz�ru ir�nti kereslet folyamatos cs�kken�sben van

Wed, 23 Nov 2011 00:00:00 +0200

Tűlevelű fűr�sz�ru ir�nti kereslet folyamatos cs�kken�sben van a n�met piacon, szezon�lis t�nyezők miatt. A besz�ll�t�k v�lem�ny�k az, hogy a cs�kken�s folytat�dni fog, november k�zep�ig, illetve november v�g�ig. Ehelyett, a talpfa alkalmaz�sai gyorsabban nőtt, az elm�lt �vekben. A helyzet hasonl�, a ragasztott lamell�kn�l is. Csomagol�si �gazat �rai kezdett stabiliz�l�dni okt�ber v�g�n.

Forr�s: www.euwid-wood-products.com

Oroszorsz�g tekinteni fog r�szv�nyek a nyersfa exportra

Mon, 21 Nov 2011 00:00:00 +0200

Miut�n a Kereskedelmi Vil�gszervezet elfogadja, Oroszorsz�g tekinteni fog r�szv�nyeket a nyersfa exportra, Interfax tud�s�tja, Maxim Medvedkov�t id�zve, Vezetője a Kereskedelmi T�rgyal�sok oszt�ly�nak, a Gazdas�gi �s Fejleszt�si Miniszt�rium keret�n bel�l, amely komment�lt a megk�t�tt meg�llapod�s t�rgyal�sokon, Oroszorsz�g csatlakoz�s�ra n�zve a OMC -hez. Az export�lt fa uralma al� hajtott r�szv�nyeket, ad�ztatni fogj�k egy kissebb m�rt�kben mint az aktu�lis �rat, m�g a k�lf�ldi �rt�kes�t�sek amelyek meghaladj�k a r�szv�nyeket egy magassabb ad�ztat�s m�rt�k fogja v�rni. A meg�llapod�st al� �rtak, 2011 okt�ber 21-�n, Eur�pai Uni�s reszes d�nt�s�re.

Forr�s: http://www.bloomberg.com

Habitat Zero Carbon: olyan esem�ny, amelyn�l nem szabad hi�nyozni!

Fri, 18 Nov 2011 00:00:00 +0200

A BATIMAT tisztess�ges szervezői �gy d�nt�ttek, hogy az �pűletek energiahat�konys�g�ra tegyenek hangs�lyt. A Habitat Zero carbon project prezent�ci�, egy 100m2 ki�ll�t�s amely a v�s�r c�lj�val van tendenci�ban.
A modul csontv�znak megv�lasztott�k a f�t. Amelyet meg�pitte a Charpente C�nomane v�llalat, a modul haszn�lja a tan�s�tott ek�, helyi f�t (ha lehets�ges) a sz�ll�t�s� hat�sok kapcsolatos cs�kkent�s�rt. Ez a protot�pus is, egy energiatakar�koss�g �lőhely, amely �sszhangban van a BBC Effinergie szab�lyok szerint. A modul belsej�ben telep�tve van egy d�szlet is, amely kiemeli a megold�sokat, amelyek lehetőv� teszik, a semleges sz�negyens�ly megszerz�s�rt. A Habitat Z�ro Carbone protot�pus, p�nz�gyi t�mogat�st kapott k�t nagy int�zm�nyi szervektől: a France Bois For�t egyes�let �s a Codifab (A francia iparok fejlőd�se �s a fa b�torok szakmai bizotts�ga). Ezekn�l hozz� adodik t�bb ipari partnerek egy�ttműk�d�se amelyeket a projekt vonzotta.
Ez a protot�pus t�bb mint egy kereskedelmi term�k, egy igazi tan�t�si demonstr�ci�, amely a francia �s a nemzetk�zi szakembereknek előterjesztett.

Forr�s: http://www.bati-journal.com

Egy szokatlan �lo f�kb�k k�sz�t torony hat �vtizeden belul befejezodik

Thu, 10 Nov 2011 00:00:00 +0200

Egy term�szetes torony "n�veked�s"elindul, az �p�tőanyagok az �lő f�k, amelyek ellenőrizve nőni fognak, az �p�t�s befejez�s�re 60 �vben.

A workshop keret�ben, amely egy h�tig tartott, Visiondivision meginditott egy �p�t�szeti, projektet, amely nővekedni fog 60 �vben. K�ts�gtelen, hogy a mai technol�gia m�r cs�kkentette a t�relem m�rt�k�t. Az �pit�szet eset�ben, ez a dolog hasonl� a 60 �ves v�rakoz�si projekt befejez�s�vel. Pont ezt tervezet�k a Visiondivision st�di�ban, Stockholmban, az egyetemnek, �s a Politecnico di Milanonak: t�bb k�r alak�n �ltetett tengely n�vekedni fog, �s ezzel egy tornyot fognak alak�tani 6 �vtizedben!

Forr�s: http://www.spatiulconstruit.ro

UNECE tanulm�ny eur�pai erdok sz�l� j�voj�rol

Thu, 10 Nov 2011 00:00:00 +0200

Az Egyes�lt Nemzetek Szervezete (UNECE), Eur�pai Gazdas�gi Bizotts�ga, megind�totta a II-ik Eur�pai erd�szeti tanulm�nyt- European Forest Sector Outlook Study II (EFSOS II), amely betekint�st ny�jt a politikai opci�k k�vetkezm�nyeiben, az EU 27 erd�szet j�vő�re n�zve, Kelet-�s D�lkelet-Eur�p�ban. A tanulm�nynak a c�lja, az hogy seg�tse a politikai d�nt�shoz�kat abban, hogy megkapj�k a legjobb v�laszt�si m�dszereket az eur�pai erdők j�vő�re n�zve.

A politikai d�nt�si t�nyezők hordoznak egy hatalmas felelőss�get, az egyens�ly fenntart�sa a biol�giai sokf�les�g megőrz�se �s a gazdas�gi �s t�rsadalmi elv�r�sok reag�l�sa az erdők szempontj�b�l. Int�zked�seket, is meg kell nekik tal�ni a sz�n t�rol�s�ban, az �ghajlatv�ltoz�shoz val� alkalmazkod�sokhoz, �s amely lehetős�get ad a kikapcsol�d�sra �s szabadidőre, valamint a fa kin�l�s nyersanyagoknak. A tanulm�ny szerint sz�ks�g egy politikai jelentős v�ltoz�s vagy az erd�szeti �gazatb�l strat�gi�k, �gy a erdei term�kek fogyaszt�sa �s a fa energia n�vekszik. A fa kereslet 20%-kal n�vekedni fog, a legnagyobb n�veked�s a fa energia �gazat�ban regisztr�lodik. �s egyre n�vekvő ig�nyeineket meglehet tenni csak az alkatr�szek bőv�l�s�vel az ell�t�si l�ncban, k�l�n�sen a betakar�t�s maradv�nyoknak.

Az erdő ter�let tov�bb bőv�t�sre �s nővel�sre v�rhat� 6%-kal vagy 12 milli� hekt�rral, 2030-ig, valamivel nagyobb ter�lete, mint pl.a teljes Bulg�riai ter�let. A tanulm�ny azt is sugallja, hogy ha Eur�pa tov�bbra is a f�t haszn�lja, mint meg�jul� energiaforr�s, a k�n�lat nőni fog n�h�ny sz�zal�kkal az elk�vetkező h�sz �vben. Ehhez sz�ks�ges lenne egy p�ld�tlan mozg�s�t�s nagy mennyis�gű minden t�pus� f�knak, ami jelentős k�rnyezet, p�nz�gyi �s int�zm�nyi k�lts�geket jelenthet.
Azonban, ha a d�nt�shoz�k �gy d�ntenek, hogy előnyben r�szes�ts�k a biol�giai sokf�les�geket, az erdők megőrz�s�t �s hat�konys�g�t, az eur�pai erdők fa k�n�lata 2030-ban,12%-kal alacsonyabb lessz a jelenhez k�pest.

Forr�s: http://www.unece.org

KWF-Tagung 2012

Tue, 08 Nov 2011 00:00:00 +0200

A KWF tal�lkoz�k a legnagyobb erd�szeti demonstr�ci�k a vil�gon. A KWF-Tagung, 2012-ben a legfontosabb nemzetk�zi tal�lkoz� az erd�szeti �gazatnak. A KWF Szalon 16-ik kiad�sa, 2012 j�nius 13-16 k�z�tt ker�l megrendez�sre, Bopfingenben (A Swabian Ala keleti ker�let�n).
Hagyom�nyosan, a KWF Szalon h�rom elemből �ll:
DemoFair - erd�szeti g�pek demonstr�ci�ja �s innov�ci�k, ter�leti kir�ndul�sok �s egy tudom�nyos kongresszus.

KWF 2012 jelent:
- Vil�gszerte,a legnagyobb erd�szeti technol�giai esem�ny 2012-ben
- A m�sodik legnagyobb ed�szeti demonstr�ci�k esem�nye a vil�gban
- Egy tal�lkoz�i hely, az erd�szeti szakembereknek �s az eg�sz faipari �gazatnak
- Optim�lis felt�telek nemzeti �s nemzetk�zi business kapcsolatok l�trehoz�s�hoz
- Felvenni a kapcsolatot az erd�szetb�l levő d�nt�shoz�kkal, az erd�szeti technol�gi�val, a k�zigazgat�si �gazatokkal �s az egyes�letek �s gazd�lkod� szervezetekkel

- t�bb mint 500 ki�ll�t� t�bb mint 20 orsz�gb�l
- t�bb mint 43.000 szakmai l�togat�
- t�bb mint 140.000 m2 -. ki�ll�t�t�r.

Forr�s:www.kwf-tagung.org

A n�metorsz�gi b�torpipar a glob�lis �sszef�gg�sben

Fri, 04 Nov 2011 00:00:00 +0200

A Nemzetk�zi b�tor piac, egyre nő a globaliz�ci� miatt, �s a nemzeti piac egyre nagyobb felboml�sa miatt. Egyre nagyobb �s egyre nő a b�tor export hat�sa. Nemzetk�zi� v�lt a b�tor piac. N�metorsz�g a legfontosabb b�torok piaca Eur�p�b�l.�tlagosan a n�metek 500 eur�t k�ltenek �vente, dekor�ci�k�rt, ebből 360 eur� csak b�torokra. Ez az �gazat 2003-ban, 17,2 milli�rd eur�t, foglalt �ssze, 1,9%-kal t�bb, mint egy �vvel kor�bban.Jelenleg 1.125 v�llalatok dolgoznak a faiparban, mintegy 105.000 alkalmazottal.

Forr�s: www.hdh-ev.de

V-ik Nemzetk�zi fa�pit�szeti Kongresszus

Wed, 02 Nov 2011 00:00:00 +0200

Az Nemzetk�zi fa�pit�szeti Kongresszus 2011 december 15-16 k�z�tti periodusban ker�l sor, Sankt- Petersburgban, az �p�t�szeti �s �p�tőm�rn�ki �llami Egyetem belsej�ben.
A kongresszus r�sztvevőinek lehetős�g�k lesz, hogy megl�togass�k az egyetem laborat�riumait �s megismerkegyenek, az �p�letek �s a f�b�l k�sz�lt tetők vizsg�latokra n�zve, vizsg�latokat amelyek odavonatkoz� laborat�riumokban teljes�tettek. A "Business �s a tudom�ny", "�j megold�sok a fa felhaszn�l�saban az �p�t�szetben �s �p�tőiparban "t�m�k, vit�ja �sszpontosulni fognak a igazgat�i c�gek �rdeklőd�s�kre. Ez az első alkalom, amikor a konferenci�n egy ki�ll�t�s ker�l megrendez�sre.
A kongresszuson az eg�sz �rdekl�dő c�geket v�rj�k. Oroszorsz�gb�l �s k�lf�ldr�l egyar�nt, m�r 150 r�sztvevők vannak regisztr�lva. Az V-ik. kongresszus partnerei k�z�tt felsorolhat�k a k�vetkező c�gek: Izba a lyuks, Faerton Ltd,Akzo Nobel, BG Corporation, Cadork, VELUX stb.

Forr�s: http://www.npadd.ru

Fafeldolgoz� ipar az Eur�pai Uni�ban

Mon, 31 Oct 2011 00:00:00 +0200

Rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n az Eur�pai Uni�ban levő fafeldolgoz� iparr�l, a k�vetkezőket figyelhetj�k:

NACE 16 termel�si �rt�k (fafeldolgoz�s): 2009-ben 20,6% cs�kken�ssel, 2008 �vhez k�pest:
- NACE 16.1 (fafeldolgoz�s): -19,2%
- NACE 16.2 (Pannelek): -20.3%
NACE 31 termel�si �rt�k (b�torzat): 2009-ben 22,3% cs�kken�ssel, 2008 �vhez k�pest:
Aloszt�lyok relativ alkatr�szei: famegmunk�l�s (52%) egy�rtelműen a b�tor gy�rt�s előtt: - Famegmunk�l�s: 15%
- Fa-panelek: 10,6%
- Fa�piteszeti ellemek: 19%
- Csomagol�s �s m�s: 7,4% - b�tor: 48%.

Egy hat�ly a glob�lis gazdas�gnak
A faipar egy fontos munk�ltat� a legt�bb EU-s orsz�goknak,�s az első h�rom ipar�gakhoz tartozik Ausztriaban, Finnorsz�gban, Portug�liaban �s Sv�dorsz�gban.
Egy j�l�ti szolg�ltat� Eur�p�ban
A faipar k�r�bel�l 3 milli� embernek biztos�t munkahelyet az EU27-ből. Mint a t�bbi hagyom�nyos ipar�gak, a faipar egy fontos szerepet j�tszik Lisszabona c�lj�hoz, annak �rdek�ben, hogy ez az v�ros legversenyk�pesebb r�gi�j�v� v�ljon a vil�gban.
Egy fontos hozz�j�rul�s a vid�kfejleszt�sben
A v�llalatok gyakran t�voli ter�letekre vannak helyezve, kev�sb� iparosodottak vagy fejlettek, �gy jelentősen egy fontos hozz�j�rul�st hoz a vid�k gazdas�g�hoz.
A v�ltozatos ipar�g
A faipar egy sz�les sor� tev�kenys�get fed, feldolgoz�st�l, gyalul�sig, fakezel�sig �s farostlemezek termel�s�ig, furn�rig, minden �p�let �s asztalosipari term�kekig, raklapokig �s b�tor csomagol�sig.
Egy IMM-es ipar
A a fafeldolgoz� iparban levő v�llalatok IMM-ben vannal lekink�bb, csak n�h�ny nagy csoporttal, �ltal�ban a fenyő fűr�sz�ru termel�si szektorban, panelek �s padl�k amelyek eur�pai vagy glob�lis szinten műk�dnek. Az faiparban l�vő �sszes EU-s v�llalkoz�sok sz�ma k�r�bel�l 380.000 ezekből 150 000-en b�toripari �gazatb�l vesznek r�szt.

Forr�s: http://www.cei-bois.org

A 4-ik Nemzetk�zi Lombos Fa Konferencia - 2011 Szeptember 22 - 23 - Brass� (RO)

Fri, 28 Oct 2011 00:00:00 +0300

A Nemzetk�zi Lombos Fa Konferencia a lombos fa �s ennek kapcsolatos probl�m�i kulcs fontoss�g� konferenci�ja volt. Ebben az �vben a konferenci�nak a h�zigazd�ja a Rom�n Faipari Sz�vets�g, ASFOR volt.
Az esem�nyen az al�bbi t�makkal kapcsolatos kijelent�sek �s megbesz�l�sek hangzottak el:
- A lombos fa piac fejlőd�se �s piaci trendjei
- Kutat�s �s fejleszt�s
- Marketing strat�gi�k �s trendek.

Forr�s: http://www.eos-oes.eu

Fafeldolgoz� G�pek 2011 �s Intermob 2011

Mon, 24 Oct 2011 00:00:00 +0300

A nem hagyom�nyos mint�k �s a termel�si kapacit�s mellett, a fennmarad�k �s vil�gszert��k elismert�k a t�r�k faipar, 24-ik Fafeldolgoz� g�pek 2011-ben �s 2011 Intermob v�s�rok meghiv�j�t. A T�yap rendezv�ny�nek c�lja az, hogy forduljanak az �j piaci t�rekv�sekhez.

A fa, a b�torok �s b�tor oldals� �gazata,nap mint nap bőv�l, p�rhuzamosan a fejlőd�ssel �s a fogyaszt�k v�ltoz� preferenci�jukkal egy�tt, amely az egyik legfejlettebb ipar T�r�korsz�gban.Az elm�lt 20 �vben,a fa-�s b�toripar hatalmas előrel�p�st tettek a design, a branding �s a R & D erőfesz�t�sekre mivel a " Fa feldolgoz� G�pek 2011 a 24-ik Fafeldolgoz�s g�pek �s Intermob 2011 ki�ll�t�s, V�g�szersz�mok, K�ziszersz�mok" �s az"Intermob 2011, 14-ik B�tor Ipari Nemzetk�zi V�s�ra, Kell�kek, Erd�szeti �s Faipari Term�kek, fa Technol�gi�ja " amelyek egyesitik magukat annak �rdek�ben, hogy bevezes�k az ipart �j k�l�nb�ző piacok keres�s�ben.
Ezeket a v�s�rokat a T�yap Inc V�s�rok szervezt�k, a T�yap V�s�rokn�l, a K�zponti Kongresszus 2011 okt�ber 15-19 k�z�tt.

Forr�s: http://intermobistanbul.com

Fa �pit�si projektek �s sz�m�t�s

Fri, 21 Oct 2011 00:00:00 +0300

A �Fa �pit�si projektek �s sz�m�t�s� szemin�rium a Nemzetk�zi Kongresszus a Fah�zak �p�tőipari Sz�vets�g Egyes�let�n kereszt�l ker�l megrendez�sre, december 15 � 16-ka k�z�tt, Sankt Petersburgban.
A moder�tor Dr. Martin Kessel, egyetemi tan�r a fa�pit�si technol�gia oszt�ly keret�n a Műszaki Egyetemtől (Braunschweig v�ros). Martin Kessel a n�met ipari szabv�nyok fejleszt�s�nek tagja �s a Minős�gellenőrző Fah�z Gy�rtok Sz�vets�g�nek igazgat�ja. A k�zponti kutat�sainak hely�t a CS-a fa�pit�si modszerek foglalj�k el. Egyes kutat�sok eredm�nye kepviseli a 3D/CAP/CAM/CAПР teremt�s�t a CADWORK v�llalatnak. Ebben az �vben a Cadwork Informatik v�llalat a Fah�zak �p�tőipari Sz�vets�g Egyes�letnek hivatalos partnere. A szemin�rimn�l v�rhat�k �p�t�szek, tervezők, �p�tők stb.

Forr�s: http://www.npadd.ru

La Brigue: a faipar fejleszt�se

Wed, 19 Oct 2011 00:00:00 +0300

A faipar 2006-ban fejlőd�tt a fa �p�t�seken kereszt�l. Ez ipar�g k�pvisel 2000 k�zvetlen �s k�zvetett munkahelyet.
A fav�g�s fontos bev�teli forr�s az erdei k�z�ss�geknek (~ � 120,000 / �v). Egyik�k La Brigue, ahol m�g most is tal�lkozhatunk fav�g�kkal, mely egy ritka szakma lett/maradt ebben a g�pes�tett szektorban. La Brigue, egy 10.000 hekt�rnyi ter�letből �ll, amelynek legnagyobb r�sz�t erdők bor�tj�k. Az erdei utakon felhalmozott r�nkf�k bizonyitj�k a fav�g�sra forditott figyelmet a vid�ken: ~ 6000m3 ebben az �vben. David Ozon az egyik erdei fav�g� a r�gi�ban. Ő lev�g minden nap t�bb ezer f�t, rem�lve, hogy a mesters�g�t �lland�s�tan� fogj�k.
Az el�gtelen munkaerő hi�nya miatt, kelet-eur�pai fav�g� csapatok segist�g�hez folyamodnak.
Mindazon�ltal az erdő csak arra v�r, hogy kihaszn�lj�k.

Forr�s: http://cote-d-azur.france3.fr

DOMOTEX 2012

Mon, 17 Oct 2011 00:00:00 +0300

A legnagyobb nemzetk�zi padl� ki�ll�t�s egy "sz�ks�g" az előjegyz�si napt�ruk�rt!

DOMOTEX HANNOVER ism�t a legfontosabb 2012-es esem�nye lesz, �s egy jelentős �rt�kes�t�si n�veked�si t�nyező. Ez az egyetlen hely, ahol az eg�sz nagyobb sz�ll�t�k �sszetal�lkoznak minden �vben, hogy bemutass�k teljes k�rű padl�ikat, amelyek vil�gszerte el�rhetők.
DOMOTEX HIGHLIGHT 2012: Cs�cstal�lkoz� a fapadl�k t�m�j�ra
A 2012-es cs�cstal�lkoz� a fapadl�k t�m�j�ra be fogja mutatni a legfontosabb lamin�lt padl� ipari szempontokat a m�s t�pus� fapadl�k speci�lis besz�ll�t�i szolg�ltat�kkal egy�tt.

Forr�s: http://www.domotex.de

M�sodik eur�pai Rok-FOR konferencia Z�gr�bban a Horv�t Erd�szeti Kutat�int�zet szervez�s�ben

Fri, 14 Oct 2011 00:00:00 +0300

Okt�ber v�g�n a jastrebarsk�i Horv�t Erd�szeti Kutat�int�zet az eur�pai RoK-FOR projekttel egy�ttműk�dve egy h�rom napos szakmai tal�lkoz�t �s konferenci�t szervez.

A tal�lkoz�t 2011. okt�ber 26-�t�l 28-�ig a z�gr�bi International Hotelben tartj�k. A fontos t�m�k k�z�l az egyik a region�lis klaszterek fejleszt�se, hangs�lyozottan a faipari klaszterek�. A tal�lkoz�n gyakorlati p�ld�kat mutatnak be az Eur�pai Uni�ban műk�dő fejleszt�si �s a faipari klaszterek modelljeire.
A szervezők azt tervezik, hogy t�mogatj�k a faipari klaszterek bőv�t�s�t Horv�torsz�gban, �s a klaszterekkel kapcsolatos tapasztalatcser�t folytatnak m�s RoK-FOR projekt partnerorsz�gokkal, tov�bb� elemzik az erd�szeti szektor meg�j�that� energia-erőforr�s potenci�lj�nak a fejleszt�s�t. A region�lis r�sztvevők�n k�v�l, nagyra becs�lt k�lf�ldi előad�kat, szak�rtőket, a szakmai int�zm�nyek a k�pviselőit v�rj�k, azokat, akik m�r szerepet j�tszottak RoK-FOR-ban. A konferencia szervezői elsősorban a mag�n-erdőtulajdonosokat, az erdőtulajdonosok t�rsas�gait, �zleti v�llalkoz�sait �s �zleti szervezeteit, tudom�nyos k�z�ss�geket, helyi �s ter�leti k�zigazgat�si szakembereket, �s a szakminiszt�riumok tiszts�gviselőit v�rj�k. A vend�gelőad�kon k�v�l felsz�lal Timo Tahvanainen a RoK-FOR-b�l, dr. Gerhard Weiss, az Eur�pean Forestry Institute ter�leti k�pviselője (EFI), valamint a Horv�t Erd�szeti Kutat�int�zet igazgat�ja, dr. sc. Dijana Vuletic.(www.rokfor.eu).

H�tt�r
A RoK-FOR (Regions of Knowledge for Forestry) �j erd�szeti tev�kenys�geket �s kapcsolatokat hoz l�tre Eur�p�n kereszt�l A fenntarthat� erd�szet meg�j�that� energi�t, fenntarthat� strukt�r�t �s bio k�zpont� term�keket termel. A RoK-FOR koordin�ci�s projekt �sszehangolja �t r�gi� erd�szet�t �s k�rnyezeti szektorait Eur�p�ban. A projekt �j t�rsul�sokat fog l�trehozni a r�gi�k r�sztvevői sz�m�ra, �s ezzel �sszekapcsolja a r�gi�k gazdas�g�t �s know-how-j�t a k�rnyezeten �s term�szeti erőforr�sokon alapul� termel�si l�ncban.

Egy k�z�s eur�pai cselekv�si programot �ll�tanak �ssze az �t partnerr�gi� sz�m�ra a bio-energia, a bio-alap� term�kek �s a fa alap� gy�rtm�nyok kutat�si, termel�si �s fejleszt�si projektjeinek a szektorokon bel�li elind�t�s�hoz. A legfontosabb c�lok k�z�l az egyik az �j projektek finansz�roz�s�nak megszervez�se. A szektorok kiv�laszt�sa a Lead Market Initiative-en alapul. A tev�kenys�g�kkel reag�lni fognak a piacok ig�nyeire.
A r�gi�k: North Karelia Finnorsz�gban, Catalonia Spanyolorsz�gban, Baden W�rttenberg N�metorsz�gban, Aquitaine-baszk Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�g �s Horv�torsz�g-Szerbia hat�rokat �t�velő r�gi�ja. Az �sszes projektpartner sz�ma 20. Mindezek az erd�szet �s a gazdas�g j�l ismert szak�rtői. A 2010. febru�rj�ban ind�tott projekt h�rom �vet vesz ig�nybe, a r�gi�k erd�szeti vagyon�n �s a fenntarthat� fejleszt�sen alapul a nemzetk�zi mezőnyben. A r�gi�k egy�ttműk�dnek, hogy megossz�k a ter�let�k legjobb gyakorlati megold�sait az erd�szet, az �j�t�sok, a versenyk�pess�g ter�n.

Forr�s: http://forestpress.hu

Eredeti design �s funkcion�lis megold�sok a b�torok �s berendez�sek a sz�llodai berendez�sek�rt

Wed, 12 Oct 2011 00:00:00 +0300

2011 Oktombrie 26 � 29 periodus k�z�tt, az Inter Expo Center � Sofia - a fogyaszt�k�rt �s ismerősők�rt bemutatja a leg�jabb tervez�si �s technol�giai megold�sokat a b�toriparb�l a WORLD OF FURNITURE kiallit�s k�rny�k�n, �s a b�torozott iparb�l, sz�llod�k, katering �s Spa a SIHRE kiallit�s k�rny�ken
.
A WORLD OF FURNITURE-n�l, bolg�r �s k�lf�ldi c�gek mutatj�k be b�tor alkatr�szeiket b�tor bet�tek, faszobrok �s belső dekor�ci�k. Extravag�ns b�torok amelyek futurista st�lus�ak versenyezni fognak a r�gi b�torokkal, de egy egyedi designnal �s k�zzel k�sz�tett t�rgyal az első d�jj�rt a legfontosabb "�v B�tora-n�l" versenyezni fognak. A program expozici�j�hoz m�g tart�zik a Bulg�ria b�tor export promov�ci� konferencia, az erd�szeti �s m�rn�ki tervez�si innov�ci��rt.

SIHRE bemutatja term�keit �s technol�gi�j�t, amelyek megfelelnek a magas �ttermek, sz�llod�k standardjaira, b�torok a speci�lis szoftver-�s biztons�gi rendszerekig haszn�l�sa az iparban. A ki�ll�t�s fő kateg�ri�k a k�vetkező: szakmai konyha, b�r, k�v�z� �s vend�gl�t�ipari berendez�sek, takar�t�g�pek, mos�s �s vasal�s, sz�llodai kell�kek �s kieg�sz�tők. Az esem�ny k�rny�k�n vita lesz a turisztikai szolg�ltat�sok, professzion�lis eszk�z�k, �s a szem�lyzet k�pz�se minős�g�ről.
"Probl�m�k �s megold�sok" szemin�rium, ki fogja t�lteni a programot a 11-ik SIHRE szerkeszt�s�t, amely ebben az �vben is vonzzani fogja a a G�r�gorsz�gb�l, Ciprusb�l, Maced�ni�b�l, Oroszorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l, N�metorsz�gb�l, Spanyolorsz�gb�l, Lengyelorsz�gb�l, Nagy-Britanni�b�l �s m�s orsz�gokb�l l�vő v�llalatokat �rdek�t.

Tov�bbi inform�ci�k�rt: www.iec.bg.

USETEC - Nemzetk�zi Haszn�lt g�pek �s berendez�sek V�s�ra

Mon, 10 Oct 2011 00:00:00 +0300
USETEC a legnagyobb Nemzetk�zi Haszn�lt g�pek �s berendez�sek V�s�ra, amely K�lnben, N�metorsz�gban zajlik. �s 2012-ben, m�rcius 5 - 7 k�z�tt t�bb mint 500 ki�ll�t�t v�rhat� �s 10.000 l�togat�n fel�l:
� haszn�lt aut� kereskedők v�ltozatos aj�nlatokkal
� gy�rt�k ameyek elfogadott g�peket k�n�lnak mint d�j
� C�gek, amelyek eladj�k saj�t haszn�lt aut�jukat
� aukci�s h�zak, e-commerce c�gek
� Szolg�ltat�sny�jt�s� c�gek, mint pl. egyes aut�k berendez�se �s felszerel�sek.

Forr�s: www.usetec.com

Az ONG-S Orosz Klubok a faiparb�l

Fri, 07 Oct 2011 00:00:00 +0300
Az ONG-S Orosz Klubok a faiparb�l k�pviselnek egy inform�lis munkacsoportb�l �ll� k�pviselőket amelyek a legfontosabb nem-korm�nyzati szervezetek, akik akt�van t�mogatj�k az erdők v�delm�t Oroszorsz�gban. A klub fő c�lja, az hogy koordin�l�ja a nem-korm�nyzati szervezetek tev�kenys�g�t a v�delemről sz�l�, erdőter�letet.
A klub fő tev�kenys�ge a k�vetkező:
� az erd�szeti jogszab�lyok jav�t�sa, szab�lyok �s norm�k az erdők lelt�ra, amelyek a legkev�sb� �rintett az emberi t�nyezőtől �s egy�b nagy �rt�kű erd�szeti ter�leteken;
� A v�dett ter�letek fel�gyelete az illeg�lis fakitermel�s felder�t�s �rdek�ben;
� T�mogat�s ny�jt�sa az oktat�s �s a t�rsadalmi felelőss�gv�llal�s fejleszt�se az erdők haszn�lat�ra n�zve;
� f�ggetlens�g tan�s�tv�nya.
Az ONG-S Orosz Klubok a faiparb�l lev� tagjai, a k�vetkező szervezetekből vesznek r�szt:
- A t�rsadalmi-�kol�giai Uni� az erd�szeti kamp�nyon kereszt�l;
- Biodiverzit�s v�delem k�zpontja;
- GreenPeace Oroszorsz�g;
- Az orosz inform�ci�s k�zpont az taiga erdő t�pus v�delm��rt stb.

Forr�s: http://www.forest.ru

N�metorsz�g, 2011augusztus - 227,71 Euro - t pelletek

Wed, 05 Oct 2011 00:00:00 +0300
N�met Energia Pellet Egyes�let �s Fapelletek elmondt�k, hogy 2011 augusztus�ban, a fapelletek �ra 227,71 eur�/t volt, 2011 j�lius�hoz k�pest amely 225,96 eur�/t volt. A d�li r�gi�ban, 227,50 eur�/t �rt r�gz�tettek augusztusban, j�liushoz k�pest amely 224.17 Euro/t volt. Ehelyett, N�metorsz�g �szakkeleti r�gi�j�ban 2011 augusztus�ban a pelletek �ra 235,00 eur�/t volt, juliush�z k�pest, amikor az aj�nlat 235,00 eur�/t volt.

Forr�s: http://www.tga-fachplaner.de

DACH HOLZ 2012

Mon, 03 Oct 2011 00:00:00 +0300
Nemzetk�zi DACH HOLZ V�s�r v�rja a l�togat�it 2012 janu�r 31 �s febru�r 3-ka k�z�tt, keddtől p�ntekig 09: 00 �s 18: 00 �ra k�z�tt. A v�sar �sszpontos�t tetőket �s fa�p�tm�nyeket. Ez bemutatja a leg�jabb trendben lev� term�keket �s a legjobb �tleteket: technol�giai tetőket, falakat, fa�p�tm�nyeket �s v�zvezet�keket. Itt tal�lni fognak sz�ll�t�kat a vil�g minden t�j�r�l!

Forr�s: www.dach-holz.de

Kronospan megkezd egy �j panel gy�r �p�t�st amelynek �rt�ke 150.000.000 $

Fri, 16 Sep 2011 00:00:00 +0300
Kronospan megkezte az fafeldolgoz� �zem �pites�t Smorgban, Feh�roroszorsz�g, BELT h�r�gyn�ks�g szerint Feh�roroszorsz�gb�l. Gazdas�gi Oszt�lya Smorgb�l azt mondta, hogy a projekt k�pvisel 150 milli� doll�rt beruh�z�st �s h�rom �vet fog tartani. A c�g gy�rtani fog OSB padl�kat, forg�cslapokat �s MDF-et. A termel�s meg k�ne kezd�j�n a j�vő �v első fel�ben. Ez elj�r 1.500.000 m3 f�t �s biztos�tani fog 300 �j munkahelyet. A termel�st export�lni fogj�k.

Forr�s: http://www.wbpionline.com

A nyersanyag �s a termel�si pelletek N�metorsz�gban

Wed, 14 Sep 2011 00:00:00 +0300
N�metorsz�got k�r�lbel�l 30% erdő bor�tja. A fa �sszege nő mintegy 60 milli� m3/�vente. Bajororsz�g a N�met sz�vets�gi �llam amelyet a legnagyobb ter�leteti erdő bor�tja.
A termel�si pelletek N�metorsz�gban
A termel�s kereskedelmi pelletek megindult t�bb N�metorsz�gi helyeken az elm�lt k�t �vben. N�metorsz�gnak most m�r k�r�lbel�l hatol �nyolcig pellet gy�rt�t tulajdonosit, ezt k�vetően �j gy�rak telep�t�s�re ker� l a sor a j�vőben. Ha a pellet ig�nye nő, akkor a faiparb�l lev� fa maradv�nyok a termel�si pelletekhez lesznek ir�ny�tva. Ha a fa maradv�nyokat haszn�lni fogjak az energiahoz,vagy sem, akkor nagyban befoly�solni fogjak az �rakat amelyeket a besz�ll�t�k megkaphatj�k term�keik�rt.
Pelletek haszn�lata
Az �zemanyag termel�se pelletkből korai szakaszban van N�metorsz�gban, de a pelletek �rdeklőd�s, a fűt�s folyamatokban, egyre nagyobb.A fűt�sre haszn�lt pelletek koncentr�l�dnak a piaci r�sre, �s az alacsony energia fogyaszt�su h�zakra melyek �sszesen 1,500 kg per 100 m2 (lak�ter�let) �zemanyagot fogyasztanak �vente. �gy a n�met k�lyha gy�rt�k,a k�zelm�ltban t�rt�no pellet piac n�veked�s�hez v�laszoltak. A kis fa k�lyh�k technikai fejlőd�se (2-8 kW-ig) �s kaz�nok (8-25 kW-ig) fejlőd�tt az elm�lt �vekben. Azonban a legt�bb egys�g jelenleg Ausztriab�l, D�niab�l �s Sv�dorsz�gb�l vannak importalva.

Forr�s: http://pellets-wood.com

A r�tegelt fa termel�s�t t�rgyalni fogj�k Vologda v�rosban (Orosz.Fed)

Mon, 12 Sep 2011 00:00:00 +0300
Sajt�t�j�koztat�s

Szentp�terv�r
Fah�z gy�rt�k Sz�vets�ge

A Szentp�terv�r-i Fah�z gy�rt�k Sz�vets�g gy�l�s�re (Orosz Fed.) 2011 szeptember�ben 22-23 k�z�tt ker�l sor a fafeldolgoz� Sokolska gy�ra keret�n bel�l (Sokol v�ros, Vologodsk r�gi�).
Az első napon a r�sztvevők megl�togatj�k a gy�rat azzal a c�llal, hogy megismerkedjenek a gy�rt�si, minős�g-ellenőrz�si rendszerrel �s az �p�t�si fa modellekkel. A m�sodik napon a program biztos�tani fog egyes szervez�si vit�kat amelyben a r�tegelt fa jellemzőit �s tulajdons�gait ismerj�k meg az �p�tkez�si felhaszn�las�ban. A r�sztvevőknek lehetőd�g�k lesz m�rlegelni a gyakorlati eredm�nyeket �s megbesz�lni a szab�lyoz� dokumentumok moderniz�ci� koncepci�it.
Egyik feladat az lesz, hogy j�v�hagyj�k a "2011-es ADD-projekteket" tanul� verseny projektet. Ugyancsak meg van tervezve egy tal�lkoz� a Vologda v�ros hivatalos k�pvisel�ivel.
Ezen a tal�lkoz�n r�szt fognak venni a Fah�z gy�rt�k Sz�vets�g tagv�llalatai (Szentp�terv�r) �s egy�b faipari c�gek.
Forr�s: http://www.npadd.ru

N�met b�toripar a glob�lis k�rnyezetben

Wed, 07 Sep 2011 00:00:00 +0300
A nemzetk�zi kereskedelem b�tor folyamatosan n�vekszik, egyr�szt a globaliz�ci� miatt, �s a nagy sz�m� �j nemzeti piacok miatt. Szak�rtők azt j�solj�k, hogy a nemzetk�zi kereskedelmi �gyletek n�vekedni fognak 82 miliard doll�rt�l 92milliard doll�rig.
Az elad�s� h�l�zatok �s a b�torgy�rt�s amelyek exportra vannak ford�tva �vente n�vekednek. A b�tor piac most m�r nemzetk�zi.
A N�metorsz�gi b�tor piac a legfontosabb Eur�p�b�l. �tlagosan a n�metek 500 eur�t / lak�, k�ltenek a h�z d�sz�t�s�re, melyből 360 � b�torra, t�ny amely N�metorsz�got az első helyen helyezi ami a b�tor v�s�rl�st illeti. �gy a n�met b�toripar fejleszt�s oka optimista. A �zleti forgalom 2005-ben ezen a ter�leten 17.2 miliard � volt, 19%-kal magasabb, mint az előző �vben.
Jelenleg, 1123 v�llalat a N�metorsz�gi b�toriparb�l k�r�lbel�l105 alkalmazottat kumul�l.

Forr�s: http://www.hdh-ev.de

Az energia paradoxa

Mon, 05 Sep 2011 00:00:00 +0300
Az energia�rak, k�l�n�sen az olaj �s a g�zipar, n�vekedett a mag�n-�s az �llami szektorban. Ennek eredm�nyek�nt, a tűzifa �rdeklőd�s egyre magasabb.
Az elm�lt h�napokban, a b�toriparban �s az �p�tőiparban levő szakemberek, Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban vagy Ausztri�ban megszenvedtek a vesztes�gek miatt. Franciaorsz�gban �s m�s fejlett orsz�gokban, b�tor�tj�k a meg�jul� energiaforr�sok haszn�latat. Emellett ezeknek az orsz�goknak a korm�nyai int�zked�seket vettek az �kol�giai �p�tkez�sekkel szemben. De ezek az int�zked�sek vesz�lyben vannak abban a kontextusban, amelyben az erdőirt�s jelens�g vil�gszerte nyughatatlan, ezert a fa aj�nlat nyom�s alatt van.
Ez arra eml�keztet minket, hogy bolyg�nk erőforr�sai nem korl�tlanok, �s ezek kezel�se jelentős kih�v�st jelentenek a j�vőben.

Forr�s: http://www.moneyweek.fr

FIMMA MADERALIA 2011

Fri, 02 Sep 2011 00:00:00 +0300
Valencia Kereskedelmi Kamara egy �gyn�ki esem�nyt szervez a nemzetk�zi MADERALIA FIMMA 2011 v�sar �rdek�ben, ajanl�sa a fűreszaru �s a fafeldolgoz�s �gazatban. Ez az esem�ny a v�llalatokhoz, egyetemekhez, int�zetekhez �s Eur�p�ban levő szervezetekhez fordulnak, az �rdekeben, hogy megossz�k egym�ssal �tleteiket, �s �j partnereket tal�ljanak.

FIMMA MADERALIA 2011, Valencia 2011 Okt�ber 25-28 Valeci�ban, Spanyolorsz�g

Forr�s: http://www.messeninfo.de

Ligno Novum-Wood Tech faipari ki�ll�t�s Sopronban

Wed, 31 Aug 2011 00:00:00 +0300
2012. m�jus 15-18. k�z�tt, keddtől p�ntekig 230 nemzetk�zi c�g mutatja be term�keit a Ligno Novum-Wood Tech faipari �s erd�szettechnikai szakki�ll�t�s 16. kiad�s�n, szint�n Sopronban, a 23 000 m2-es fel�letű MKB ar�n�ban.
A term�keiket bemutat� c�gek k�zel 600 v�llalkoz�st k�pviselnek, t�bb mint 15 sz�zal�kuk első alkalommal vesz r�szt a szakki�ll�t�son. Az esem�nyen t�bb k�lf�ldi v�llalkoz�s is bemutatja term�keit, egyebek k�z�tt Ausztri�b�l, Szlov�ki�b�l, tov�bb� Olaszorsz�gb�l, Rom�ni�b�l, N�metorsz�gb�l �s K�n�b�l.
Pannon fa�p�t�szeti nap
A n�gynapos ki�ll�t�shoz szakmai konferenci�k is kapcsol�dnak. Szeptember 8-�n rendezik meg az első hat�ron �tny�l� Pannon fa�p�t�szeti napot a Burgenlandi Gazdas�gi Kamara, a Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem �s a t�rsszervek rendez�s�ben. A tan�cskoz�son sz� lesz a fa�p�t�szetben alkalmazott �j elj�r�sokr�l, tov�bb� a fa�p�t�szet �s a napenergia �sszhangj�r�l.
A szervezők a tavalyi rendezv�ny l�togatotts�g�hoz hasonl�an mintegy 15 000 vend�gre sz�m�tanak.

Forr�s: http://volksgruppen.orf.at

P�ratlan konyhab�torok a Nemzetk�zi B�tor Szalonon

Tue, 30 Aug 2011 00:00:00 +0300
Meguntad a r�gi konyh�d? �j, modern k�rnyezetben szeretn�l főzni, melyet kreativ diz�jnerek terveztek? Akkor felt�tlen�l ott kell lenned szeptember 7 - 11 k�z�tt, a Nemzetk�zi B�tor Szalon rendezv�nyen.

A Romaero Baneasa ki�llit� k�zpontba tett l�togat�sodkor megtekintheted/felfedezheted az �j konyha modelleket, melyek segits�g�vel szived �haja szerint rendezheted be a konyh�t. A t�gas lak�sok r�sz�re klasszikus t�m�rfa b�tor gyűjtem�nyeket k�szitettek elő melyek kitűnnek eleganci�juk �s stil�suk �ltal, egyenes vonalaik pedig korszerű, modern hangulatot k�lcs�n�znek. Kisebb szob�k berendez�s�re pedig kis m�retű, m�gis nagyon praktikus b�torok kaphat�k, ak�r k�lf�ldi tervezőktől! A Nemzetk�zi B�tor Szalon b�rmilyen izl�st �s anyagi helyzetet kiel�gitő b�tort mutat be.

ARomaero Baneasa ki�llit� telephely t�bb mint 17.000 n�gyzet m�teres fel�let tesz rendelkez�sre a b�torok, felszerel�sek �s kieg�szitők bem�tat�s��rt. Akik izl�sesen szeretn�k berendezni lak�sukat nem szalaszhatnak el egy ilyen esem�nyt.

R�szletek�rt l�togasson a www.simexpo.ro.

2011.08.31-09.04. BIFE-TIMB - Nemzetk�zi Faipari, B�toripari Szakki�ll�t�s

Mon, 29 Aug 2011 00:00:00 +0300
BIFE-TIMB - Nemzetk�zi Faipari, B�toripari Szakki�ll�t�s
2011. augusztus 31 - szeptember 04.

Tematika:
* bel- �s k�lt�ri b�torok
* bel -�s k�lt�ri dekor�ci�
* fah�zak, szaun�k
* b�toripari alap- �s seg�danyagok
* erdőgazd�lkod�s
* fafeldolgoz�s g�pei, felszerel�sei.

A 2009-es rendezv�nyen 470 c�g �ll�tott ki, 45.000 m2-en. A ter�letkioszt�s a jelentkez�sek sorrendj�ben t�rt�nik.

Forr�s: http://www.macline.hu

A farost t�m�k�ru nemzetk�zi konferencia 5-ik kiad�sa

Fri, 26 Aug 2011 00:00:00 +0300
A farost t�m�k�rű nemzetk�zi konferencia 5-ik kiad�sa alkalm�val sz�mos tekint�lyes faipari szem�ly jelenl�t�re sz�mitanak Szingap�rban, 2011 okt�ber / november időszakban.
A kor�bbi 4 konferenci�k (Montevideo 2005, Melbourne 2007, Singap�r 2008, Brazilia 2010) melyek k�r�lbel�l 30 orsz�gb�l sz�rmaz� t�bb sz�z k�ld�ttet gy�jt�ttek egybe, nagy sikert arattak, fők�nt az �ltetv�nyekből nyerhető erőforr�sokra �s a faforg�cs �s bio �zemanyag nemzetk�zi kereskedelemre �sszpontositva.

A faforg�cs �s bio �zemanyag a nemzetk�zi piacokon
A conferencia t�mak�rei:
� A nemzetk�zi cellul�z piacok
� A cellul�z �s biomassza �rak alakul�sa
� Az faenergi�nak sz�nt �ltetv�nyek szerepe Europ�ban, D�l-Amerik�ban �s Az Amerikai Egyes�lt �llamokban � T�rgyal�sok a farost kereslet �s kin�lat vil�gszinten kapcs�n
� A besz�llit�s szerepe a nemzetk�zi biomassza kereskedelemben
� A biomassz�ba �s �ltetv�nykbe tett befektet�sek elemez�se : glob�lis hasonlit�ű�sok �s hires vend�gek fognak t�rgyalni ezeken �s sok m�s t�m�kon .

Forr�s :: http://www.woodfibreconference.com

Woodworking 2011

Thu, 25 Aug 2011 00:00:00 +0300
Woodworking 2011, az elsődleges fafeldolgoz�sban szakosodott nemzetk�zi ki�llit�s, a 18-ik kiad�s�ra t�rja ki kapuit, 2011 okt�ber 25 � 28. k�z�tt a belaruszi Minsk v�rosban.
A hagyom�nyt k�vetve, a leg�rdekesebb t�mak�rt a faipari g�pek, tehnol�gi�k �s b�troripari meg elsődleges fafeldolgoz� eszk�z�k fogj�k k�pezni. A ki�llit�s egyik alkateg�ri�j�t a b�toripari kell�kek, kieg�szitők �s alapanyagok alkotj�k. Emellett, a ki�llit�s folyam�n a �Bioenergia� szakositott szalon is bemutat�sra ker�l, mely a bio �zemanyag elő�llit�s�hoz �s �g�s�hez sz�ks�ges tehnol�gi�kra valamint az alternativ energiaforr�sok felismer�s�re �szpontosit.
Szervező: �MinskExpo� (Belarusz) ki�llit� t�rsulat
T�mogat� partnerek: IFWExpo (N�metorsz�g) ki�llit� csoport �s bizotts�g (BMWi) AUMA, a N�met V�s�r �s Ki�llit�s Szervező Bizotts�g �s a N�met Gazdas�gi �s Technol�giai Sz�vets�g, �s VDMA, a n�met G�peket �s Berendez�seket Gy�rt�k Sz�vets�ge.

R�szletek�rt l�togasson az al�bbi weboldalra: http://woodworking.minskexpo.com
vagy telefonon: + 375 172 26 91 93.

Tengeri borovib�l k�szitett term�szetbar�t fah�zak

Mon, 22 Aug 2011 00:00:00 +0300
Franciaorsz�g Aquitaine vid�k�n telep�lő egyik k�zs�g�ben, Carcansban, bemutattak egy tengeri borovib�l k�szitett term�szetbar�t fah�zat, sz�mos fontos szem�lyis�g jelenl�t�ben.
Ez az �p�lettip�s r�sze a fenntarthat� fejleszt�si projektek �s r�szt vesz a helyi faipar gazdas�g�nak fejlőd�s�ben. A des landes fenyő, annak k�sz�nhetően hogy k�pes elnyelni �s t�rolni az egyik �vegh�zhat�st �s a glob�lis felmeleged�st okoz� g�zt, a sz�ndioxidot, a j�vő egyik fafaj�nak tekinthető, mert megfelel sz�zadunk kih�v�sainak. Emelett e fafaj az első fenntarthat�nak minősitett francia erdőkből sz�rmazik.
A k�zs�g k�pviselői �szt�nzik a projektet. Pascale Got tisztviselő szerint " az ilyen tip�s� �pitm�ny kedvező a dinamizmus hi�nyban szenvedő faipar r�sz�re".
Henri Sabarot, Carcans polg�rmestere, kihangs�lyozta hogy a falu az egyik legjelentősebb erd�szeti telep�l�s mivelhogy "ezen lak�sok t�k�letesen beilleszkedenek a hely turisztikai h�tter�be".

Forr�s: http://www.sudouest.fr

Az erdo rejt�lyei dokumentumfilm �nnepli Az Erdo Nemzetk�zi �v�t

Fri, 12 Aug 2011 00:00:00 +0300
Berne, 10.08.2011 - Az erdő rejt�lyei cimet kapta a dokumentumfilm melyet Az Erdő Nemzetk�zi �ve alkalm�val k�szitettek. . A film 2011 augusztus 10-�n ker�lt első bemutat�sra a Lucerne-i szabadt�ri moziban.
A dokumentumfilm olyan emberrek t�rt�net�t mondja el melyek az �vszakok folyam�n az erdőben �lnek. A sv�jci erdőt egyben kitermelik, de ugynakkor v�dik �s fenntartj�k. Nemcsak kikapcsol�d� helyk�nt szolg�l, hanem fa �s iv�viz forr�sk�nt is. A film 4 főszereplője bemutatja a n�zőknek ezt a vil�got Sv�jc t�bb erdőiben filmezett rendk�v�li �s l�tv�nyos k�pek �ltal.
Ezent�l a film az eg�sz orsz�gban bemutat�sra ker�l a mozikban.

Forr�s: http://www.news.admin.ch

Branchentag

Wed, 10 Aug 2011 00:00:00 +0300
Branchentag 10-ik kiad�sa mely K�lnben ker�lt megrendez�sre 2009 november�ben, �jabb sikernek bizonyult. A 11-ik kiad�s 2011 november 2-3 lesz megtartva, tal�lkoz� helyet adva az eg�sz vil�g faipari k�pviselőinek.
A Branchentagki�llit�sr�l:
� 2 ki�llit� nap
� Term�kek: parketta, ajt�k, fa / faterm�kek, kerti fa, stb.
� Szolg�ltat�s kin�lat A-t�l Z-ig
� 12 - 96 m2-es ki�llit�pultok
� �rdekfeszitő konferenci�k.

Forr�s: www.branchentag.de

Holzhaus 2012

Fri, 22 Jul 2011 00:00:00 +0300
2012 �prilis 9 - 13 , k�z�tt ker�l megrendez�sre a Moszkva �szak-keleti r�sz�n telep�lő modern orosz ki�llit� k�zpontban a "Fah�zak �pit�se - Holzhaus" Nemzetk�zi Szakki�llit�s XVI�ik kiad�sa .
Holzhaus az egyik legfontosabb fah�z�pit�snek sz�nt orosz ki�llit�s mely �pitőket, �pitőműv�szeket, diz�jenereket, �pitőanyag, kivitelező �s v�dő anyag illetve m�rn�ki alkatr�szeket �s felszerel�seket gy�rt�kat hoz egybe. A ki�llit�s a szentp�terv�ri Fah�z�pitő T�rsulat t�mogat�s�ban r�szes�l. A ki�llit�s keret�n bel�l lesznek megtartva a legjelenteősebb ker�leti konferenci�k is.

Rendező: MVK nemzetk�zi ki�llit�srendező, az ITE c�gcsoport keret�n bel�l.

Forr�s: http://www.npadd.ru

Eurostat tanulm�ny az erdok helyzet�rol

Mon, 04 Jul 2011 00:00:00 +0300
Az Eurostat �ltal k�zz� tett adatok szerint, a leg terjedelmesebb erdőfel�letek Finnorsz�g, Sv�dorsz�g �s Szlov�nia ter�leten tal�lhat�k. 2010-ben, 6 EU tag�llam rendelkezett orsz�guk fel�t meghalad� fel�letet borit� erdőkkel: Finnorsz�g (77%), Sv�dorsz�g (76%), Szlov�nia (63%), Lettorsz�g (56%), Spanyolorsz�g (55%), �sztorsz�g (54%). A legkisebb erdőfel�letek M�lta ( kevesebb mint 0,5%), in Als� Orsz�gok (11%), Irorssz�g �s az Egyes�lt Kir�lys�g, 12%-kal �s D�nia (14%) ter�let�n fekszenek.

Forr�s: http://www.enviro2b.com

A nemzetk�zi energiav�s�r negyedik alkalommal Rom�ni�ban

Wed, 15 Jun 2011 00:00:00 +0300
RENEXPO� SOUTH-EAST EUROPE - az energi�val teli j�vő ki�p�t�se �rdek�ben
A RENEXPO� SOUTH-EAST EUROPE, Rom�nia legnagyobb �s legfontosabb meg�jul� energia �s energiahat�konys�g t�mak�r�ben rendezett ki�ll�t�sa 2011. november 9-11. k�z�tt imm�r negyedik alkalommal ker�l megrendez�sre Bukaresten a Sala Palatuluiban. A rendezv�nyt 2008 �ta D�l-Kelet-Eur�pa egyik legnagyobb energetikai platformjak�nt �s a kulcsfontoss�g� szak�rtők tal�lkoz�si helyek�nt tartj�k sz�mon.

A meg�jul� energia egy�rtelműen fejlődő �gazat Rom�ni�ban. Egyr�szt az orsz�g kedvező felt�teleket k�n�l, m�sr�szt az egyre n�vekvő kereslet az orsz�gban �s a r�gi�ban �szt�nzőleg hat a nagy beruh�z�sokra. A forgalmazott z�ld tan�s�tv�nyok sz�ma piacon 2011. m�rcius�ban 17.785 egys�ggel nőtt az egy �vvel azelőtti adatokhoz k�pest. A K�rnyezetv�delmi �s Erd�szeti Miniszt�rium j�v�hagyta annak nemzeti programnak a finansz�roz�s�t, melynek keret�ben vagy meg�jul� energi�kat vagy kieg�sz�t�sk�nt hagyom�nyos eszk�z�ket felhaszn�l� fűt�si rendszereket install�lnak.

A RENEXPO� SOUTH-EAST EUROPE a t�k�letes hely a kapcsolatfelv�telre a rom�niai piac szak�rtőivel �s kulcsfontoss�g� szem�lyekkel. A rendezv�ny imm�r 4. alkalommal teremt tal�lkoz�si pontot multiplik�torok �s D�l-Kelet-Eur�pa szereplői sz�m�ra, 2011. november 9-11. k�z�tt.

2011-ben a ki�ll�t�k sz�m�t tekintve t�bb mint 10%-os n�veked�st v�runk, amely j�l t�kr�zi az ipar�g folyamatos fejlőd�s�t. A ki�ll�t�s h�rom napja alatt 75 ki�ll�t�t v�runk, akik t�bb mint 3500 l�togat�t t�j�koztatnak az innovat�v term�kekről �s szolg�ltat�sokr�l. A nemzetk�zi ki�ll�t�s a k�vetkező t�m�kkal v�rja �nt: sz�lenergia, napenergia, v�zenergia, biog�z, hőszivatty� �s geoterm�lis energia, energia hat�kony �p�tkez�s �s fel�j�t�s, energia szolg�ltat�sok, kapcsolt energia termel�s �s sok m�s.

A Sz�l- & Napenergia Park egy olyan k�l�n r�sze a v�s�rnak, ahol csak az ebben a t�m�ban j�ratos ki�ll�t�k vesznek majd r�szt. A ki�ll�t�s mellett szakmai konferenci�kat is szervez�nk, melyek fő t�m�i: sz�lenergia, napenergia, biomassza �s v�zenergia.

Tov�bbi inform�ci�kat a RENEXPO� South-East Europe-r�l honlapunkon tal�l: www.renexpo-bucharest.com.

R�viden a REECO-r�l:
A szervező REECO RO Expoziţii S.R.L. a nemzetk�zi REECO csoport rom�niai tagja. A csoport k�zpontja N�metorsz�gban tal�lhat� �s t�bb eur�pai v�rosban rendelkezik irod�kkal, mint Porto/Portug�lia, Br�sszel/Belgium, Salzburg/Ausztria �s Arad/Rom�nia. A REECO csoport �ltal szervezett ki�ll�t�sok �s konferenci�k �vente 50.000 szak�rtő tal�lkoz�s�t teszik lehetőv�, akik mintegy 70 orsz�gb�l �rkeznek.

Kapcsolat �s inform�ci�k:
REECO RO Expoziţii S.R.L.
B-dul. Revoluţiei, Nr. 96, Ap. 4, 310025 Arad
Tel: +40 (0) 257-23099 - 9
Fax: +40 (0) 257-23099 - 8
info@reeco.ro
www.reeco.ro

A haszn�lt �ruk v�s�ra K�lnbe k�lt�zik

Wed, 06 Apr 2011 00:00:00 +0300
USETEC - a haszn�lt g�pek �s berendez�sek �j nemzetk�zi v�s�ra bemutatkozik. A Hess GmbH tapasztalt szervezői csapat�nak, a Koelnmesse nemzetk�zi h�l�zat�nak �s az FDM-nek mint szakmai t�mogat�nak k�sz�nhetően garant�lt a siker. G�pek nagy v�laszt�ka a helysz�nen! A haszn�lt g�pek v�s�ra �j időpontban - 2 nappal a Hannoveri V�s�r kezdete ut�n.

A haszn�lt tehnol�gi�k piac�n 16 �ves tapasztalattal rendelkező ki�llit�s most K�ln ki�llit� v�rosban ker�l megrendez�sre
2011 �prilis 6-�n ism�t itt az idő: A USETEC-en minden a haszn�lt g�pek k�r�l forog. A nemzetk�zi nagyv�ros K�ln h�rom napra a szakma �j tal�lkoz�hely�v� v�lik. Egy n�vekvő �s v�ltozatos hely, mely rengeteg �j�t�ssal rendelkezik, optim�lis felt�teleket biztos�t a g�pek bemutat�s�hoz �s kapcsolattal b�r a vezető online m�di�kkal.
A USETEC-en minden ipar�g sz�m�ra tal�lhat� haszn�lt g�p. A v�s�r �j strukt�r�ja a haszn�lt �ruk piac�n t�rt�nő aktu�lis fejlem�nyekhez lett igaz�tva.

Forr�s: http://www.usetec.com

Oroszorsz�g erdoi

Mon, 04 Apr 2011 00:00:00 +0300
Oroszorsz�g az egyik legnagyobb erd�szeti �llam. Az erdőalap fel�lete meghaladja a 1180 milli� hekt�rt. A fa tartal�k 1998 elej�n 81,9 milli�rd k�bm�tert jelentett. Az orosz fa�llom�ny h�rom negyed�t a tűlevelű fafjok fedezik.
Az erdőfel�let tekintet�ben Oroszorsz�g a vil�g fa tartal�k�nak az 1/5-�t birtokolja, a bore�lis �s m�rs�kelt erdői �ltal pedig a 2/3-�t. Az erdők �sszfel�lete az orsz�g sz�razf�ldj�nek 69%-�t boritja, az erdősit�sek szintje pedig 45,3%-os.
Oroszorsz�g erdői 3 fő kateg�ri�ra oszlanak, melyek �sszesen 645,9 milli� hekt�rt azaz az erdőfel�let 89,9%-�t jelentik. A tűlevelűek ( borovi, c�drus, luc, fenyő, v�r�sfenyő ) 508,7 milli� hekt�rt (70,8%); l�gylombos ( nyir, rezgőny�r, h�rs, ny�r, fűz, �ger ) - 119,7 milli� hekt�rt (16,7%); kem�nylombos ( t�lgy, b�kk, kőris, juhar, szil, gyerty�n, feh�r ak�c ) - 17,5 milli� hekt�rt ( 2,4%) borit.
�A t�bbi fa �s cserje fajok kateg�ria� 72,8 milli� hekt�rt borit �s 99,3%-ban (72,2 milli� hekt�r) Oroszorsz�g �zsiai r�sz�n tal�lhat�.

Forr�s: http://russia.rin.ru

A F�ld Napja

Wed, 30 Mar 2011 00:00:00 +0300
1990 �ta Magyarorsz�gon is meg�nnepelik a F�ld Napj�t, minden �v �prilis 22-�n. Id�n is orsz�gszerte rendeznek programokat.
A F�ld Napj�nak alapgondolata az Egyes�lt �llamokban �lő egyetemi hallgat�, Denis Hayes �tlete volt. Az első �nnepre 1970. �prilis 22-�n ker�lt sor, amelyen mintegy 25 milli� amerikai vett r�szt, hogy felh�vja a figyelmet bolyg�nk roml� k�rnyezeti �llapot�ra, illetve tiltakozzon a vizeket szennyező hullad�klerak�k, a levegőt egyre s�lyosabban szennyező k�z�ti k�zleked�s, a fajok kiirt�sa, a term�szetes �lőhelyek eltűn�se ellen.
Denis Hayes �s t�rsai mintegy h�sz �vvel k�sőbb Kaliforni�ban l�trehozt�k a F�ld Napja Nemzetk�zi H�rk�zpontot, �s havonta k�ldtek h�rlevelet a vil�g minden orsz�g�ba, hogy a v�rosi t�megfelvonul�sokt�l kezdve szabadegyetemi előad�sokig, fa�ltet�stől a hullad�kok �jrahasznos�t�s�nak megszervez�s�ig, a nemzetk�zi h�rk�zl�si rendszerek bevon�s�t�l falusi maj�lisokig sokf�le akci�val �nnepelj�k �prilis 22-�n a F�ld Napj�t.
1990 �ta itthon is egyre t�bben �rzik �gy, hogy legal�bb ezen a napon tenni�k kell valamit k�rnyezet�k �rdek�ben: f�t �ltetnek, rajzp�ly�zatokon vesznek r�szt, k�rnyezeti vet�lkedőt, patak- �s falutakar�t�st szerveznek.

Forr�s: http://www.origo.hu

A WoodBusinessPortal.com csapata Kellemes �nnepeket �s Boldog �j �vet kiv�n!

Fri, 24 Dec 2010 00:00:00 +0200
A t�li �nnepek alkalm�val kifejezz�k k�sz�net�nket �gyfeleink ir�nt a folyamatos egy�ttműk�d�s�rt. K�sz�nj�k hogy munk�nkat �lvezetess� teszik �s segitenek n�vekedni.

A WoodBusinessPortal.com csapata Kellemes �nnepeket �s Boldog �j �vet kiv�n.

2010 d�nto �v a rom�niai meg�jul� energiapiac sz�m�ra. RENEXPO� South-East Europe 2010 - 2010. november 24 � 26. Sala Palatului Bukarest

Fri, 29 Oct 2010 00:00:00 +0300
2010 d�nto �v a meg�jul� energi�val kapcsolatos befektet�sek sz�m�ra! Rom�nia k�teles m�g ebben az �vben az Eur�pa Bizotts�g el� t�rni a meg�jul� energiafelhaszn�l�s fedezet�rol sz�l� tervezet�t. A k�rd�st a szakemberek l�tfontoss�g�nak tartj�k �s 2010-ben v�laszt v�rnak r�. A meg�jul� energiapiac fejlod�s�t t�mogatva Rom�ni�ban a REECO csoport � meg�jul� energi�val �s energiahat�konys�ggal foglalkoz� nemzetk�zi ki�ll�t�s- �s konferenciaszervezo -, harmadik alkalommal rendezi meg a RENEXPO� South-East Europe rendezv�nyt 2010. november 24-26. k�z�tt a bukaresti Sala Palatuluiban.
Lehet, hogy Rom�nia nem kiemelkedo az EU meg�jul� energi�val kapcsolatos c�lkituz�seinek el�r�s�ben, de a k�t legfontosabb kezdem�nyez�s itt tal�lhat�. A legnagyobb �p�lo onshore sz�lenergia parkkal (Constanta megy�ben, CEZ) �s a legnagyobb muk�do, d�l-kelet eur�pai bioetanol �zemmel b�szk�lkedhet.
A p�nz�gyi szektor is strat�giai elk�telezetts�get mutat a meg�jul� energiaforr�sok ir�nt. Az EBRD tov�bbi 10 milli� eur�val t�mogatja a Rom�n Kereskedelmi Bankot (BCR) az �jabb meg�jul� energia projektek j�v��r�s�ra, v�grehajt�s�ra.
A RENEXPO� South-East Europe 2010 nemzetk�zi v�s�r �s konferencia meg�jul� energia �s energiahat�kony �p�tkez�s �s fel�j�t�s illetve passz�v- �s alacsony energiafelhaszn�l�s� h�zak ter�let�n. A rendezv�ny imm�r harmadik alkalommal hozza �ssze d�l-kelet Eur�pa d�nt�shoz� neves szakembereit egy k�zponti esem�nyre 2010. november 24-26. k�z�tt, a bukaresti Sala Palatului-ban.
A tavalyi sikerek ut�n, ahol 55 ki�ll�t� (30% nemzetk�zi), 470 konferencia r�sztvevo �s 1350 l�togat� (8% nemzetk�zi) vett r�szt az esem�nyen, id�n m�g nagyobb �rdeklod�st v�rnak.
Gy�rt�k, tervezok, energiaszolg�ltat�k, szak�rtok a kutat�s �s fejleszt�s ter�let�rol, szervezetek, sz�vets�gek, valamint a m�dia ny�jt t�j�koztat�st a meg�jul� energi�r�l �s energiahat�konys�gr�l a l�togat�knak.
�2010-ben a tavalyin�l szakmailag speci�lisabb konferenci�kat tervez�nk a sz�lenergia, biomassza, biog�z �s v�zenergia ter�let�n. Nemzetk�zi �s helyi �llami szervezeteket, d�nt�shoz�kat, szakembereket �s c�gek k�pviseloit v�rjuk, akik bemutatj�k majd a leg�jabb kutat�si eredm�nyeket, technol�gi�kat, trendeket �s innov�ci�kat a saj�t szakter�let�krol.� mondta G�ll-Tam�s Av�na, a projekt vezetoje.
Rom�ni�b�l komoly piacnyit� hull�mot v�rnak a k�rnyezo orsz�gok fel�, amely eg�sz d�l-kelet Eur�p�ra kiterjed majd. Ez�rt a ki�ll�t�s koncepci�j�ba a k�rnyezo orsz�gok � mint Magyarorsz�g, Szerbia, Ukrajna, Bulg�ria �s Moldova, is szerepelnek.

Tov�bbi inform�ci�k�rt l�togassa meg honlapunkat: www.renexpo-bucuresti.ro.

Alternativ energia termel�s k�r�li konfliktusok

Wed, 18 Aug 2010 00:00:00 +0300
Egyik belgiumi c�g bejelentette azon sz�nd�k�t hogy befektessen 150 milli� eur�t egy fahullad�kb�l energi�t termelő egys�gbe. K�sőbb lemondtak a projektről, mert a t�rsas�g b�r�s�gi elj�r�s alatt volt Belgiumban.
A belgiumi Industrie du Bois Vielsam & Cie (IBV), v�llalat mely 170 szem�lynek adott �ll�st, b�r�s�gi elj�r�s alatt �ll �s szavazatot v�r hitelad�it�l augusztus v�g�ig. Az elm�lt hetekben a sajt� 150 milli� eur�s befektets�ről besz�l mlyet IBV v�llalat Sardy-les-Epiry, Ni�vre �rdek�ben tett volna. A beruh�z�s c�lja �t�ltetni Burgundi�ba a Belgiumban kialakult koncepci�t.
Forr�s: http://www.latribune.fr

Tengeri fenyo: az elso nyilv�nos �rt�kes�t�se ki�br�nd�t� volt

Fri, 16 Jul 2010 00:00:00 +0300
A tengeri borovi első nyilv�nos �rt�kes�t�se Ychoux helys�gben ker�lt megrendez�sre az elm�lt h�napban, a Klaus vihar ut�n, a szervezők pedig ki�br�nd�t�nak jellemezt�k.
Az erd�szeti �nkorm�nyzatok polg�rmesterei �s szak�rtői kifejezt�k csal�dotts�gukat sz�mos t�tel visszavon�sa miatt, tekintettel arra hogy az ipar emberei ig�ny tartanak a frissen v�gott f�ra.
Mindemelett Eric Constantin, a Landes-i Nemzeti Erdőhivatal kereskedelmi igazgat�ja, szerint ez nem jelent �jdons�got. V�lem�ny�t azzal t�masztja al� hogy ez a ny�lv�nos �rt�kes�t�s sok kiv�ncsi szem�lyt vonzott mag�hoz, k�z�tt�k a spanyol vevőket akik első sorban az �rak szeml�l�s��rt j�ttek el. Val�j�ban ez az �r�s�t�s egy megfigyelő k�r�thoz lett hasonl�tva.

Forr�s: http://www.sudouest.fr

4,6 milli� doll�ros p�nz�gyi seg�ly a faipar r�sz�re

Fri, 09 Jul 2010 00:00:00 +0300
Charest �s Harper korm�nyzatok bejelentettek egy 4,6 milli� doll�ros p�nz�gyi seg�lyt a faipar r�sz�re.
T�bb mint 300 faipari c�g kaphat adom�nyt ebből az �sszegből Az erd�szeti term�kek nyomonk�vethetős�ge program keret�n bel�l. A program c�lja seg�teni a c�geknek megfelelni a nemzetk�zi piacok �jabb elv�r�sainak a faterm�kek sz�rmaz�sa �s minős�ge takintet�ben. E kezdem�nyez�s megengedi Qu�bec ipari piac�nak a megv�delmez�s�t �s egyben előmozd�tja fejlőd�s�t.
Egy�b r�szletek a sajt�konferenci�n ker�ltek megeml�t�sre, melyen r�szt vett Nathalie Normandia, a Term�szeti Erőforr�sok minisztere, �s Denis Lebel, a kanadai Gazdas�gi Fejleszt�sről felelős miniszter.

Forr�s: http://fr.canoe.ca

Erd�szeti T�rv�nyess�gi Sz�vets�g

Wed, 07 Jul 2010 00:00:00 +0300
A kiskereskedelmi �gazat piacvezetőinek t�rsulata, The Retail Industry Leaders Association (RILA), csatlakozott 10 nagy szervezethez, �gy magalap�tva az Erd�szeti T�rv�nyess�gi Sz�vets�get (Forest Legality Alliance) (FLA) sz�vets�get, az illeg�lis fav�g�sok megakd�lyoz�s��rt folytatott erőfesz�t�sek t�mogat�sa �rdek�ben.
2008-ban, az Egyes�lt �llamok korm�nyzata m�dos�tott a Lacey f�le t�rv�nyhoz�son, az illeg�lisan begyűjt�tt fa forgalmaz�s�nak betilt�sa c�lj�b�l. A sz�vets�get egy nemzetk�zi kezdem�nyez�sre lett magalkotva, melyben az �rintett felek, ipari asszoci�ci�k, p�nz�gyi int�zm�nyek �s civil asszoci�ci�k, leg�lis �ton szerzett erd�szeti term�keket k�n�lnak.
Forest Legality Alliance szerepe megbzonyosodni arr�l hogy az importőr�k �s a beszerz�si h�l�zatok ismerik �s �rtik a kereskedelmi cser�k �j politik�it. Ez �jabb internetes erőforr�sokat fog kifejleszteni annak �rdek�ben hogy seg�tsenek a v�llaltoknak felm�rni az illeg�lis sz�rmaz�s� fa v�s�rl�s�nak kock�zat�t �s kit�lteni a behozatali nyilatkozatokat.
Emelett, RILA nyilatkoz�sa szerint a sz�vets�g egy�ttműk�dnk fog a besz�ll�t�kkal a legjobb elj�r�sok dokument�l�sa �rdek�ben �s t�mogatni fogja a v�llalatokat az importszab�lyoz�sokkal megegyező fa v�s�rl�s�ban. A csoport az eg�sz �gazat leg�lis eredetű fakereskedelem folytat� k�pess�g�re �sszpontos�t, nem pedig a mag�nv�llalatok teljes�tm�ny�re, a megl�vő kezdem�nyez�sek a fa t�rv�nyes sz�rmaz�sa �s fenntarthat�s�ga tan�s�t�s�n�k t�mogat�sa �rdek�ben.
A Forest Legality Alliance sz�vets�gek alap�t� tagok �s partnerek k�z� sorolhat�k:
Nemzetk�zi Forr�sok Int�zete - World Resources Institute (WRI),
A K�rnyezetv�delmi �gyn�ks�g - Environmental Investigation Agency (EIA),
A.E.�. Nemzetk�zi Fejleszt�si �gyn�ks�ge - U.S. Agency for International Development (USAID),
Amerikai Pap�r �s Erd�szeti term�kek Egyes�lte - American Paper & Forest Products Association,
Kem�nyfa Sz�vets�g - Hardwood Federation,
IKEA,
Faterm�kek Nemzetk�zi Egyes�lete - International Wood Products Association,
NewPage Corporation,
Staples Inc.,

Forr�s: http://www.sdcexec.com

Egy fur�sz�zem �s 120 munkahely 2013-ban

Sun, 04 Jul 2010 00:00:00 +0300
Ez az elk�telezetts�gv�llal�s hivatalos. A belga IBV csoport a tegnap visszaigazolta azon sz�nd�k�t hogy hozzon l�tre egy fűr�sz�zemet Sardy-l�s-Epiry helys�gben. A k�vetkező szakasz az �p�tkez�si enged�ly megszerz�s�ben �ll.
A projekt koordon�tora az IBV (Vielsami faipar) belga csoport t�rs-alap�t�ja.
E projekt c�lja kapcsolatot teremteni az energia �s a fa k�z�tt. A fűr�sz�zem �zemanyagot �s elektromoss�got fog termelni a f�b�l kiindulva.

Forr�s: http://www.lejdc.fr

A tuzv�sz ut�n a fa be lesz gyujtve

Wed, 30 Jun 2010 00:00:00 +0300
Az AbitibiBowater igazgat�ja szerint, a faiparnak val�di "versenyfut�s kell v�vjon az idővel" a tűzv�sz s�lytotta Haute-Mauricie erdők faanyaga visszaszerz�s��rt. A harcot a f�t rong�l� sz�mos rovarok ellen fogj�k v�vni, melyek alag�takat f�rnak a f�kban hogy pet�iket v�dett helyre rakj�k le. Minős�gi term�kek elő�ll�t�shoz a fa- �s pap�ripari �gazat t�k�letes alapanyagot ig�nyel. �A meg�gett faanyag visszaszerz�se az elsőbbs�ges�, fejtette ki Claude Beauchesne, a Term�szeti Erőforr�sok �s �llatvil�g Miniszt�rium region�lis igazgat�ja. Szerinte, a fűr�sz�ru termel�se eset�n az meg�gett fa nem jelent gondot, annak k�sz�nhetően hogy a tűz csak a fa k�rg�t em�szti meg, �gy az alatta l�vő faanyag hasznos�that� marad.
Az �getett fa begyűjt�se 2 �s 3 �vet ig�nyelne, de a val�di �temet a fafeldolgoz� kapacit�s hat�rozza meg. Lehetetlen lek�rgelt f�t elrakt�rozni, mivel hogy ez nem tartozik az ipari elj�r�shoz.
Ha a begyűjt�tt fa mennyis�ge meghaladja Mauricie feldolgoz� kapacit�s�t, mely CAAF-t birtokol ezen ter�leteken, a visszaszerz�si folyamat előseg�t�s��rt lehets�ges lenne m�s vid�ki iparok bevon�sa. �Gazdas�gi t�ren, ez tal�n nem jelentene katasztr�f�t, ellenben az erdők �rt�keinek cs�kkent�s�hez vezet�, nyi�latkozott Beauchesne.

Forr�s: http://www.cyberpresse.ca

Puhafa �s kem�nyfa

Mon, 28 Jun 2010 00:00:00 +0300
A puhafa kijefejez�st a tobozos illetve tűlevelű f�kb�l sz�rmaz� faanyag csoportos�t�s�ra haszn�lj�k, valamint olyan f�k le�r�s�ra melyek megőrzik z�ld sz�n�ket az eg�sz �v folyam�n, a v�r�sfenyő (larches) �s mocs�rciprus fajok kiv�tel�vel.
A puhafa a vil�g fatermel�s�nek k�r�lbel�l 80%-�t jelenti, melynek tradicion�lis k�zpontjai a Balti, Scandin�v, Oroszorsz�g �s D�l-Amerika vid�keken voltak. A puhafa kifejez�st ellent�tben a kem�nylombos a kijejez�ssel haszn�lj�k, mely a lombhullat� f�k kateg�ri�j�t jellemzi, melyek faanyag�nak szerkezete finomt�l durv�ig v�ltozik a fafaj f�ggv�ny�ben. Ezen kifejez�sek nem a fa l�gys�g�t vagy kem�nys�g�t, hanem a fasejt alapszerkezet�t jelzik, a kem�nyfa szerkezet�nek �sszetetts�ge j�val meghaladva a l�gyf��t.
Szerkezet�nek k�sz�nhetően, �ltal�ba v�ve a puhaf�t k�nnyű feldolgozni, ez�rt az ember �ltal hasznos�tott fa nagy r�sz�t k�pezi: �p�tő-, b�tor-, pap�r �s kartonipar, szobr�szat �gazatokban, a finomabb tűlevelűeket pedig k�l�nleges c�lokra alkalmazz�k.

Forr�s: http://www.auf.asn.au

�j fur�sz�zem Irkutsk vid�k�n

Mon, 14 Jun 2010 00:00:00 +0300
Az Irkutsk vid�ki Ust Kut fafeldolgoz� �zem projektje is szerepel az Orosz F�der�ci� korm�nyzat�nak a faipari elsőbbs�ges projektek list�j�n.
Az �vi �tlag kapacit�sa el�ri az 1 milli� k�bm�tert. Az irkutszki r�gi� k�zigazgat�sa szerint, a fűr�sz�zem n�met, finn �s orosz tehnol�gi�kat fog ig�nybe venni. A beruh�z�k szerint, eddig t�bb mint 4 mili�rd rubl�t sz�ntak erre a projektre.
Hasonl� projektek �llnak jelenleg v�gleges�t�s alatt, m�s Kelet-Szib�riai f�der�lis szervezetek keret�n bel�l. A statisztik�k kimutatt�k hogy jelenleg a kelet-szib�riai vid�k a faipari iparosit�s tekintet�ben az utols�k k�z�tt sorolhat�.
Forr�s: http://www.rg.ru

Lettorsz�g erd�szete

Fri, 11 Jun 2010 00:00:00 +0300
�prilis 27-�n Lettorsz�g �llameln�ke, Valdis Zatlers, megl�togatta Latvijas valsts me�i, Amber wood, EIBE-L, Bolderaja Ltd, Latvijas finieris fűr�sz�zemeket �s az Erd�szeti Term�kek Kutat� Int�zetet �s a Fafaldolgoz� Ipar Int�zetet.
A v�llalatok k�pviselői t�j�koztatt�k a lett eln�k�t a fafeldolgoz�si �s faterm�kek elő�ll�t�si folyamatokr�l. Valdis Zatlerst kellemes meglepet�s �rte amikor �jrahasznos�t�si folyamatoknak k�sz�nhetően egyik fűr�sz�zemen sem tal�lt fahullad�kot.
Az elm�lt �vben az erd�szet az orsz�g GDP-j�nek 7%-�t jelentette, az ipar�gon 80.000 dolgozik. Az ipar�g r�szv�nye az export bev�telek 27%-�t �rte el.

Forr�s: http://rus.delfi.lv

A kong�i erdo a fenntarthat� gazd�lkod�s mellet d�nt

Wed, 09 Jun 2010 00:00:00 +0300
Eddig k�r�lbel�l 2,5 milli� hekt�rt jelentettek ki FSC tan�s�tv�nnyal. C�l�l tűzt�k hogy 2012-ig 10 milli� hekt�rt �rjenek el a a FSC tan�s�tv�nnyal.
Sapelli, weng�, azob�, ayou, bilinga csup�n n�h�ny a Congo terjedelmes erdőfel�leteit gazdagit� sz�mtalan egz�ta fafaj k�z�l. Ez a 2 milli� km2 ter�letet borit� z�ld �vezezet, mely Franciaorsz�g fel�let�nek n�gyszeres�t jelenti, egyike f�ld�nk 3 hatalmas erdőfel�let�nek, Amaz�nia �s Indon�zia mellet, mely fontos szerepet j�tszik a vil�g�ghajlatban, lek�tve a sz�ndioxidot �s befoly�solva a csapad�k koncentr�ci�t.
Mivelhogy a Kong�i K�zt�rsas�g (Brazzaville) ter�lete mag�ba foglalja e hatalmas erdő nagy r�sz�t, a k�rnyezetv�delem �s a gazdas�g haszn�ra �hajtotta forditani a helyzetet. A legnagyobb k�zponti-afrikai minősitett erdőfel�let Kongo tulajdon�ban �ll. B�rmely f�nak a lelt�roz�sa �s kitermel�se szab�lyok alapj�n t�rt�nik. Minden �vben kijel��lnek egy parcell�t a kitermel�sre. A munk�t egy �vig folytatj�k, � ezut�n pedig nem ny�lnak hozz� 30 �vig � magyar�zta Olivier Desmet, a CIB-t�l.

Forr�smű : http://www.lefigaro.fr

Kov�szna-Brass� Region�lis fa klaszter

Mon, 07 Jun 2010 00:00:00 +0300
A h�t elej�n Sepsiszengy�rgy�n al�irt�k a Region�lis fa klaszter, �Pro Wood� megalapit�s�ra sz�l� szerződ�st Kov�szna-Brass� megy�kben. Ez az irat egyedi orsz�gunkban.
E protokoll c�lja a brass�i �s kov�sznai szakk�pzett v�llalatok �rdekk�pvislet�nek �s �sszehangol�s�nak előmozdit�sa, a versenyk�pess�g fokoz�sa k�lf�ldi piacokon val� jelenl�t�k �ltal, szakk�pz�s a menedzserek �s alklamazottak r�sz�re, adatb�zis l�trehoz�sa �s fenntart�sa, szakk�pzett int�zm�nyekkel �s helyi hat�s�gokkal val� egy�ttműk�d�s, k�tat� �s oktat� int�zm�nyekkel valamint egy�b nemzeti illetve nemzetk�zi klaszter val� egy�ttműk�d�s megval�sit�sa .
E prokjekt alkalm�val n�h�ny professzion�lis szakszervezet, helybeli hat�s�g �s oktat�i iroda parteneri kapcsolatot alakitott ki a brass�i �s kov�sznai hat�s�gok �s tan�gyi int�zm�nyek t�mogayt�s�val.
A projektet az Eur�pai Bizotts�g alapitotta meg FP7 Kutat�si Programja �ltal; megval�s�t�si időszak: 2008 � 2010; előrel�tott k�lts�gvet�s: 200 000 eur�.

Forr�s: www.universulpadurii.ro

Ausztr�lia: a faforg�cs kereslet cs�kken�se eloid�zi az erd�szeti term�k export cs�kken�s�t

Wed, 02 Jun 2010 00:00:00 +0300
A befektet�seket kezelő rendszerek, valamint a glob�lis p�nz�gyi v�ls�g �s az �pitőipari visszaes�s nagy cs�kken�seket okoztak Ausztr�lia erd�szeti term�k exportj�ban.
Az ausztr�l Mezőgazdas�gi �s Gazdas�gi Erőforr�sok Hivatala megerős�tette a pellet kereslet cs�kken�s�nek tulajdonithat� 2,3 milli� doll�ros visszaes�st az exportok ter�let�n. Paul Morris, az ABARE �gyvezetője szerint a pellet export az export�lt faterm�kek 40 sz�zal�k�t jelk�pezi. "Az ausztraliai erd�szeti term�k export mintegy 5 sz�zal�kos cs�kken�s�t �szlelhett�k".

"Kevesebb f�t l�ttunk kiker�lni a erdőből, k�r�lbel�l 10 - 11 sz�zal�kkal kevesebbet, ez pedig egy el�g nagy visszaes�st okozott, Ausztr�lia �ltetv�nyeinek mintegy 30 sz�zal�kos cs�kkent�s�t".

Forr�s: http://www.abc.net.au

Erdokitermel�sek felf�ggeszt�se Kanada �szaki r�sz�n

Tue, 25 May 2010 00:00:00 +0300
Az erdők megőrz�se c�lj�b�l eddig meghozott egyik legnagyobb meg�llapod�s keret�n bel�l bevezett�k az erdőkitermel�sek felf�ggeszt�s�t Kanada �szaki r�sz�n ter�lő mintegy 111.000 n�gyzet m�rf�ldnyi erdőfel�let�n.
A meg�llapod�s kezdetben a kontinens k�l�nb�ző r�szein ter�lő mintegy 278.000 n�gyzet m�rf�ld erdőre vonatkozott, British Columbia �szaki r�sz�től a keleti �j-Fundland-ig ( Terra Nova ). Ez az egyezm�ny a v�get vet a vadon �lő �llatok v�delm��rt �s a kanadai erd�szeti �gazatot befoly�sol� hőm�rs�klet-v�ltoz�sok ellen folytatott h�bor�nak.
A meg�llapod�s biztos�tja a karibu (szarvas) faj fennmarad�s�t, �s seg�ts�get ny�jt a h�tr�nyos fapiaci tapasztalattal rendelkező fatermelőknek, �s felk�n�lva sz�mukra a m�dj�t, hogy term�keiket tan�sithass�k �s �lland� fa forr�st bisztos�thassanak a g�tereknek.

Forr�s: http://mobile.latimes.com

Jap�n cs�csmenedzserei �sszegyultek Habarovskban

Wed, 19 May 2010 00:00:00 +0300
A elm�lt h�ten, Jap�n cs�csmenedzserei �sszegyűltek Habarovskban, az Orosz Exportőr�k T�rsulata �s a Jap�n faimportőr�k T�rsulata hatodik orosz-jap�n gyűl�se alkalm�val.
Az orosz f�len a legfontosabb T�vol-Kelet-i fakitermelő �s fafeldolgoz� v�llalatok menedzserei, a jap�n f�len pedig a legnagyobb fafeldolgoz� v�llalatok �s holdingt�rsas�gok cs�cs menedzserei vettek r�szt. Az orosz v�llalkoz�k t�bbs�ge a megbizhat� �s ig�rő partnereket l�t a jap�nokban, a fafeldolgoz� g�pek gy�rt�sa �s besz�llit�sa tekintet�ben, valamint potenci�lis beruh�z� a fűr�sz�ru ipar sz�m�ra.
A gyűl�sen r�sztvevők a Jap�nba besz�llitott term�kek tan�sit�s�val kapcsolatos k�rd�seket is megbesz�ltek.

Forr�s: http://hbr.moigorod.ru

A kanadai erdogazd�lkod�k ad�sz�netet kapnak

Mon, 17 May 2010 00:00:00 +0300
A nemr�g bevezetett int�zked�s mely �ltal n�gy �v ut�n a kanadai erdőgazd�lkolkod� v�llalatok nem k�telesek t�bb� ad�t fizetni j�niusban, az Egyes�lt �llamokba export�lt f�ra, j� hirt jelent a krizist �tv�szelni k�zdő faipar r�sz�re.
Mik�zben a helyre�llit�si folyamat instabilnak mutatkozik, az erd�szet �tl�p egy �j �vsz�zadba: z�r� export�d�! A kereslet kin�lat dinamik�ja gyorsan nő. Sokkal nagyobb mennyis�geket export�lnak Kin�ba, mely beszerz�si krizissel n�zett szembe a borovi bog�r �ltal a British Columbia vid�ken okozott k�rok �s az Ont�ri�ban kiv�g�sra enged�lyezett f�k sz�m�nak szab�lyoz�sa �ltal.
Ha r�vid időre is, a kanadai termelők �nneplik az export ad�k megsz�ntet�s�t juni�s h�nap folyam�n.

Forr�s: http://www.ctv.ca

WWF: Rom�nia fo k�rnyezetv�delmi gondjai az erdoirt�s �s a k�rnyezet szennyez�s

Wed, 14 Apr 2010 00:00:00 +0300
Az erdőirt�s �s a k�rnyezet szennyez�s jelentik Rom�nia fő k�rnyezetv�delmi gondjait, egy pro bono tanulm�ny �ltal melyet Synovate v�llalat v�gzett WWF Rom�nia (World Wide Fund for Nature) sz�m�ra.
A k�rnyezetv�delmet t�mogatni sz�nd�koz� szem�lyek annyira fontosnak tartj�k az erdők v�delm�t hogy k�szek p�nzt adom�nyozni ez�rt. Harmadukn�l t�bben adom�nyozn�nak a hullad�kok kezel�s��rt �s a Duna v�delm��rt.
A tanulm�ny kimutatta hogy a levegő �s viz szennyez�se, az ipari hullad�kok, a parkok �s z�ld �vezetek hi�nya, �s a fajok kim�l�sa a rom�nok r�sz�re gondokoz� helyzetek.
WWF Rom�nia figyelme Rom�nia 300 000 hekt�r �rintetlen erdőj�re ir�nyul, az erdők konzerv�l�sa c�lj�b�l, fenntart� erdőgazd�lkod�s bevezet�se �s fenntart�sa �ltal, mely hossz� t�v� haszont jelentene az emeberek �s a k�nyezet sz�m�ra egyar�nt.
Ugyanez a tanulm�ny felszinre hozta hogy a k�rdezett szem�lyeknek a fele nem adom�nyozott soha �s nem is sz�nd�kozz�k megtenni ezt, a p�nzalap hi�nnyal �s az alap c�lt �r�se ir�nti bizalmatlans�gukkal indokolva d�nt�s�ket.
Az irat kimutatja azt is hogy a glob�lis felmeleged�s �s a klimav�ltoz�s a rom�nok szempontj�b�l nem tartoznak orsz�guk elsőbbs�gei k�z�.
�WWF egyik legfontosabb vil�gm�retű kezdem�nyez�se, A f�ld �r�ja az id�n is meg lesz tartva m�rcius 27-�n. 20.30-t�l egy �r�n kereszt�l vil�gszerte lekapcsolj�k a villanyt, igy jelezve a klimav�ltoz�sok gondj�t�, nyilatkozik a tanulm�ny.

Forr�s: www.eco-magazin.ro

Fakereskedelem Lib�ri�ban: cimk�zett f�k mint az �ruh�zban

Mon, 12 Apr 2010 00:00:00 +0300
A lib�riai tr�pusi erdőkben a f�k elektr�nikus cimk�t kapnak : a leg�lis fa kereskedelem fellend�t�se c�lj�b�l gyakorlatba �ltett tehnol�gi�r�l van sz�. Ezen cimk�k az �ruh�zban a term�kekre illesztett codurile de bara elj�r�shoz hasonlithat�k; lehetőv� t�ve a fa nyomonk�vet�s�t a kitermel�s szinhely�től a kik�tőig, ahol haj�ra ker�l.
A sv�jci SGS t�rsulatnak a lib�riai erdők gazd�lkod�s�val foglalkoz� k�pviselője szerint �Lib�ria az első orsz�g a vil�gon mely el�rte ezt a szintet a nyomonk�vet�si rendszerben�. Bevezett�k az erdők ellnőrz�s�t, biztos�tva hogy csak a kiv�g�sra jel�lt f�k lesznek kiv�gva �s nyomonk�vetik a fa �tj�t az erdőtől a haj�ig.

Forr�s: http://www.romandie.com/infos

Faszobr�szati muhely Mirepoixban

Wed, 07 Apr 2010 00:00:00 +0300
Daniel Haran �ltal vezetett műhely kinyitotta kap�it Mirepoixban. Ez felk�szitő �r�kat kin�l mindenkinek. F�val dolgoznak. A szobr�sz megkis�reli l�togat�i segit�s�t abban hogy kit�rj�k sziv�ket a műv�szet ir�nt �s felfedezz�k műv�szi hivat�sukat. Az alapanyag nemes, a gesztus kellemes, az elk�pzel�s pedig mindenki sz�m�ra k�zny�jt�snyira �ll.
A program keret�n bel�l, v�ltozatos tematik�t k�zelitenek meg, p�ld�ul diszitő �llat szobrokat, diszt�rgyak �s absztrakt fogalmakat.
Ez az �j műhely m�g ink�bb felt�rja a v�ros műv�szeti gazdags�g�t.

Forr�s: http://www.ladepeche.fr

Vietnam 2010 B�tor �s B�torkig�szitok Nemzetk�zi V�s�r

Tue, 06 Apr 2010 00:00:00 +0300
M�rcius elej�n kit�rta kapuit a Vietnam 2010 B�tor �s B�torkig�szitők Nemzetk�zi V�s�r - International Vietnam Mobila & Home Accesorii Fair 2010 (VIF 2010), mely t�b mint 150 helybeli �s k�lf�ldi v�llalat jelenl�t�re sz�mit.
A v�s�r rendezői a Ho Chi Minh v�ros k�zműves egyes�letek �s fafeldolgoz� v�llalatai, abban a rem�nyben hogy ez�ltal seg�tik a vietnami faipari v�llalatokat hogy bővits�k tev�kenys�g�ket �s n�velj�k a faterm�k exportot.
Az esem�ny sor�n a helybeli �s k�lf�ldi c�gek Szingap�rb�l, Nagy Britani�b�l �s Kin�b�l 600 standon �llitott�k ki term�keiket.

Dubai WoodShow 2010

Mon, 22 Mar 2010 00:00:00 +0200
SAJT�K�ZLEM�NY:

�Dubai WoodShow 2010�, az egyed�li faiparra �szpontosit� ki�llit�s K�z�p-Keleten elsők�nt fogadja a �Dubai WoodShow Forum� � kiz�r�lagos szemin�rium sorozatot melyet az �gazat szak�rtői, oktat�i �s menedzserei fognak megtartani. K�l�nleges platformk�nt l�trehozott Dubai WoodShow Forum inform�ci�cser�t, kapcsolatokat �s �zleti lehetős�geket, valamint megbizhat� inovativ strat�gi�kat hoz az �rdekeltek t�mogat�s��rt a piaci fejlőd�s�kben.
A konferencia ( 4 �ra) naponta lesz megtartva a Dubai WoodShow keret�n bel�l, �prilis 13-15 k�z�tt, a Dubai Airport Expo ki�llit�k�zpontban.
Dubai WoodShow Forum egy k�rd�sekkel foglalkoz� "menetrendet" k�v�n ny�jtani : a fa diz�jnja az �j m�rn�ki trendekkel, a fa �ra a tarif�k f�ggv�ny�ben, term�szetbar�t �pitm�nyekre �s leg�lis fakereskedelemre vonatkoz� szab�lyok, �zleti fejlőd�si k�rd�sek �s terjed�si strat�gi�k K�z�p-Keleten, bele�rtve a logisztik�t �s lehetős�gek ny�jt�sa a kezdők r�sz�re.
Az első kiad�s megrendez�s�t az American Hardwood Export Council t�mogatja hivatalos partnerk�nt �s a Dubai-i Amerikai Egyetem, oktat�si partnerk�nt.
�WoodShow Dubai 2010 �jabb javit�sai r�vil�g�tanak hat�rozott elk�telezetts�g�nkre a region�lis piac faipari �gazat�nak hossz� t�v� erdm�nyess�g��rt. Egyes faipari vezetők megerős�tett jelenl�te hangs�lyozza "Dubai WoodShow 2010", esem�ny meghat�roz� jelleg�t a region�lis piacon.
Bizva abban hogy jelentős n�veked�st fogunk l�tni az ideji r�szv�telben, motiv�ltak vagyunk hogy folyamatosan jelentős �j�t�sokat vezess�nk be. Hisz�nk abban hogy a "Dubai WoodShow 2010" hajt�erő szerepet j�tszik a r�sztvevő v�llatok k�z�tti nyeres�ges partners�gek kialakul�s�ban", k�vetkeztett Al Shezawi.

Dubai WoodShow 2010 a Dubai Airport Expo csarnokban lesz megtartva, 2010 �prilis 13 - 15 k�z�tt.
R�szletek�rt l�togasson a www.dubaiwoodshow.com weboldalra.

Konfliktus a tr�pusi erdokben, a Kopenh�gai Egyezm�ny ellen�re

Fri, 19 Mar 2010 00:00:00 +0200
Egy �jabb jelent�s figyelmeztetett arr�l hogy a leg�lis szabv�nyok bevezet�s�nek mulaszt�sa �s a garanci�k hi�nya a p�nzalapok �tutal�sakor az erdőkben gazdag orsz�gok fel�, elősegithetik a spekul�ci�k �s korrupci� n�veked�s�t, a tr�pusi erdőfel�letekre �s lak�k�z�ss�geikre gyakorolt eddigin�l nagyobb nyom�sok �ltal, a Kopenh�gai Egyezm�ny ellen�re.

WOODEX az Ural vid�kre �r

Wed, 17 Mar 2010 00:00:00 +0200
Az id�n febru�r 26-�n, a �Sokolniki� Ki�llit� Kult�rk�zpontban ker�lt megrendez�sre �WOODEX-URAL� Szalon, a B�toripari �s fafeldolgoz� g�pek ki�llit�sa, az �EVROEXPOMEBELI-URAL� (�EEM-URAL�) nemzetk�zi ki�llit�s keret�n bel�l. EEM-URAL - a legjelentősebb b�toripari f�rum az Ural vid�k�n, 2010 szeptember 21-24 k�z�tt lesz megtartva Ekaterinburgban.
Ekaterinburg �s Sverdlovsk vid�ke az egyik leggazdagabb r�gi�khoz sorolhat� a b�toripari, fafeldolgoz�s �s fah�zak kil�t�sa szempontj�b�l. Az erdők a r�gi� fel�let�nek 68%-�t boritj�k. A fűr�sz�ru termel�s szempontj�b�l a r�gi� a 6-ik helyet foglalja el Oroszorsz�gban, a r�tegelt lemez gy�rt�s szempontj�b�l pedig a 3-ik. A fejlőd�tt infrastrukt�r�ja �s sz�llit�si rendszere, kedvező f�ldrajzi elhelyezked�se, a befektető projektek korm�nyzati t�mogat�sa �ltal Ekaterinburg �lland�an �rdekkeltő a helyi �s k�lf�ldi befektetők sz�m�ra.
A Nemzetk�zi Ki�llit�sok V�llalata �ltal, az MVK az Ekaterinburg K�zigazgat�sa t�mogat�s�val rendezett esem�nyen a sz�lesk�rű haszn�lati term�kek termel�si r�szleg�nek menedzsere, Ivan Beskrestnov is r�szt vett. Előad�sa időszerű inform�ci�t k�z�lt a v�rosr�l �s erd�szeti �s b�toripari komplex fejlőd�si kil�t�sair�l. A v�ls�g jelens�ge ellen�re, Ekaterinburgban a kiskereskedelmi �rt�kesit�sek �zleti sz�ma 2009-ben k�zel 6%-kal n�vekedett. Ekaterinburg lakoss�ga sz�ma n�vekedik �s hogy 2015-ig 2,5 milli� n�gyzetkilom�ter bevezet�s�t tervezik a kev�s emeletes h�zak r�sz�re, 2009-ben a lak�s �pit�sek sz�ma 20%-kal haladta meg Oroszorsz�g �tlag�t, optimizmusra ad okot. Azt hogy a helyi lakoss�g nagy figyelmet fordit a lak�s fel�jit�s�ra, 2009-ben a tap�ta gy�rt�s 4,4%-os n�veked�se is igazolja. �vente n�vekedik a faterm�kek exportja is K�zponti �s K�z�p-�zsi�ban.
�EVROEXPOMEBELI-URAL� ki�llit�sra �s �WOODEX-URAL� szalonra sz�l� r�szletek www.eem-ural.ru weboldalon kaphat�k.

PragoOFFICE Nemzetk�zi B�tor �s Irodai felszerel�s v�s�r - 2010 febru�r 11-14 k�z�tt

Wed, 24 Feb 2010 00:00:00 +0200
2006-ban, Incheba Praha egy b�torra �s irodai felszerel�sre �szpontosit� PragoOFFICE cimű �j projektet k�szitett elő. Ez a f�ggetlen szakv�s�r 2010-ben febru�r 9-11 k�z�tt ker�l megrendez�sre. A ki�llit�s c�lja bemutatni a n�zők�z�ns�gnek inov�ci�kat, cseh �s nemzetk�zi tendenci�kat �s modelleket �s t�rgyakat, az irod�knak a b�tort�l a komputerekig �s t�vk�zl�sig.

Aquibat 2010 - �pitoipari �s k�rnyezetv�delmi szak�rtok szalonja

Mon, 15 Feb 2010 00:00:00 +0200
Aquibat egy olyan �zleti ter�letet mutat be ahol a �pitőipari szak�rtők �sszegyűlnek hogy megbesz�lj�k a gazdas�gi, t�rsadalmi �s k�rnyezetv�delmi �gyeket.
Az �gazat fejleszt�si �s az innov�ci�s időszak�ra v�rakozva, a szakemberek t�bb erőforr�st �s erőfesz�t�seket fektetnek be. A v�s�r keret�n bel�l konferenci�kat, tehnikai műhelyeket, ki�llit�sokat �s szakemberek �s k�pviselő int�zm�nyek k�z�tti tal�lkoz�kat rendeznek. Ezen tev�kenys�gek c�lja, hogy konkr�t megold�sokat tal�ljanak a l�togat�k �s a ki�ll�t�k r�sz�re, az igazgat�s, a fenntarthat� innov�ci�, valamint a szakmai kik�pz�s �s befektet�s tekintet�ben.
A Szalon 2010 m�rcius 10-12 k�z�tt ker�l megrendez�sre a Bordeaux-T� ki�llit� parkban, mely a v�llalkoz�sok l�that� n�veked�se �rdek�ben tett gazdas�gi tev�kenys�gekről k�zismert z�na.

Forr�s: http://www.aquibat.fr

A sivatagban vir�gz� kertek j�hetnek l�tre

Fri, 12 Feb 2010 00:00:00 +0200
Jelenleg a glob�lis felmeleged�s az emberis�g egyik fő gondj�t jelenti. A l�gk�rben felgyűlt sz�ndioxid mennyis�g cs�kkent�s��rt, a tud�s�k javasolj�k a kertek termeszt�s�t a sivatagokban.
Science.YoRead.ru megjegyz�se szerint, �rdemes n�v�nyeket termeszteni olyan terjedelmes sivatagokban, mint Szahara. A projekt �tlete az �ce�nv�z �talakit�sa �desvizz� �s speci�lis eszk�z�k �ltal a sivatagban �ltetett f�k gy�kereihez hoz�sa.
A szak�rtők szerint az eukaliptusz lenne a megfelelőbb a sivatagi k�r�lm�nyekben. E tűlevelű fa erős gy�kerei lehetőv� tenn�k a fa t�l�l�s�t a kem�ny sivatagi k�r�lm�nyekben.
A f�k koron�i pedig visszat�kr�zn�k a napf�nyt igy hozz�j�rulva a sivatag hőm�rs�klet�nek 8 fokos cs�kken�s�hez.

Forr�s: http://www.pravda.ru

Magyarorsz�g, Szerbia �s Rom�nia tal�lkoznak a meg�jul� energi�k�rt ENREG ENERGIA REGENERABILA� 2010 - 2010. 03. 17. - 19. Expo Arad International, Rom�nia

Wed, 10 Feb 2010 00:00:00 +0200
Magyarorsz�g, Szerbia �s Rom�nia egyar�nt �rdeklőd�st mutat a meg�jul� energiaforr�sok �s az energiahat�konys�g ir�nt. Az energiaprogramok t�mogat�sa, a jogi h�tt�r megteremt�se, a meg�jul� energiapiac fejleszt�se �s a k�l�nb�ző c�lkitűz�sek el�r�se csak n�h�ny azon pontok k�z�l, amelyeket mindh�rom orsz�g meg kell val�s�tson. A REECO csoport feladat�nak tekinti, hogy seg�tse a meg�jul� energi�k �s az energiahat�konys�g fejlőd�s�t, �gy, hogy tal�lkoz�si pontot teremt befektetők, v�llalkoz�k �s szakemberek sz�m�ra egy k�zponti esem�ny, az ENREG ENERGIA REGENERABILA� keret�ben, 2010. m�rcius 17-19 k�z�tt, az Expo Arad International V�s�rk�zpont ter�let�n.
K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban a meg�jul� energiaprojektek sz�ma nagym�rt�kben n�vekszik az EU 2008. decemberi energia- �s �ghajlat-v�ltoz�ssal kapcsolatos t�rv�nycsomagj�nak elfogad�sa �ta. Ahhoz, hogy alacsonyabb sz�ndioxid-kibocs�t�st �rj�nk el, a t�rv�nycsomag minden EU tagorsz�got k�telez arra, hogy n�velje a meg�jul� energia r�szar�ny�t, megnyitva ezzel az utat a nagym�retű meg�jul� energia beruh�z�soknak Eur�pa szerte.
A Petrom vez�rigazgat�ja, Mariana Gheorghe nemr�giben kijelentette, hogy Rom�ni�nak komoly meg�jul� energi�kat bemutat� strat�gi�ra van sz�ks�ge, k�l�n�sen az�rt, mert az orsz�gnak kiemelkedő lehetős�gei vannak ezen a t�ren.
Az ENREG ENERGIA REGENERABILA�, nemzetk�zi ki�ll�t�s �s konferencia a meg�jul� energia �s energiahat�kony �p�t�s �s fel�j�t�s ter�let�n, m�sodik alkalommal egyes�ti a d�lkelet-eur�pai meg�jul� energiapiac fontos szereplőit egy k�zponti esem�nyen, a �hat�r menti h�romsz�gben�.
A ki�ll�t�s mellett sz�nvonalas szakmai konferenci�k ker�lnek megrendez�sre a 3 nap alatt: sz�lenergia, biog�z, f�b�l nyert energia, energiahat�konys�g �s geotermia t�mak�r�ben, ahol rom�niai �s nemzetk�zi hat�s�gok, sz�vets�gek, kutat�k �s c�gek mutatj�k be a leg�jabb trendeket, kutat�si eredm�nyeket �s innov�ci�kat a maguk ter�let�n.
A szakmai konferenci�k mellett az imm�r m�sodik alkalommal megrendez�sre ker�lő �zletember Tal�lkoz�, a Ki�ll�t�i F�rumon tartand� előad�sok �s az IBEF� International Business Exchange Forum � Magyar �s Szerb Energia Nap csak n�h�ny lehetős�g arra, hogy �j kapcsolatokra tegyenek szert �s inform�l�djanak a rom�n piac mai helyzet�ről.

Tov�bbi inform�ci�t tal�l a 2010. m�rcius 17-19 k�z�tt megrendezendő ENREG ENERGIA REGENERABILA�-r�l a k�vetkező honlapon: www.enreg-expo.com.

42.000 orosz k�rte az eln�ktol hogy t�rjen vissza az erdok v�delm�re

Mon, 08 Feb 2010 00:00:00 +0200
2010 janu�r 28-�n, Greenpeace Oroszorsz�g az orsz�g 45 r�gi�j�b�l gyűjt�tt, k�r�lbel�l 42.000 al�ir�st k�ld�tt Dmitrii Medvedev eln�k k�zigazgat�s�nak, az �llam erdői v�delm�nek helyre�ll�t�s��rt.
Ez�ltal arra k�rik fel az �llamfőt, hogy adjon ki v�gre egy erdőv�delem vissza�ll�t�s�t szab�lyoz� t�rv�nyjavaslatot mely f�ggetlen sz�vets�gi szolg�ltat�s legyen, p�nz�gyi szempontb�l is, �s hogy elegendő sz�m� ellenőrrel rendelkezzen.
Az erdőv�delem mely Nagy P�ter ideje �ta fenn�llt, az �j erd�szeti t�rv�nyk�nyv elfogad�s�val 2007 janu�rj�ban v�glegesen el lett puszt�tva. Greenpeace szerint egy minim�lis v�delem biztosit�s��rt legal�bb 20.000 erd�szeti ellenőrre van ig�ny.
Mihail Kreindlin, erd�szeti program szak�rtő v�lem�nye szerint ha az erdőv�delem nem lesz helyre �llitva a k�zelj�vőben, tudva hogy erőfeszit�sei eredm�nyeit megsemmis�thetik az illeg�lis erdőirt�sok vagy a tűzv�sz, senki nem lesz hajland� jelentős erőforr�sokat befektetni az erd�szetbe. Ez pedig az erdők roml�s�hoz �s a hegyvid�ki falvakban munkan�lk�lis�g n�veked�s�hez vezetne, a v�roslak�k pedig a hullad�kok n�veked�s�vel fognak szembe n�zni.

For�s: http://www.regnum.ru

T�bb fa, kevesebb sz�n

Fri, 05 Feb 2010 00:00:00 +0200
A Bordeaux rakpartj�t nagyszab�s� eml�kmű veszi k�r�l, melyet 1 km hosszban kirakott 200 vil�gos z�ldtől eg�szen s�t�t z�ldig terjeszkedő �rnylataokra festett fakocka alkot.
E kocka kirakat c�lja az hogy a k�z�ns�g eml�k�be hozza Klaus vihar �ltal okozott k�rokat �s hullad�kokat. A kezem�nyez�s egy 35 műv�szből �ll� csoportnak �s faipari szak�rtőknek k�sz�nhető. A hangs�ly az erdő l�tfontoss�g� szerep�re esik a k�rnyezet fenntart�s�ban. Az esem�nynek a c�lja a k�z�ns�g tudatos�t�sa az erdőnek a karbon befogad�/elnyelő kapcit�s�r�l. �gy minden kock�n ez a felirat olvashat�: "1 m3 fa 1 tonna CO2-t nyel el. elk�l�n�t�s�t," azzal az indokkal, hogy az "ism�tl�s a tan�t�s anyja".
Ez a rendezv�ny szint�n felt�rja a műv�szek �s a faipari szak�rtők k�z�tt l�trej�tt egy�ttműk�d�si szellemet.

Forr�s: http://www.sudouest.com

Az erdok megorz�se jelentos szerepet j�tszik a glob�lis felmeleged�s elleni k�zdelemben

Wed, 03 Feb 2010 00:00:00 +0200
Moszkva, RIA H�rek, 25 iunie 2010 - Az erdők megőrz�se jelentős szerepet j�tszik a glob�lis felmeleged�s elleni k�zdelemben.
Az erdők megőrz�se �s a biodiverzit�suk helyre�llit�sa jelentősen hozz�j�rulhat a glob�lis felmeleged�s ellens�lyoz�s�hoz, nyilatkozott az oroszorsz�gi WWF (World Wildlife Fund). Azok az erdők melyek nem pusztulnak el, ellen�ll�bbak a negat�v k�lső t�nyezőkkel szemben, a zavarok k�vetkezt�ben kialakitott funkci�k maxim�lis helyre�ll�t�si k�pess�ge �ltal. Ezt a k�pess�get a term�szetes �kosziszt�m�kban fennmarad� biodiverzit�s biztositja.
E t�nynek k�sz�nhetően az erdők legjobban hozz�j�rulhatnak a glob�lis kl�mav�ltoz�s megakad�lyoz�s�hoz, jelenti ki a WWF sajt�szolg�lata.

Forr�s: http://eco.rian.ru

Oroszorsz�g �s N�metorsz�g vegyes mezogazdas�gi bizotts�got hozott l�tre

Fri, 29 Jan 2010 00:00:00 +0200
Berlin, 2010 janu�ri 15. Oroszorsz�g �s N�metorsz�g vegyes mezőgazdas�gi bizotts�got hozott l�tre mely lehetőv� teszi a k�t �llam r�sz�re a k�lcs�n�s kapcsolatok hat�konys�g�nak n�vel�s�t a mezőgazdas�g ter�n.
A bizotts�g mindk�t f�l 5 �lland� tagj�b�l �ll. Az �j strukt�ra fő c�lkitűz�sei k�z�tt emlithető a k�z�s projektek teljesit�se �tj�ban �ll� akad�lyok mellőz�se, igy t�mogatva mindk�t �llamban a v�llalatok k�z�tti agrobusiness-t, a kereskedelem n�vel�s�t valamint a segits�gny�jt�st a n�metorsz�gi �s oroszorsz�gi v�llalatok, c�gek �s szervezetek k�z�tti k�zvetlen kapcsolatok kibontakoz�s�ban.

Forr�s: http://www.rian.ru

"S�t�ljunk egyet az erdoben"

Wed, 27 Jan 2010 00:00:00 +0200
"S�t�ljunk egyet az erdőben" egy Tudom�nyos �s Műv�szeti ki�llit�s cime, mely Franciaorsz�gban ker�l megrendez�sre. Kicsik �s nagyok megvannak hivva hogy r�sztvegyenek az interaktiv esem�nyen mely k�pp mutatja be az erdőt.
A rendezv�ny c�lja az, hogy 4 fő t�m�ja �ltal felt�rja az erdő jellegzetess�geit: az erdei fa biol�giai megk�zelit�se mely megengedi a fa szerkezet�t felfedezni, mig a fizikai k�zeled�s az anyag v�ratlan tulajdons�gait t�rja fel. Egy harmadik t�ma a faipar tehnol�giai megk�zeelit�s�t javasolja, mely lehetőv� teszi az ipar�g megismer�s�t, a negyedik pedig a socio-gazdas�gi, mely az erdővel kapcsolatos v�ltozatos foglalkoz�sok k�r�be ny�jt bepillant�st.
A l�togat�k Christophe Vandenbussche szobr�sz műveit tekinthetik meg, aki a f�t kiv�lts�gos anyagk�nt alakitja �t műv�szett� munk�ja �ltal.

Forr�s: http://seine-et-marne.evous.fr

Az �j �v jelentos elbocs�t�sokat hoz Kanada erd�szeti ipar�g�ra

Mon, 25 Jan 2010 00:00:00 +0200
Janu�r v�g�ig 800 erd�szeti munk�s marad munkahely n�lk�l, nagy r�sz�k pedig a borovi bogarat okolja ez�rt.
Cariboo, Quesnel �szaki vid�ken Canfor k�r�lbel�l 180 alkalamzottja lesz elbocs�tva janu�r 15-ig, amikor a fűr�sz�zem cs�kkenti fűr�sz�ru termel�s�t, ez a sof�r�kre �s r�nk besz�llit�kra, az �zem egy�ttműk�dő partneteire is negativan hat, 120 embert munka n�lk�l hagyva.
Kitimat �szaki partvid�ken, k�r�lbel�l 500 munk�s marad munka n�lk�l janu�r 31-től, amikor Eurocan papirgy�r lez�rja tev�kenys�g�t.
Mindk�t v�llalat a vil�gv�ls�ggal �s a kanadai doll�r emelked�s�vel indokolja d�nt�s�t, de a k�r�rt British Columbia erdőinek egyharmad�t befertőző borovi bog�r is felelős. A rovar az egyik legnegyobb fenyeget�s a faiparral foglalkoz� vid�kek lakoss�ga r�sz�re, mint p�ld�ul Quesnel.
Az �r�kz�ld erdő fertőz�se miatt Williams Lake, Burns Lake �s Chilcotin v�rosok is k�nyszer�ltek lesznek hasonl� int�zked�seket tenni.

Forr�s: http://www.cbc.ca

2010-ben a kanadai faipar n�veked�st fog feljegyezni

Fri, 22 Jan 2010 00:00:00 +0200
Conference Board of Canada f�ggetlen, non-profit kanadai szervezet becsl�sei szerint 2010-ben a termel�s n�veked�se v�rhat� a helyi faiparban.
Miut�n 2009-ben Kanada erd�szeti �gazata 250 milli� doll�ros vesztes�get szenvedett, Kanada �s az Egyes�lt �llamok �p�tőipara helyre�l�s�nak k�sz�nhetően az id�n 10 sz�zal�kos n�veked�s v�rhat� a termel�si �gazatban.

Forr�s: http://www.bclocalnews.com

Lib�ria vitatja az egz�tafa kitermel�s�t

Wed, 20 Jan 2010 00:00:00 +0200
Mik�zben Lib�ria k�sz�l �jrainditani a tr�pusi erdő kitermel�st, a k�rnyezetv�delem t�mogat�i felhivj�k a figyelmet arra hogy a szigor� szab�lyoz�sok ellen�re az �j kereskedelmi v�llalkoz�s/tev�kenys�g rendkiv�li k�rokat okozhat a k�rnyezetnek.
Annak �rdek�ben hogy megakad�lyozza Charles Taylor-t, a kor�bbi eln�k�t hogy vissza�ljen /felhaszn�lja a f�t, az Egyes�lt Nemzetek Szervezete 2003-ban embarg�t szabott a lib�riai f�ra. Az erőszakos korm�nyzat�t finansziroz� illeg�lis forr�sokb�l sz�rmaz� fa �v�rfa�-k�nt volt ismert. Nemzetk�zi szankci�k �ltal siker�lt megakad�lyozni b�rmly faterm�k forgalmaz�s�t vagy export�l�s�t. A kem�nylombos fa export az orsz�g PIB-j�nek 60%-�t k�pezte.
Miut�n az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek emabarg�ja lej�rt, jelenleg �jabb erd�szeti jogszab�lyokat vezetnek be.
H�t v�llalat �ll k�zel Nyugat-Afrika egyik leg�rt�kesebb erőforr�s�nak kitermel�s�hez sz�ks�ges enged�ly el�r�s�hez: a tr�pusi esőerdők.
Ez a helyzet elker�lhetetlen�l vitak�rd�seket v�ltott ki.
Az erdőkitermel�s t�mogat�i azzal �rvelek hogy ez�ltal 40000 munkahelyet hoznak l�tre, melyekre annyira ig�ny van, �s igy elindithatnak egy milli� doll�ros ipart Lib�ria �rdek�ben. A kritikusok k�rdőre vonj�k a munkaerő foglalkoztat�si statisztik�k pontoss�g�t, az �j szab�lyoz�sok alkalmaz�si m�dj�t �s �s azt hogy az előny�k k�rp�tolhatj�k-e az Afrik�ban egyre ritk�bb tr�pusi esőerdők elveszt�s�t.

Forr�s: http://www.eco-business.com

Magyarorsz�g, Szerbia �s Rom�nia tal�lkoznak a meg�jul� energi�k�rt - ENREG ENERGIA REGENERABILA� 2010 - 2010. 03. 17. - 19. Expo Arad International, Rom�nia

Mon, 18 Jan 2010 00:00:00 +0200
Magyarorsz�g, Szerbia �s Rom�nia egyar�nt �rdeklőd�st mutat a meg�jul� energiaforr�sok �s az energiahat�konys�g ir�nt. Az energiaprogramok t�mogat�sa, a jogi h�tt�r megteremt�se, a meg�jul� energiapiac fejleszt�se �s a k�l�nb�ző c�lkitűz�sek el�r�se csak n�h�ny azon pontok k�z�l, amelyeket mindh�rom orsz�g meg kell val�s�tson. A REECO csoport feladat�nak tekinti, hogy seg�tse a meg�jul� energi�k �s az energiahat�konys�g fejlőd�s�t, �gy, hogy tal�lkoz�si pontot teremt befektetők, v�llalkoz�k �s szakemberek sz�m�ra egy k�zponti esem�ny, az ENREG ENERGIA REGENERABILA� keret�ben, 2010. m�rcius 17-19 k�z�tt, az Expo Arad International V�s�rk�zpont ter�let�n.
K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban a meg�jul� energiaprojektek sz�ma nagym�rt�kben n�vekszik az EU 2008. decemberi energia- �s �ghajlat-v�ltoz�ssal kapcsolatos t�rv�nycsomagj�nak elfogad�sa �ta. Ahhoz, hogy alacsonyabb sz�ndioxid-kibocs�t�st �rj�nk el, a t�rv�nycsomag minden EU tagorsz�got k�telez arra, hogy n�velje a meg�jul� energia r�szar�ny�t, megnyitva ezzel az utat a nagym�retű meg�jul� energia beruh�z�soknak Eur�pa szerte.
A Petrom vez�rigazgat�ja, Mariana Gheorghe nemr�giben kijelentette, hogy Rom�ni�nak komoly meg�jul� energi�kat bemutat� strat�gi�ra van sz�ks�ge, k�l�n�sen az�rt, mert az orsz�gnak kiemelkedő lehetős�gei vannak ezen a t�ren.
Az ENREG ENERGIA REGENERABILA�, nemzetk�zi ki�ll�t�s �s konferencia a meg�jul� energia �s energiahat�kony �p�t�s �s fel�j�t�s ter�let�n, m�sodik alkalommal egyes�ti a d�lkelet-eur�pai meg�jul� energiapiac fontos szereplőit egy k�zponti esem�nyen, a �hat�r menti h�romsz�gben�.
A ki�ll�t�s mellett sz�nvonalas szakmai konferenci�k ker�lnek megrendez�sre a 3 nap alatt: sz�lenergia, biog�z, f�b�l nyert energia, energiahat�konys�g �s geotermia t�mak�r�ben, ahol rom�niai �s nemzetk�zi hat�s�gok, sz�vets�gek, kutat�k �s c�gek mutatj�k be a leg�jabb trendeket, kutat�si eredm�nyeket �s innov�ci�kat a maguk ter�let�n.
A szakmai konferenci�k mellett az imm�r m�sodik alkalommal megrendez�sre ker�lő �zletember Tal�lkoz�, a Ki�ll�t�i F�rumon tartand� előad�sok �s az IBEF� International Business Exchange Forum � Magyar �s Szerb Energia Nap csak n�h�ny lehetős�g arra, hogy �j kapcsolatokra tegyenek szert �s inform�l�djanak a rom�n piac mai helyzet�ről.

Tov�bbi inform�ci�t tal�l a 2010. m�rcius 17-19 k�z�tt megrendezendő ENREG ENERGIA REGENERABILA�-r�l a k�vetkező honlapon: www.enreg-expo.com.

Carrefour International du Bois: a fa fenntarthat� megk�zelit�se

Fri, 15 Jan 2010 00:00:00 +0200
Sajt�k�zlem�ny

A kiz�r�lagosan f�ra �szpontosit�sa �ltal Eur�p�ban p�ratlan esem�ny, Carrefour International du Bois k�vetkező kiad�sa 2010 j�nius 2-4 k�z�tt ker�l megrendez�sre Nantes v�rosban. Az esem�ny priorit�s�t a fa �s fenntarthat� fejlőd�se k�pezi. Ezt a megk�zel�t�st tanusitj�k a Franciaorsz�gban k�szitett innovat�vabb művek, mint valaha.

A nantesi Beaujoire Ki�llit� K�zpontban megszervezett rendezv�ny 11-ik kiad�s�ra 30 orsz�got k�pviselő k�r�lbel�l 500 ki�llit�t �s k�zel 10 000 l�togat�t v�rnak.
Ez a ki�ll�t�s minden bizonnyal faipari szakemberek tal�lkoz�si helye, melyet nem szabad elszalasztani. Nem csak mert egybehozza Eur�pa legnagyobb faterm�k kin�lat�t, hanem az�rt is, mert seg�t a vil�gszerte tev�kenykedő szakembereknek egy nyugodt k�rnyezetben tal�lkozni.
Carrefour International du Bois esem�ny megrendez�se Atlanbois (Asociatie de comert pentru promovarea lemnului din regiunea Pays de la Loire) �s Nantes-Saint-Nazaire Port Authority egy�ttműk�d�s�vel ker�l sorra. A v�s�r partnerei k�z� francia f�der�ci�k �s �gyn�ks�gek sorollhat�k melyek egyben a d�nt�shoz� bizotts�gban is r�szt vesznek.

R�szletek�rt k�rj�k l�togasson weboldalunkra: www.timbershow.com.

Kapcsolat:
C�cile TOURET

N�metorsz�g 27 milli� eur�t fog befektetni Indon�zia REDD projektj�be

Wed, 13 Jan 2010 00:00:00 +0200
Jakarta � N�metorsz�g 27 milli� eur�t og befektetni egy kis�rleti projekbe melynel szerepe az hogy igazolja Az erdőirt�s �ltal okozott emisszi� cs�kkent�si program (REDD) műk�dők�pess�g�t 2012-re tervezett bevezet�se előtt.
A kis�rleti projekt 3 vid�ken kezdődik janu�r folyam�n: Kalimantan, Nyugati Kalimantan �s Malinau �s Berau ( Keleti Kalimantan ) �s 2016-ig tart.
A projekt c�lja felk�sziteni a vid�keket a REDD tervben szereplő sz�n kereskedelemre �s megtanitani a sz�n emisszi� ellenőrz�s�t �s a lak�k j�vedelm�nek n�vel�s�t k�rnyezetv�delm erőfeszit�sek �ltal.
REDD �szt�n�zni k�v�nja a fejlett orsz�gokat az erdőik fenntart�s�ra az erdőirt�sok megf�kez�s�ből nyert sz�nre m�rt gazdas�gi �rt�kek �ltal. E program keret�n bel�l a megsp�rolt sz�n �hitel� form�j�ban lesz eladva a befektetőknek illetve a magas emisszi�t m�rő iparosodott nemzeteknek.
Agus Widiarto, az Erdők Miniszt�riuma tervezeti oszt�ly�nak igazgat�ja kijelentette hogy a N�met műszaki egy�ttműk�d�si �gyn�ks�g t�mogatni fogja a k�s�rleti projektet.
�A technikai seg�ts�gny�jt�s k�lts�gvet�se 7 milli� eur�, a t�bbi 20 milli� edig a KfW nemzeti bankt�l j�n. �sszesen 27 milli� eur�val rendelkez�nk�, nyilatkozott Agus. M�sik k�t orsz�g hasonl� p�nzalappal t�mogatja az indon�ziai REDD projektet. Norv�gia 2 milli� eur�t fektetett be egy 3 �ves projektbe, mely a m�lt �vben kezdőd�tt, mig Ausztr�lia 40 milli� ausztr�l doll�rral t�mogatott egy projektet Kalimantan vid�k�n �s m�s 30 milli�val Jambi vid�k�n.
Indon�zia Erdő minisztere, Zulkifli Hasan szerint 2020-ig, orsz�ga 41%-kal fogja cs�kkenteni a sz�ndioxid emissz�t.

Forr�s: http://news.google.com

A Rom�ni�ban kitermelt fa mennyis�ge

Fri, 16 Oct 2009 00:00:00 +0300
A Nemzeti Statisztikai Int�zet �ltal k�zz�tett adatok szerint 2008-ban k�r�lbel�l 14 milli� m� f�t v�gtak ki, 4.3%-kal t�bbet mint a m�lt �vben. A kitermelt fa mennyis�ge 5 N�ph�z�ba illene be.
Az erd�szeti vizsg�latok igazgat�ja, Mircea Vasile �r kijelent�se szerint, a kitermelt famennyis�g cs�kken�se a kereslet cs�kken�s�nek k�sz�nhető.
A kereslet cs�kken�s�t az �pitkez�sben a b�toriparban, a f�lk�szterm�kiparban �s nem utols�sorban a cellul�z- �s a pap�riparban �rz�kelt cs�kken�s k�vette.
A kitermelt f�t fők�nt fűr�sz�ruv� alakitott�k - k�r�lbel�l 58.9%, 1.5%-kal kevesebb mint 2007-ben.
A fűr�sz�ru fele exportra ker�l. K�bm�ter �ra 90 eur� - a fenyő eset�n - �s 300 eur� - a t�lgy eset�n- k�z�tt v�ltakozik, a feldolgozott fa �ra pedig a 3000 euro/m� �rat is el�ri.
A statisztik�k kimutatt�k hogy �vente az orsz�g erdőfel�let�nek 1%-�t termelik ki. A legjelentősebb erdőkitermelő vid�kek az orsz�g k�zponti r�sz�n helyezkednek el (23.6%), melyet a kelet-nyugati r�sze k�vet (22.4%).
Rom�nia a 17-ik helyet foglalja el Eur�pa szinten az erdősitett fel�letek szempontj�b�l. Az export�lt famennyis�g tekintet�ben pedig az első 10 k�z�tt foglal helyet, nyilatkozott Ioan Zbera �r, a rom�niai Erd�szeti T�rsulat eln�ke(ASFOR).

Forr�s: www.universulpadurii.ro

Mi�rt a fa?

Wed, 14 Oct 2009 00:00:00 +0300
2009. k�zlem�ny kamp�ny. 2009 j�ni�s�t�l kezd�d�en, France Bois Foret magas szinten k�zli a fa el�nyeit az �pitkez�sben szigetel�sben �s lak�s�jit�sban. Emelett 3 k�zlem�nyt adott k�zz� a szak�js�gok mell�kleteiben, 30 m�sodperces rekl�m az RMC �s France Inter hull�mokon. Szeptembertől, ezt a folyamatot megerősitett�k a BFM �s Radio Classique csatorn�kon.

Forr�s: http://www.franceboisforet.fr

A faipari Strat�giai P�nzalap bevezet�se

Mon, 12 Oct 2009 00:00:00 +0300
Bruno Le Maire, az �lelmiszeripar, Mez�gazdas�g �s Hal�szat minisztere, �s Cristian Estrosi, az Iparral megbizott miniszter, szeptember 25-�n bejelentett�k A faipari Strat�giai P�nzalap megalapit�s�t, melynek 20 milli� eur�t tettek rendelkez�s�re, Eiffage csoport, Credit Agricole bank, a strat�giai befeket�si p�nzalap �s ONF k�z�s hozz�j�rul�s�val.
Befektet�seik c�lja f�k�nt a fafeldolgoz�, �pit� �s energiatermel� ipar�gak szerkezet�nek meger�sit�se �s fejleszt�se, a p�nzalap pedig n�velhet� az ig�ny f�ggv�ny�ben. Ezt a P�nzalapot A bet�ti �s felad�si h�z fogja ir�ntani.
A faipari Strat�giai P�nzalap megalapit�sa r�sze a K�zt�rsas�g eln�ke �ltal kezdem�nyezett int�zked�seknek, a francia erd�k hasznosit�s�r�l �s a faipari �g fejleszt�s�r�l sz�l� Puech jelent�s k�vetkezt�ben.
Az alap els� beavatkoz�s�ra ebben a szektorban sor is ker�lhet a 2009 v�g�ig.

Forr�s: http://www.minefe.gouv.fr

A faipari v�llalatok egyenletlen eloszl�sa Franciaorsz�g ter�let�n

Fri, 09 Oct 2009 00:00:00 +0300
A termelő �s b�toripari c�gek kiv�tel�vel, a kis faipari v�llalatok fők�nt Ille de France, Rhone-Alpes, Paus de la Loire �s Aquitaine v�d�keken helyezkednek el.
Franciaorsz�gban, a r�gi�k fele a b�tor�zemek h�ronnegyed�t �s az ehhez k�tődő munka k�t harmad�t jelenti. Rhone Alpes a legdinamikusabb a faipari alkalmazottak �s sz�mok szempontj�b�l.
Ile de France ellenben a leggazdagabb b�toripari munk�sok alkalmaz�sa szempontj�b�l, el�rve a legmagasabb �zleti �rt�keket.

Forr�s: www.bois.fr

Faipar: Quebec nyom�st gyakorol az Ottawa-i korm�nyra

Mon, 05 Oct 2009 00:00:00 +0300
A charest korm�nyzat h�rom minisztere nyom�st gyakorolt p�nteken Ottaw�ban, hogy t�bb er�fesz�t�st tegyenek, az erd�szeti �gazat �s az itt dolgoz�k �rdek�ben. Sam Hamad munka�gyi miniszter, s�rgette az ottawai korm�nyt, hogy a faiparnak sz�nt seg�ly az ar�nyok betart�s�val hasonl� legyen az aut�iparnak ny�jtott segits�ggel. A miniszter megeml�tette a legmagasabb hozz�adott �rt�k� �gazatokban esetleges moderniz�ci�t.
Ugyanazt az �zenetet hozta ki, Nathalie Normandeau, a Term�szetes Er�forr�sok minisztere, azt k�vetelve Quebec r�sz�re ami igazs�gos, �spedig hogy a faipar �rdek�ben is az Ontario-i aut�iparra forditott segits�ggel ar�nyos er�feszit�seket tegyenek. Egyben megemlitette hogy a m�r bejelentett 200 milli� doll�ros befektet�s az erd�szeti munk�kba �s 30 milli� doll�ros befektet�s az erd�szeti utakba az els� l�p�snek tekinthet� az erd�szeti ipar t�mogat�s�ban.
V�gezet�l, Cl�ment Gignac, a gazdas�gi fejl�d�s minisztere, eml�kezteti hogy az erd�szeti ipar�gat �get� v�ls�g nem csup�n Quebec-et �rinti, hanem nemzeti m�reteket �lt�tt. Ottaw�t passz�v hozz��ll�ssal v�dolta �s azt kifejezte rem�ny�t hogy a sz�vets�gi korm�ny sokkal t�bbet tesz ebben az �gyben.

Sursa: http://www.lesaffaires.com

Kamp�ny a Quebec-i faipar �rdek�ben

Thu, 03 Sep 2009 00:00:00 +0300
A fa �pitkez�sben val� felhaszn�l�s�nak el�seg�t�se c�lj�b�l, az �ghajlatv�ltoz�s elleni k�zdelem �s a fa felhaszn�l�s�val kapcsolatos el�it�letek mell�z�se �rdek�ben, �jonnan egy koalici� j�tt l�tre.
A koalici� tagjai szerint, a fa�pitm�mnyek nem felt�tlen�l dr�g�bbak. A k�zv�lem�ny ellen�re, a faszerkezet biztons�gos, m�g t�zv�sz eset�n is.
Gondosan megtervezve a tet� boltiveket, hatalmas sport csarnokok �pit�s�ben is lehet ig�nybe venni a f�t. Egy�bk�nt egy ilyen tip�s� �p�letben tartott�k meg a koalici� bevezet�s�nek sz�nt sajt�t�j�koztat�t , kedden, szeptember 9-�n, a Montreal �szaki keleti r�sz�n telep�l� Marie-Victorin koll�giumban.
A sport csarnok egyike a sz�mos � �j � faszerkezetes �p�letnek, szint�n a CSN en Quebec alapitv�ny sz�khely�t vend�gel� hat emeletes �p�let.
A koalici� egy m�sik �rvet hoz a fa alkalmaz�s��rt az �pitkez�sben: a munkahelyek fenntart�sa egy olyan ipar�gban mely t�rt�net�nek legs�lyosabb krizis�t v�szeli �t.

Forr�s: http://www.lesaffaires.com

Kamp�ny a Quebec-i fa jav�ra

Thu, 01 Oct 2009 00:00:00 +0300
Az �ghajlatv�ltoz�s elleni k�zdelem �s a fa felhaszn�l�s�val kapcsolatos el�it�letek mell�z�s�nek el�segit�se c�lj�b�l fa �pit�ipari haszn�lat�nak t�mogat�sa �rdek�ben, a k�zelm�ltban egy koal�ci� sz�letett.
A koal�ci� tagjai szerint, melyek t�bbek k�z�tt az iparb�l, �nkorm�nyzatokb�l, k�rnyezetv�d� csoportokb�l �s szakszervezetekb�l sz�rmaznak, a fa �pitm�nyek nem felt�tlen�l dr�g�bbak. Az elk�pzel�sek ellen�re, m�g t�zv�sz eset�n is bisztons�gosabb a faszerkezet, nyilatkozott a koal�ci�.
Gondosan megtervezve a tet� bolt�veket, terjedelmes sport csarnokok �pit�s�ben is lehet f�hoz folyamodni. S�t, egy ilyen t�pus� �p�letben ker�lt sor kedden, szeptember 9-�n a koal�ci�t bejent� sajt�t�j�koztat�, Marie-Victorin koll�giumban, Montreal �szak-nyugati r�sz�n.

Forr�s: http://www.lesaffaires.com

Politik�k �s jogszab�lyok a bolg�r erd�szetben

Fri, 25 Sep 2009 00:00:00 +0300
Bulg�ria erd�szeti politik�ja az erd�szet fenntarthat� fejl�d�s�nek 2006-2015 id�tartamra sz�l� nemzeti strat�gi�ja �s a Mez�gazdas�gi Miniszt�rium �ltal 2006-ban elfogadott 2007-2011 k�z�tti erd�szeti fejleszt�si strat�giai terv keret�n bel�l ker�l el�ir�sra.
Hogy szemben�zzen a kih�v�ssal, 2008 �prilis�ben a bolg�r parlament elfogadta az erd�szeti t�rgy� jogszab�lyokat. Igy j�tt l�tre a Nemzeti Erd�szeti �gyn�ks�g (State Forestry Agency - SFA), mely a Mez�gazdas�gi Miniszt�rium fennhat�s�ga alatt �ll.
Ez a reform az �llami alapok �s az Erd�szeti Igazgat�s�g p�nz�gyi ir�ny�t�s�nak javit�s�n alapul� strat�giai d�nt�s k�vetkezt�ben keletkezett.
Az Erd�szeti Hivatal tev�kenys�geinek p�nz�gyi t�mogat�sa �s az erd�k fenntarthat� fejl�d�se biztos�t�sa c�lj�b�l megalapitott�k a �Bulgarian Forest� nemzeti p�nzalapot.
Az ebb�l sz�rmaz� p�nz�gyi er�forr�sokat erd�kbe, az infrastrukt�ra fejleszt�s�be, a technikai felszerel�sekbe, az erd�irt�s elleni harcba, a f�k �jra�ltet�s�be �s az erd�k v�delm�be �s tan�sit�s�ba fogj�k befektetni.
EU tagk�nt, Bulg�ria m�g integr�l�sa el�tt �harmoniz�lta� erd�szeti jogszab�lyait.

Forr�s: www.news.google.com

Erd�szeti tan�sit�s Bulg�ri�ban

Mon, 21 Sep 2009 00:00:00 +0300
Bulg�ri�ban majdnem az �sszes erd�fel�let az �llam tulajdon�ban �ll �s a FSC rendszer szerint vannak tan�sitva.
FSC ((Forest Stewardship Council) 4 �llami erd�szeti v�llaltban lett bevezetve, melyek �sszesen 104 000 hekt�rt birtokolnk ( az �sszes erd�fel�let 0.34%-a ). M�s 4 erd�szeti v�llalat is elkezdte a FCS tan�s�t�si elj�r�st, melyek �sszsen 50 000 hekt�r erd� fel�lettel rendelkeznek.
A fent emlitett erd�ket a Nemzeti Erd�szeti �gyn�ks�g igazgatja. A PEFC tan�sit�s m�g nem m�k�dik Bulg�ri�ban.

Forr�s: www.news.google.com

T�vol-Kelet V�m�gyi Igazgat�s�ga a fa export 57%-os cs�kken�s�t jelzi

Tue, 25 Aug 2009 00:00:00 +0300
T�vol-Kelet V�m�gyi Igazgat�s�ga �ltal k�zz�tett inform�ci�k szerint, 2009 janu�r-j�lius k�z�tt T�vol-Keleten az exportok teljes volumene 57%-kal cs�kkent.
E h�t h�nap leforg�sa alatt Kin�ban (a besz�llit�soknak t�bb mint 90%-a) �s Jap�nban t�bb mint 123 ezer m3 f�t export�ltak, melyb�l 83,3 ezer m3 faanyag �s 39,8 ezer m3 f�r�sz�ru. Emellett a faanyag export 2,2 -szer cs�kkent, a f�r�sz�ru export pedig 2,9-szer emelkedett (13,5 ezer m3-r�l 39,8 ezer m3-re).
A fa exportb�l sz�rmaz� bev�telek volumene 59%-kal cs�kkent �s 10,48 milli� doll�rt jelentett (16,694 milli� a 7 h�nap alatt). A faanyag besz�llit�sok volumene 2,2-szer cs�kkent �s 7,135 milli� doll�r �rt�ket �rt el (15,688 milli� 2008 7 h�napja alatt). A f�r�sz�ru export bev�tel�nek volumene 3,1-szer n�vekedett, 3,353 milli� doll�rig (1,66 milli� 2008 janu�r-j�lius id�tartama alatt).
2009-ben a k�l�nb�z� v�laszt�k� faanyag export s-a diminuat cu 1,5-sz�r cs�kkent. Ha az elm�lt �vben luc, feny�, t�lgy, nyir, k�ris, rezg�ny�r f�t export�ltak, ebben az �vben csak luc, feny�, nyir �s rezg�ny�r f�t export�lnak.

Forr�s: http://www.rosbalt.ru

ACIMALL: az erd�szeti berendez�sek piaca messze van a helyre�ll�st�l

Wed, 19 Aug 2009 00:00:00 +0300
Az olasz ACIMALL egyes�let k�pvisel�je, Luca Rossetti �ltal k�zz�tett, 2009 m�sodik fel�re sz�l� gazdas�gi adatok igazolt�k hogy a faipar �s a faiparral kapcsolatos ipar�gak neh�z id�ket v�szelnek �t. Az �zenet egy�rtelm�: a r�g�ta v�rt fellend�l�s jelei m�g messze aradnak, most pedig a termel�s stagn�l�si szakasz�nak a k�zep�n vagyunk.
A v�ltoz� m�retű v�llalatokb�l alkotott mint�n v�gzett f�l�ves jelent�s szerint/ kimutatta hogy �prilis �s j�nius k�z�tt a piaci kereslet 53.8%-kal cs�kkent a 2008 azonos időszakasz�hoz viszonyitva. A k�lf�ldi rendel�sek is cs�kkentek (-58.5%), nemzeti szinten pedig a kereslet 35.6%-kal cs�kkent. Az első f�l�vben gyűjt�tt adatokhoz viszonyitva, ez a helyzet kev�sb� dr�mainak tűnhet.
Az első fel�vben az �rak eset�n is 0.1%-os cs�kken�st lehetett �szlelni.
A tanulm�nyok �ltal kimutatott adatok alapj�n az al�bbi eredm�nykekhez lehetett jutni: 68% a termel�s cs�kken�s�re mutat, 29% stabile �s 3% n�veked�si hajlamot mutat a termel�sben.
A rakt�rk�szletet a v�llalatok 45%-a �lland�nak, 42%-a cs�kkenőnek, 13%-a pedig n�vekvőnek jelenti ki.
Az elemzett c�gek 65%-a eset�n a munkan�lk�lis�g stagn�l, a t�bbi 35%-n�l pedig cs�kken. Annak ellen�re hogy az emberek tudat�ban vannak annak hogy a rendel�sek megszűn�se nem ad okot a helyre�ll�s rem�ny�re, az előrejelz�sek stabil peri�dust ig�rnek.
Ellenkezőleg: a legeltejedtebb szeml�letm�d szerint az ipar krizis előtti st�diuma helyre�ll n�h�ny �ven bel�l. A k�vetkező időszak tekintet�ben a v�lem�lnyek megosztottak: az k�rdezett v�llatok 10%-a szerint a nemzetk�zi kereslet nő, 61%-a szerint stagn�l a t�bbi 29% szerint pedig cs�kken a k�zel j�vőben.
Acimall � az olasz szersz�m �s g�p gy�rt�k egyes�lete tagja a Confindustria szervezetnek �s 220 olasz gy�rt�t k�pvisel, mely a termel�s 90%-�t fedezi az orsz�g faipar�ban. A fafeldolgoz� tehnol�gi�k k�pezik Olaszorsz�g gazdas�g�nak ezen ipar�g�nak alapj�t, 12 000 alkalmazottal, 1.85 mili�rd Euro �rt�kű termel�ssel �s 84%-os export r�t�val (2008-ban).

Forr�s: www.lesprom.ru

A h�zak �r�sit�sa az AE�-ban meghaladta a v�rakoz�sokat

Tue, 18 Aug 2009 00:00:00 +0300
Az �j h�zak �r�sit�sa az AE�-ban m�r meghaladta a v�rakoz�sokat a m�lt h�napban, stabilit�st mutatva az AE� ingatlanpiac�n.
A Kereskedelmi R�szleg �ltal szolg�ltatott adatok szerint, j�niusban a h�zak �rt�kes�t�se 384 000 egys�g� �ves r�t�val n�tt, 11%-kal nagyobb a m�jusban feljegyzett adatokhoz viszonyitva.
A biztat� h�rek ellen�re, a h�zak k�z�p �ra 206 000$-ra cs�kkent, 5.8%-kal kisebb mint az elmu�lt h�napban �s 12%-kal kissebb 2008-as �v azonos id�szak�hoz viszonyitva.
A m�lt h�ten k�zz� adott adatok szerint a h�z�pit�sek 3.6%-kal n�ttek az AE�-ban, t�lhaladva a v�rakoz�sokat, mig a 2 szem�lyes csal�doknak sz�nt h�zak a legmagasabb n�veked�si r�t�t �rt�k el 2004 �ta (14%), jelezve a piac stabiliz�ci�j�t.

Forr�s: www.wall-street.ro

Az eur�pai faipart s�lyosan �ri a v�ls�g

Mon, 17 Aug 2009 00:00:00 +0300
CEE-ONU (Az ENSZ Eur�pai Gazdas�gi Komisszi�ja) �vi jelent�se szerint, 2008-ban a faipart s�lyosan �rintette az ingatlan piac �r�sit�sainak 8,5%-os cs�kken�se, mely 1973-t�l a legnagyobb visszaes�st jelenti Eur�p�ban, �szak-Amerik�ban �s a volt szovjet�ni� tag�llamaiban.
A faipari term�kek fő fogyaszt�ja, a lak�s�pit�s cs�kken�se, hat a leg negativabban a faiparra.
Az AE�-ban melyek �ltal�ban az eur�pai termel�s fel�t is elnyelt�k, az Engineered Wood Association adatait id�zve, a jelent�s kimutatta az �pitkez�sek ter�n tapasztalt gyors �sszeoml�st, 25%-kal 2007-ig, 34%-kal 2008-ban �s ebben az �vben 50%-os cs�kken�s v�rhat�. Forr�s: www.latribune.fr

A malajziai faipar k�szen �ll alkalmazkodni az eur�pai szabv�nyokhoz

Fri, 14 Aug 2009 00:00:00 +0300
A malajziai faipar k�szen �ll alkalmazkodni az egz�tafa tanusit�s�ra sz�l� eur�pai szabv�nyokhoz, jelentette a Nagy Britanniai Faipari F�der�ci� eln�ke, Rachael Butler.
Majd hozz�f�zte hogy olyan orsz�g ipara mely t�rv�nyesen gyakorlatba �lteti a fenntarthat� fejl�d�st, gyorsabban fejl�dik mint m�s tr�pusi orsz�gok ipara. Ez �ltal Malajzia piaca k�l�nb�zik Indon�zia, Brazilia �s Afrika piacait�l.
�Annak ellen�re hogy Malajzia az Egyes�lt Kir�lys�g hagyom�nyos piaca, a nem-korm�nyzati szervezeteket arra k�nyszeritik hogy csak tan�sitott �s ellen�rz�tt term�keket haszn�ljanak, ennek eredm�nyek�nt pedig a fogyaszt�k t�bbs�ge alternativ�kat keres a malajziai f�ra� nyilatkozott Butler, aki r�sze volt az eru�pai k�ld�tts�gnek Sarawakban.
A kir�ndul�st Sarawak Timber Development Corporation szervezte a Malajziai Faipar Tan�csa egy�ttm�k�d�s�vel.
Butler kijelentette hogy ez a kir�ndul�s nagyszer� alkalmat jelent a k�lf�ldi riporterek bemutatni a faipari szervezetek val�di helyzet�t.

Forr�s: www.news.google.com

A kanadai faipari t�rsulat (CLA) �s az ontari�i faipari t�rsulat (OFIA) egyes�l�se

Thu, 13 Aug 2009 00:00:00 +0300
A kanadai faipari egyes�let (CLA) eln�ke �s Jean- Fran�ois M�rette, az ontari�i faipari egyes�let (OFIA)eln�ke, bejelentette a k�t legk�zismertebb �s legr�gibb t�rsulat egyesit�s�t.
A 165 �vet meghalad� tapasztalattal �s szakk�pz�tts�ggel rendelkez�, CLA �s OFIA egy helyen, egyesitett er�vel ny�jtanak szolg�ltat�st tagjaiknak. Az �j sz�vets�g er�s hangja lesz az ontari�i erd�szetnek a szaboly�z�si k�rd�sek �s a versenyk�pess�g helyre�ll�t�sa tekintet�ben, egy�ttal az eg�sz vil�gon elismert oszt�lyoz�si jogszab�lyokat �s hiteles�t�si szolg�ltat�sokat biztos�t tagjai sz�m�ra.
��szak-fejleszt�si, b�ny�szati �s erd�szeti miniszterek�nt, v�rom hogy egy�ttm�k�djek az �j sz�vets�ggel, mivel hogy er�sebb �s versenyk�pesebb erd�szeti �gazat fejleszt�s��srt dolgozunk, itt Ontari�ban� nyilatkozoot Michael Gravelle, az �szak-fejleszt�si, b�ny�szati �s erd�szeti miniszter.
�A jelenlegi gazdas�gi k�rnyezetben, nemcsak a hat�konys�g n�vel�s�re van sz�ks�g, hanem a min�s�g vil�gszerte fenntart�s�ra is "mondta RJ Merette, az OFIA eln�ke, hozz�t�ve, hogy" ez az uni� k�t nagyszer� szolg�latot biztos�t egy fed�l alatt �.
Az �j szervezet olyan szolg�ltat�sokat k�n�l tagjainak, amelyekre sz�ks�g�k van, hogy versenyk�pesek legyenek �s b�v�ts�k piacukat �gy helyben mint k�lf�ld�n�, f�zte hozz� Jaime Lim, aki az �j t�rsulat eln�ke lett.

Forr�s: http://www.canadianlumbermen.com

A bulg�riai faipari c�gek nehezen birk�znak meg a gazdas�gi krizissel

Fri, 07 Aug 2009 00:00:00 +0300
Egyik jelent�s faipari c�g tulajdonosa nyilatkoz�sa szerint, a bulg�riai faipart �rint� gazdas�gi v�ls�g elm�ly�lt. Interj�j�ban kihangs�lyozta hogy ennek f� oka a f�r�sz�ru kereslet hi�nya �s a legnagyobb fafelhaszn�l� �g, az �pit�ipar krizise.
Jelenleg, k�zel azu �sszes Smolian vid�ki fai�pari c�g a t�zifa termel�sre �szpontosit, mely napjainkban a legkeresettebb faanyag.
A krizis miatt 1 m3 t�zifa �ra 2-3 leva-val cs�kkent.
Az a kev�s c�g is melynek m�g siker�l termelnie neh�zs�gekkel k�zd, 2-3 h�nappal ezel�tt �rt�kes�tett term�keik�rt j�r� kintl�v�s�geik behajt�sa ter�n.

Forr�s: www.expert.bg

Eterjedt-e a fah�z �pitkez�s?

Wed, 05 Aug 2009 00:00:00 +0300
Az AE�-ban, Kanad�ban, a Skandin�v F�lszigeten a h�zaknak t�bb mint 90%-a f�b�l k�sz�l; Jap�nban , t�bb mint 50%-a N�metorsz�gban pedig 35%, Franciaorsz�ghoz viszonyitva, ahol csak 10%. A fa�pitm�nyek sz�ma folyton n�.
Egy hagyom�nyos otthon eset�n amely hasonl� fel�leten, azonos kivitelez�sben k�sz�l, az �ra hullad�kanyagokb�l �pitett h�z �r�val lenne egyen�rt�k�. Csak a d�sz�t�sek �s a k�nyelem (h�szigetel�s) fogja n�velni a fah�z �r�t. Az �pit�s id�tartama viszonylagosan r�vid. Kevesebb mint 3 h�nap alatt kulcsrak�szen lehet �tvenni. A s�lya azonos a betonh�z s�ly�val, a fa 15-sz�r jobban szigetel mint a beton �s 400-szor jobban szigetel mint az ac�l. �gy r�vid t�von mint hossz� t�von energi�t lehet megtakaritani. Az �szaki orsz�gokban k�tszer kevesebb energi�t fogyasztanak mint a az eur�pai orsz�gokban e term�szetes anyag kit�n� szigetel� k�pess�g�nek k�sz�nhet�en.
Emelett, a fa t�m�r anyag l�v�n, egy fah�z 400 �vig is eltarthat. A fah�zak a legtart�sabb �pitm�nyek, t�bb sz�z �vig is fennmaradnak.

Forr�s: http://forum.orange.fr

InnoLignum Sopron �vrol-�vre

Tue, 04 Aug 2009 00:00:00 +0300
Az innoLignum Sopron Erd�szeti �s Faipari Szakv�s�r szeptember 3-5. k�z�tt m�sodik alkalommal ker�l megrendez�sre a soproni MKB-ar�n�ban. 183 ki�ll�t� �s t�bb mint 7 ezer l�togat� vett r�szt az elm�lt �vben a V�s�ron �s a hozz�kapcsol�d� rendezv�nysorozat konferenci�in, szakmai programjain, valamint tr�ningjein.
A sikeres szakki�ll�t�s id�n ism�t ingyenes lesz a l�togat�k sz�m�ra. Az elozo �vben a k�z�ns�g nemcsak a soproni r�gi�b�l �rkezett, hanem S�rbog�rdt�l Szegedig mindenhonnan. Az innoLignum ir�nt �pp �gy �rdeklodtek ny�regyh�zai, szombathelyi �s veszpr�mi szakk�z�piskol�s di�kcsoportok, mint ahogy a soproni egyetem hallgat�i vagy az erd�szeti �s faipari szakm�kban dolgoz�k.
A tavalyi Szakv�s�r nemcsak a l�togat�k, hanem a ki�ll�t�k k�r�ben is sikeres volt, 82 sz�zal�kuk m�r akkor jelezte, hogy 2009-ben �jra elj�nne term�keivel. T�bb ki�ll�t� kapott v�s�rd�jat, innov�ci�s k�l�nd�jat vagy k�z�ns�g d�jat.
Az innoLignum Sopron Erd�szeti �s Faipari Szakv�s�r �s Rendezv�nysorozat megszervez�s�nek �rdek�ben tavaly egy�ttmuk�d�si meg�llapod�st k�t�tt Sopron Megyei Jog� V�ros �nkorm�nyzata, a Sopron Holding Vagyonkezelo Zrt., a Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem, a NyME Erdom�rn�ki Kara, a NyME Faipari M�rn�ki Kara, a Pannon Fa- �s B�toripari Klaszter, az Orsz�gos Erd�szeti Egyes�let, a Zala Megyei V�llalkoz�sfejleszt�si Alap�tv�ny, a Sopron Megyei Jog� V�ros Kereskedelmi �s Iparkamara, valamint a Faipari Tudom�nyos Alap�tv�ny. Id�n a szervezok t�bor�hoz csatlakozott �j egy�ttmuk�do partnerk�nt a Sopron �s Vid�ke Ipartest�let �s a Pannon Novum Nyugat-Dun�nt�li Region�lis Innov�ci�s �gyn�ks�g is.
A szervezok c�lja, hogy a v�s�r egyet jelentsen az innovat�v, kreat�v, magas muszaki n�v�t bemutat� technol�gi�k, term�kek, a magas �s megb�zhat� minos�g �s a szak�rtelem egy�ttes megjelen�s�vel.
Emellett seg�to kezet ny�jtanak a tehets�ges hazai faipari, erd�szeti v�llalkoz�sok �j�t�sainak demonstr�l�s�hoz is. A ki�ll�t�s a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok sz�m�ra is el�rheto "mustra" �s programlehetos�gek centruma k�v�n lenni �s maradni. A szervezok a ki�ll�t�kkal �sszefogva r�szt k�v�nnak v�llalni a faipar �s az erd�szet innov�ci�s kult�r�j�nak form�l�s�ban.
Az innoLignum c�lja tov�bbra is az erd�szeti �s faipari v�llalkoz�sok, szervezetek tudom�nyos, innov�ci�s eredm�nyeinek bemutat�sa szakv�s�r �s konferenci�k keret�ben. Ugyanakkor a v�s�r lehetos�get teremt �zleti kapcsolatok ki�p�t�s�re, a szakma megismer�s�re, �j term�k bemutat�s�ra, �rt�kes�t�sre, kiemelt figyelemmel az oktat�sra �s bar�ti �sszej�vetelek szervez�s�re, a selmeci szellem �pol�s�ra. A V�s�r szakmai rangj�t a ki�ll�t� c�gek term�kk�n�lata mellett a k�s�ro rendezv�nyek adj�k, amelyek �rt�kes inform�ci�kkal szolg�lhatnak a v�llalkoz�sok sz�m�ra, ezzel hozz�seg�tve oket j�voj�k tudatos alak�t�s�ban, �gyfeleik megtart�s�ban, a megfelelo technol�gia kiv�laszt�s�ban.
Az idei �v kiemelt t�m�ja a fa, mint meg�jul� energia- �s nyersanyag, amelynek hasznos�t�s�r�l tartanak konferenci�t szeptember 4-�n �Fa, mint meg�jul� energiaforr�s� c�mmel. Az elhangz� eload�sok c�lja a kis futomuvek elterjeszt�s�nek lehetos�g�t felt�rni, a pelletgy�rt�st bemutatni �s a kev�sb� �rt�kes faanyagok bevon�s�t eloseg�teni az energiahordoz�k k�z�tt.
Emellett sz�mos m�s ter�leten is rendeznek eload�sokat, konferenci�kat pl. fa�p�t�szet, faipari marketing, energetika, munkav�delem, szabadalmi tan�csad�s, kommunik�ci�s tr�ning.
Az Orsz�gos Erd�szeti Egyes�let a rendezv�nysorozat egyik alap�t�ja, 2009. �vi programj�ban k�l�n foglalkozik a gazdas�gi v�ls�got kezelo lehetos�gekkel, a v�s�r alkalm�val pedig az erd�szeti vid�kfejleszt�si lehetos�gekrol szervez konferenci�t, hiszen a ki�ll�t�s is seg�theti a v�llalkoz�sok �j �tjainak eros�t�s�t, �j kapcsolatok �p�t�s�t.

Forr�s: www.innolignumsopron.hu

WoodEx 2009: Folytatjuk a harcot a v�ls�ggal

Mon, 03 Aug 2009 00:00:00 +0300
Rosstat �ltal k�zz�adott 2009 els� �vharmad�ra sz�l� oroszorsz�gi b�toripari adatokat r�szben ig�r�nek lehet tekinteni. Az 28%-os �tlag cs�kken�s ( az �rak 2008 els� �vharmad�nak szintj�hez hasonlitva ) ellen�re, elszigetelten el�gg� jelent�s n�veked�s �szlelhet�. P�ld�ul, Tulsk vid�k�n a n�veked�s 22,1%-ot, Kursk vid�k�n 24,7%-ot, Stavropol vid�k�n 25,5%-ot, Lupetsk vid�k�n 43%-ot, Murmansk vid�k�n pedig 60,8%-ot �rt el. Az oroszorsz�gi fafelolgoz� �s b�toripari v�llalatok egyes�let�nek tanulm�nyoz�i ezt a helyzetet a helybeli b�toripari kisv�llalkoz�sok term�kei ir�nti kereslet n�veked�s�nek tulajdonitj�k. A rendel�sek mennyis�g�nek n�veked�se mag�val vonja a munka termel�kenys�ge emel�s�nek sz�ks�g�t. Mennyire aktiv ez ipar�g a g�pek v�s�rlasa ter�n nyilv�nval� volt az �Evroekspomebel� ki�llit�s alkalm�val megrendezett �Faipari eszk�z�k �s berendez�sek szalonja� r�sztvevői sz�m�ra.
�Evroekspomebel 2009 ki�llit�s az ut�bbi időben a legnagyobb l�togat�si r�t�t �rte el.
EUMABOIS, az eur�pai fafeldolgoz� berendez�s gy�rt�k f�der�ci�ja gonodoskodik a legjelentősebb vil�ghirű faipari c�gek jelenl�t�ről. A WoodEx ki�llit�i list�ja 46 n�met c�get ( VDMA tagok ) sz�ml�l, k�z�tt�k Wilhelm Altendorf GmbH & Co. KG, Homag GUS GmbH, Dieffenbacher Maschinenfabrik GmbH, IMA Kessmann GmbH Holzbearbeitungssysteme, Hans Hundegger Maschinenbau GmbH �s t�bb mint 10 osztr�k c�get. Az olasz ACIMALL egyes�let, a francia SYMOP �s az amerikai WMMA szint�n jelen lesznek a rendezv�nyen saj�t pavillonjaikban .
R�szletek a WoodEx ki�llit�sr�l valamint a r�sztvevői k�rv�ny �s a meghiv� a www.woodexpo.ru honlapon tal�lhat�k.

TimberWest �rt�kesit�si ar�nya 2009 m�sodik �vharmad�ban

Thu, 30 Jul 2009 00:00:00 +0300
Vancouver, 2009 j�li�s 24 (PRNewswire-FirstCall) - A h�tr�nyos �zleti k�r�lm�nyek ellen�re, TimberWest tov�bbra is a k�lts�gek cs�kkent�s�vel �s az �rt�k hossz� t�v� megtart�s�val kezeli az �zleteit. A gyenge belf�ldi �s k�lf�ldi faipari piac alacsony �rt�kesit�si szinteket eredm�nyezett. A r�nk �rt�kesit�s �sszege 41%-kal kisebb volt 2009 m�sodik �vharmad�ban 2008 azonos időszak�hoz viszonyitva, a fav�g�st 56%-kal cs�kkentet�k. Ez a helyzet a legalacsonyabb �rakkal t�rsulva, az �rt�kesit�sből nyert j�vedelemet a megszokott �sszeg negyed�re cs�kkentette.

Forr�s: http://www.risiinfo.com

A bulg�riai Svishtov v�rosi celull�z �zem kinai f�t fog feldolgozni

Wed, 29 Jul 2009 00:00:00 +0300
Iskar foly� k�zel�ben k�r�lbel�l 100 000 m2 fel�letet sz�nd�koznak be�lteni egy gyors n�v�sű kinai fafajjal, mely nyersanyagk�nt szolg�ljon a Svishtov-i cellul�z �zemnek.
A Svishtov-i celull�z �zem kis�rleti termel�st fog elő�llitani a kinai fafaj�l, nyilatkozott Krasimir Dachev, a tuljdonos. Kin�ban ez a fafaj, b�torgy�rt�sban haszn�lt �s �bibor fa� n�ven ismert. Ez a fafaj 1 centimetet nő naponta, k�tszer gyorsabban mint a ny�rfa.

Forr�s: www.econ.bg

ANEPROMA megszervezi a m�sodik tanfolyamot

Fri, 24 Jul 2009 00:00:00 +0300
A Faanyagv�delmi V�llalkoz�sok Orsz�gos Sz�vets�ge (ANEPROMA) bevezeti a �Faanyagv�delmi megold�sok alkalmaz�sa tan�sitott szinten� cimű tanfolyam m�sodik kiad�s�t, mely 2009 okt�ber 18 �s 30 k�z�tt lesz megtartva a CIDEMCO, k�zpontban.
E kezdem�nyez�snek k�sz�nhetően, az ANEPROMA �ltal a munk�soknak lehetős�ge lesz szert tenni szakm�juk fejleszt�s�hez �s szakk�pz�s�kh�z sz�ks�ges ismeretekre�.

Forr�s: http://www.madera-sostenible.com

Weima �s Husmann a rom�n piacon is jelen vannak!

Fri, 17 Jul 2009 00:00:00 +0300
Egyik sajt�k�zlem�ny szerint, a jelen �v kezdet�től, Seva Group a legkorszerűbb b�rmely term�szetű hullad�k recikl�l� tehnol�gi�t vezette be a piacra: fa, m�anyag, papir, k�nyű f�mek, h�ztart�si hullad�k, biomassza stb.
Weima �s Husmann fűr�szport, szalm�t, papirt brikett�l� pr�st, aluminium sp�nt, fa, �g, gy�k�r aprit�t, műanyag aprit�t, granul�l�t, papirt, kartont, gumit aprit�kat gy�rt� hires n�met c�gek most Rom�ni�ban is rendelkeznek k�pviselettel.
Seva Group Brass�, a Weima �s Husmann egyedi k�pviselője �ltal a hullad�kok recikl�l�sa segits�g�vel teszi lehetőv� a levegő �s talaj minős�g�nek javul�s�t.

Z�ld h�z a r�nkh�z?

Thu, 16 Jul 2009 00:00:00 +0300
Annak k�vetkezt�ben hogy a k�rnyezettudatoss�g �s a fenntarthat� fejlőd�s egyre fontosabb szempont lett a h�z�p�t�s ter�let�n is, megsz�letett a "z�ld h�z" fogalma. A "z�ld h�z" azt a c�lt szolg�lja hogy a jelenleg felmer�lő sz�ks�geinket �gy el�gits�k ki, hogy k�zben ne romboljuk a j�vőbeni erőforr�sokat. A "z�ld h�z" �p�t�se �s fenntart�sa �ltal minim�lis k�rt okoz a k�rnyezetnek. Annak k�sz�nhetően hogy a r�nkh�z meg�p�t�s�hez meg�jul� alapanyagot haszn�lnak �s energia sp�rol� k�pess�ggel rendelkezik, egyre nagyobb szerepet fog j�tszani a "z�ld h�z" �p�t�sek sor�n. Egy ilyen h�z k�tszeres előnyt jelent, mivelhogy �pit�sekor �s fenntart�sakor sem hat k�rosan a k�rnyezetre.
Legal�bb 7 okot sorolhatunk fel, ami�rt a r�nkh�z eleget tesz a "z�ld" jelzőnek:
1. A haszn�lt nyersanyag teljesen meg�jul� forr�sb�l sz�rmazik.
2. Term�szetes katasztr�fa s�lytott f�t is lehet haszn�lni, p�ld�ul vihar d�nt�tt f�t.
3. A hagyom�nyos �pitő anyagogkt�l elt�rően, a r�nk feldolgoz�sa kevesebb munk�t ig�nyel.
4. A r�nk falak eset�n nem sz�ks�ges a vakol�s, vagy egy�b r�teg hozz�ad�sa, ez�ltal időt �s p�nzt sp�r�lva a kedvezm�nyezett �rdek�ben.
5. A r�nkh�zn�l kev�s f�met haszn�lnak, melynek elő�llit�sa rengeteg energi�t fogyaszt.
6. Egy k�nnyűszerkezetes h�zn�l is kevesebb energi�t fogyaszt a r�nkh�z.
7. A r�nkh�z lebont�sa eset�n, az igy nyert anyag nagy r�sze �jra felhaszn�lhat�.
Forr�s: R�NKH�Z.NET

�j int�zked�sek Quebec-ben

Tue, 14 Jul 2009 00:00:00 +0300
Egy �jabb tanulm�ny alkalm�val, melyett CIFQ tett k�zz�, a fa �ra, bev�g�st�l az elad�sig r�szletes elemz�sre ker�lt. A tanulm�ny igazolja azt a t�nyt hogy a krizis szerkezeti gond �s nem az egyed�li k�vetkezm�nye az amerikai piac gyeng�l�s�nek.

Forr�s: http://www.radio-canada.ca

A REECO CSOPORT �J MAGYARORSZ�GI RENDEZV�NYE - CEP� Passz�vh�z Expo � Nemzetk�zi Passz�vh�z Ki�ll�t�s �sKonferencia � K�z�p-Eur�pa - Budapest, 2009. okt�ber 7-8

Sun, 12 Jul 2009 00:00:00 +0300
SAJT�K�ZLEM�NY:

A Magyarorsz�gon felhaszn�lt energia 40%-a a lakoss�g �ltal - �s ennek 75%-a az �p�letek fűt�s�re �s �jabban hűt�s�re ker�l felhaszn�l�sra. Az eredetileg N�metorsz�gban kifejlesztett �s ott m�r elterjedt, �gynevezett passz�vh�zak a hagyom�nyos �p�t�si m�dokkal szemben j�val kevesebb � minim�lis - energi�t fogyasztanak, vagyis �passz�vv� v�lnak. Az erre szolg�l� megold�sok megl�vő �p�letekben is alkalmazhat�k. A passz�vh�zak olyan extr�m alacsony energiaig�nyű �p�letek, amelyekben a kellemes belső kl�ma t�len �s ny�ron k�l�n fűt�si �s hűt�si rendszer n�lk�l biztos�that�. A fűt�sre ford�tott �sszeg 80-90 sz�zal�kkal cs�kkenthető ezzel a technol�gi�val. Az energiahat�konys�g cs�cs�t k�pviselő passz�vh�zak, �s benn�k a meg�jul� energiaforr�sok alkalmaz�sa k�z�sen vezet a hossz� t�von fenntarthat� �p�letek l�trej�tt�hez. Az aj�nlott kieg�sz�tő megold�sok: hőszivatty�s fűt�s, napkollektoros melegv�z-elő�ll�t�s, fotovoltaikus (napelemes) �ramtermel�s, pellet- �s biomassza fűt�s.
A REECO-csoport fenti t�mak�rrel foglalkoz�, nyugati viszonylatban is egyik legjelentősebb nemzetk�zi rendezv�nye a CEP� - Clean Energy & Passivhaus, amely minden �v elej�n Stuttgartban vonultatja fel az energiahat�konys�g �s a passz�vh�z-�p�t�si technol�gi�k leg�jabb v�vm�nyait, mint arr�l sok magyar l�togat� is meggyőződhetett. 2009. okt�ber 7-�n �s 8-�n első alkalommal ker�l megrendez�sre Budapesten a CEP� Passz�vh�z Expo - Nemzetk�zi Passz�vh�z Ki�ll�t�s �s Konferencia.
Az EUCC - Europa Congress Centerben � Budakeszi �t - szervezendő ki�ll�t�s �s kongresszus az energiahat�kony �p�t�s �s fel�j�t�s teljes palett�j�t bemutatja. Kiemelt t�m�ja a passz�vh�z. V�rhat�an 30 ki�ll�t� - gy�rt�k, tervezők, kivitelezők, energiaszolg�ltat�k, szak�rtők a kutat�s �s tudom�ny illetve az �zleti �let ter�let�ről, szakmai sz�vets�gek, m�dia, miniszt�riumok �s hat�s�gok � mutatja be v�rhat�an mintegy 750-800 l�togat�nak term�keit, szolg�ltat�sait �s �j�t�sait. A lakoss�gi �p�t�seken k�v�l kiemelt c�lcsoport az �nkorm�nyzatok, telep�l�sfejlesztők, k�z�p�letek �zemeltetői, fel�j�t�i, valamint az ilyen fejleszt�seket finansz�roz� bankok.
A ki�ll�t�ssal p�rhuzamosan eg�sznapos nemzetk�zi szakmai konferencia ker�l megrendez�sre, melynek k�zponti t�m�ja az energiahat�kony �p�t�szet �s a passz�vh�z. A politika, gazdas�g, �p�t�szet, �p�letg�p�szet, energetika, szakmai sz�vets�gek, �s m�dia szereplői k�z�l mintegy 300 szakember r�szv�tele v�rhat�, akik a technikai-gyakorlati megval�s�t�sr�l, a leg�jabb kutat�si eredm�nyekről inform�l�dhatnak.
A konferencia a Magyar Passz�vh�z Sz�vets�g � MAPASZ � �s a Passz�vh�z Akad�mia Kft. t�rsszervez�s�ben ker�l megrendez�sre. Az angol/magyar nyelvű előad�sokon a legjobb k�lf�ldi � n�met, osztr�k, sv�jci �s m�s � illetve hazai szakemberek adnak nemcsak �ltal�nos �ttekint�st, de gyakorlati tan�csokat, megold�si lehetős�geket a passz�vh�zelm�let, a passz�vh�z-tervez�s, az enged�lyez�s, illetve -kivitelez�s k�rd�seiről, eddigi konkr�t tapasztalatair�l �s fejlőd�si ir�nyair�l. Kiemelt t�ma lesz a szakmai oktat�s, tanfolyamok, tr�ningek j�vőbeli szervez�se, �s term�szetesen a leg�jabb p�ly�zati lehetős�gek is.
Tov�bbi inform�ci�kat a www.cep-expo.hu alatt tal�lhatnak.

Kapcsolat �s inform�ci�k:
REECO Hungary Kft.
Zs�t�r Gabriella
1123, Budapest
Győri �t 20
Tel: +36-1-225-2141
Fax: +36-1-225-2145
hungary@cep.hu
hungary@reeco.hu
www.cep-expo.hu

A fa - a j�v� �zemanyaga - A legnagyobb IHE � f�b�l nyert energia RENEXPO� 2009 nemzetk�zi v�s�r

Thu, 09 Jul 2009 00:00:00 +0300
A N�metorsz�g korm�nya �ltal javasolt biomassza kezel�sre sz�l� nemzeti cselekv�si terv alkalm�val, elhat�rozt�k hogy a bioenergetika, mely a legfontosabb meg�jul� energiaforr�s, hat�konyan �s tart�san fejl�dj�n. Ez nemcsak N�metorsz�g potenci�lj�t emeli ki a biomassza-felhaszn�l�s szempontj�b�l, hanem az eddig el�rt szintj�t is. A statisztik�k szerint, 2020-ig a biomassza ar�nya megdupl�z�dhat N�metorsz�gban. M�g a kal�rikus energia helyre�ll�t�si/recikl�l� folyamata is, amelyre az �v elej�n ker�lt sor, ar�nyosan n�veli a meg�jul� energiaforr�sok alkalmaz�s�t az �p�t�iparban, el�segitve a biomassza ar�ny�t az energiatermel�sben.
A h�termel� meg�jul� energia piac�t �szt�nz� program (MAP) 2008-ban 350 milli� eur�t ig�nyelt, 2009-t�l 2012-ig pedig az �llami t�mogat�sok 500 milli� eur�ig emelkedhetnek. Ahhoz hogy a f�b�l nyert energia potenci�lj�t a h�termel�sben hasznosits�k, az �jit� tehhnol�gi�k �s v�llalatok l�tfontoss�g�ak, �gy a belf�ldi mint a k�lf�ldi piacon. A szak�rt�k k�z�tti ismeretcsere �s a nyilv�noss�g t�j�koztat�sa szint�n nagyon fontos.
Az inform�ci�csere k�zponi platformj�t k�pvisel� IHE � Meg�jul� Energia V�s�r 2009 szeptember 24-27 k�z�tt ker�l megrendez�sre, Augsburgban, a RENEXPO� 2009 r�szek�nt, mely egyik szervez�k �ltal tett sajt�k�zlem�ny szerint a 10-ik �vfordul�j�t �nnepli. 10 �ves tev�kenys�g ut�n, a meg�jul� energia �s �pit�szeti energiahat�konys�gi v�s�r lett ezen ipar�g f� tal�lkoz�pontja.
Ebben az �vben IHE � f�b�l nyert Meg�jul� Energia erős poz�ci�t �rt el a faalap� t�zelőanyagok ter�let�n. Hires ki�ll�t�k fognak vissza fog t�rni, de ezen a piacon �j v�llalkoz�sok is jelen lesznek hogy bemutass�k �vekig tesztelt �j felszerel�seiket �s tehnol�gi�ikat.

Bulg�ria �llami erd�i f�inak haszn�lat�ra szabott ad�k 10%-kal cs�kkentek

Wed, 08 Jul 2009 00:00:00 +0300
Bulg�ri�ban, az �llami erd�k f�inak haszn�lat�ra szabott ad�k 10%-kal cs�kkentek. E v�ltoz�sok r�sz�t k�pezik a krizis hat�sainak ellens�lyoz�s��rt tett intezked�seknek a faipar �rdek�ben.
Az ad� cs�kkent�s�nek c�lja az �llami Erd�szek Egyes�let�nek p�nzalapj�nak n�vel�se. Tov�bb�, a cs�kkentett ad�k lehet�s�get nyitanak az erd�szettel kapcsolatos �gak fejleszt�s�re, mint p�ld�ul a faipar �s a b�toripar.

Forr�s: http://ikonomika.news-releases.eu

A Bulg�r Kereskedelmi �s Ipari Kamara faipari �s b�toripari r�szlege �llami t�mogat�st k�r

Fri, 03 Jul 2009 00:00:00 +0300
A Bulg�r Kereskedelmi �s Ipari Kamara tag c�gek konkr�t int�zked�seket k�rtek a korm�nyt�l a v�ls�g kedvezőtlen hat�sainak cs�kkent�s��rt.
Első sorban az ipari c�gek, t�mogat�st �hajtanak mely megk�nny�tse a p�nzalap megszerz�s�t az EU-t�l. K�vetkező javaslata az volt, hogy az �llami int�zm�nyek kiz�r�lagosan belf�ldi piacr�l sz�rmaz� bulg�r gy�rt�s� b�torral legyenek ell�tva.
A faipari �s b�toripari c�gek �llami t�mogat�st ig�nyeltek v�s�rokon �s ki�ll�t�sokon val� r�szv�telre is. Szint�n m�dosit�st szeretn�nk a fa piaci �rainak alakul�s�nak felt�telein �s krit�riumain.
K�rt�k az erdei utak hozz�f�r�s�nek jav�t�s�t a region�lis fejlőd�si p�nzalapok segits�g�vel; az �llam erdeiből sz�rmaz� fa �rt�kesit�si politik�nak megv�ltoztat�s�t.
Emellett az �nkorm�nyzatok partneri kapcsolatot k�thetnek a fafeldolgoz� c�gekkel az energiaforr�sok diverzifik�l�s��rt.
A k�relem v�g�n, A Bulg�r Kereskedelmi �s Ipari Kamara hangs�lyt fektet az erdőkre vonatkoz� �j t�rv�ny kidolgoz�s�val �s elfogad�s�val kapcsolatos elj�r�s gyorsit�s�ra, hogy hossz� t�v� szerződ�seket biztos�tson a feldolgoz�s �s faanyag �rt�kes�t�s ter�n.
Az erdők tan�s�t�s�nak felgyors�t�s�t is javasolj�k, mert jelenleg a hiteles�tett erdők sz�ma az orsz�gban 3% alatt helyezkedik.

Forr�s: http://www.1kam1.com

Az oroszorsz�gi �Interles� nemzetk�zi szakki�llit�s 13-ik kiad�sa elhalasztva

Wed, 01 Jul 2009 00:00:00 +0300
Az �Interles� nemzetk�zi szakki�llit�s 13-ik kiad�s�t melyet 2009 j�nius 23-26 időpontra terveztek, elhalasztott�k a j�vő �vre. A ki�llit�s mely �vente 60 ki�llit�t fogad 11 orsz�gb�l, az egyed�li eff�le faipari esem�ny Oroszorsz�gban. Ilyenkor bemutatnak erdőkitermel�snek, fav�g�snak, tűzolt�snak �s erdősit�s�nek sz�nt felszerel�seket kifejezetten erre a c�lra kijel�lt erd�szeti bemutat� ter�leteken.
A szervezők bejelentett�k hogy a cs�cstal�lkoz�t �s az �Interles� ki�llit�st 2010-re halassz�k �s j�nius 22-25 k�z�tt tartj�k meg a Lisino Erd�szeti Koll�gium keret�n bel�l.
Forr�s: http://www.restec.ru

Tizbol kilenc eur�pai �hajt illeg�lis erdoirt�st megakad�lyoz� jogszab�lyokat

Tue, 30 Jun 2009 00:00:00 +0300
WWF, a nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi szervezet �s �A F�ld Bar�tai� szervezet �ltal v�gzett k�zv�lem�ny kutat�s kimutatta hogy az eur�paiak szigor�bb ellenőrz�st �hajtanak az illeg�lis fav�g�s ellen. Az el�rt eredm�nyek szerint, az Eur�pai Uni� polg�rai j�v�hagyj�k olyan jogszab�lyok bevezet�s�t melyek cs�kkents�k vagy kik�sz�b�lj�k az illeg�lis bev�g�sokat Eur�p�ban.
WWF �s �A F�ld Bar�tai� felsz�litot�k az Eur�pai Parlamentet �s EU tag�llamok korm�nyait hogy int�kedjenek a jogszab�lyok min�l s�rgősebb alkalmaz�s��rt.
14 orsz�g polg�rain v�gzett k�tat�s szerint, melyek k�z�tt Bulg�ria is, a k�rdezett szem�lyeknek k�r�lbel�l 56%-a az eur�pai piacon v�s�rolt faterm�keket t�rv�nytelennek tartja, mivelhogy ileg�lisan ker�lnek forgalmaz�sra.
Sajnos, igy al��ss�k olyan c�gek preszt�zs�t melyek hagyom�nyosan t�rv�nyesen dolgoznak a f�val. Forr�s: wwww.wood.bg

Medvedev s�ks�gesnek tartja a faipari �g fejleszt�s�t

Mon, 29 Jun 2009 00:00:00 +0300
Dmitriy Medvedev, a faipari �g fejleszt�s�t az Orosz F�der�ci� 1 sz�m� c�lkitűz�s�nek nevezte.
�Ez m�r egy kr�nikus f�zisban levő neh�z probl�ma. 1 sz�m� c�lkitűz�s arra vonatkozik hogy a fa elsődleges feldolgoz�sa az Orosz F�der�ci� ter�let�n t�rt�njen� - jelentette ki Medvedev cs�t�rt�k�n, 2009 m�jus 21-�n Habarovsk, Vyacheslav Shportom r�gi�k korm�nyz�ival folytatott t�rgyal�sok sor�n.
�Az �FA �ssz�rt�ke ( a fafeldolgoz�ssal kapcsolatos ) itt kell maradjon, nem lehet �truh�zni partnereinknek, att�l f�ggetlen�l hogy j� viszonyban vagyunk vel�k �- jegyezte meg az �llamfő.
Shport besz�lt Medvedevnek a terjedelmes region�lis �pitő projekt fafeldolgoz� kombin�t megalapit�s�ra. Az �llamfő bejelentette hogy az erd�szeti termel�s lebonyolit�s�t Amurskban, a r�gi cellul�z-karton kombin�t hely�re javasolj�k. Majd hozz�f�zte hogy m�r l�teznek befektet�sek e projektre.
A korm�nyz� szint�n tudom�sra hozta hogy t�bb nagyobb beruh�z�si projekt k�z�tt Habarovsk vid�k�n, a cs�t�rt�k�n az Orosz F�der�ci� eln�ke �ltal megl�togatott Habarovsk-i Kőolaj Kombin�t �jj� �pit�s�t. Shport kijelent�sei szerint, a vid�ken m�r komoly beruh�z�si projektek l�teznek a rep�lő �s haj� �pit�s ter�n.
Tekintettel a Kőolaj Kombin�t �jj� �pit�s�re, az Orosz f�der�ci� eln�ke kijelentette hogy ilyen projektek �ink�bb kiv�telek, mivelhogy a r�gi� sok m�s probl�m�val k�zd�.
� Habarovsk ipara nemcsak a sz�ks�ges anyagokkal rendelkezik, de az orosz iparra jellemző hi�nyokkal is, mint az el�gtelen finansziroz�s, rendel�sek �s befektet�sek hi�nya�, fűzte hozz� Medvedev.

Forr�s: http://www.rian.ru

M�rlegkimutat�s 2008: import � export a spanyol faiparban

Fri, 26 Jun 2009 00:00:00 +0300
A Spanyol Faipari �zletemeberek Konf�der�ci�ja (Confemadera) k�zz�tette a faterm�kes k�lkereskedelem eredm�nyeit (kihagyva a b�tor kereskedelmet ) 2008-ban, melyek el�rik a 1.148,4 milli� eur�t. Ez 1,2%-os n�veked�st jelent 2007 �rt�k�hez viszonyitva az exportok tekintet�ben, melyek a r�tegelt lemez �s az �pit�szeti asztalosipar �gak emeltek ilye magasra. M�sr�szt, az importok 27,3%-kal cs�kkentek, azaz 1.963,3 mill� eur�val. Annak ellen�re hogy az �sszes �rbev�tel, az importok meghaladj�k az exportokat, ez annak k�sz�nhető hogy az importokban a fa egy�b ipar�gak, p�ld�ul a b�toripar, nyersanyagak�nt is szerepel.

Forr�s: http://www.goforwood.info

Sortilemn elorejelzi �rt�kesit�seinek cs�kken�s�t 2009-ben

Wed, 24 Jun 2009 00:00:00 +0300
Sortilemn, az IKEA fontos besz�ll�t�j�nak hivalosai �rt�kesit�seinek cs�kken�s�t jelzik előre, a nemzetk�zi partnereik vesztes�geinek eredm�nyek�nt.

2009 elej�n Ukrajna 2,16 milli� m3 faanyagot export�lt

Tue, 23 Jun 2009 00:00:00 +0300
Valeriy Lozitskiy, Ukrajna Erdőgazd�lkod�s �llami Bizotts�g�nak igazgat�helyettese szerint 2009 első �vharmad�ban Ukrajna 77% faanyagot �rt�kesitett 2008-hoz viszonyitva. Az előregy�rtott nyersanyag 21%-�t export�lt�k. Igy, 2009-ben 2,16 milli� m3 faanyagot �rusitottak, 2008�ban pedig 3,33 milli� m3-t.
�A faiparra vonatkoz� �llami politika fő c�lkitűz�se Ukrajna ter�let�nek 20%-os erdős�t�se. Lvov vid�k erdősit�se 30%-ig kell �rjen, jelenleg pedig 28,2% - 2 milli� ha erdő. 2015-ig, 560 ezer ha erdőt, 2040-ig 2 milli� ha erdőt sz�ks�ges �ltetni. Kiz�r�lagosan Ukrajna erd�szeti ipar�g�nak fejleszt�s�re sz�nt �llami p�nzalapot 90 milli� Grivnire szabt�k�, nyilatkozott Valeriy Lozitrskiy.
Kijelent�sei szerint, legr�videbb időn bel�l, az ukrajnai Herson �s Bolinskse vid�keken vetőmag n�veszt�sben �s szaporit�sban szakosodott b�zist alapitanak. Egyben, V. Lozitskiy megemlitette hogy egy Lvov vid�k�n m�k�dő hasonl� k�zpont tev�kenys�ge hat�konytalan.

A bulg�r fur�sz�ru piac helyre�ll�si jeleket ad

Mon, 22 Jun 2009 00:00:00 +0300
A leg�jabb faipari jelent�sek szerint, egy �ves lez�r�s ut�n a bulg�r fűr�sz�ru piac helyzete jobbra fordul. Az első p�ly�zati felh�v�sok Maced�ni�b�l �s T�r�korsz�gb�l �rkeztek, jelentette be a bulg�riai Faipari Kereskedelmi Kamara eln�ke. Az "Ekoglasnost" politikai klub k�pviselői m�r felhivt�k a figyelmet arra hogy Malko Turnovo v�ros k�zel�ben elkezdőd�tt a b�kk �s t�lgy kiv�g�sa T�r�korsz�gba val� export c�lj�b�l. A Region�lis Erd�szeti Igazgat�s�g kifejtette, hogy ez a v�g�s jogi �s nincs orvvad�szati vesz�ly a "Strandzha" nemzeti parkban.

Forr�s: http://www.dnevnik.bg

Oroszorsz�g: Tomponsk vid�k�kn, Yakutiya, fur�sz�zemet �pitenek

Thu, 18 Jun 2009 00:00:00 +0300
�Tsentrles� �n�ll� int�zm�ny p�ntfűr�sz �ssze�llit�s�t tervezi Tomponsk vid�k�n. A hirek szerint a vid�k k�zigazgat�sa kiadott egy ter�letet ennek megval�sit�s��rt Megino-Aldan k�zel�ben.
Ezen a vid�ken m�r 2 fűr�sz�zem műk�dik hat�konyan, a 3-ik �pit�s�t pedig �rdeklőd�ssel v�rj�k a helybeliek, mivelhogy �j munka lehetős�geket nyit meg.
A fűr�sz�zem �pit�s�hez sz�ks�ges anyagokat nagy r�szben �szek-keleti vid�kekről szerzik be alacsonyabb �rakon. Az igy megtakaritott p�nzből �Tsenterles� �n�ll� int�zm�ny munk�sainak fizetnek majd �s tűzolt� g�peket �s felszerel�seket v�s�rolnak a faipar r�sz�re.
Jelenleg, Andrey Nogovitsin, �Tsentrles� igazgat�ja t�rgyal�sokat folytat �p�tőipar �s �pitőanyagipar Miniszter�vel e projekt finansziroz�s��rt.

Forr�s: http://www.gazetayakutia.ru

A malajziai v�llalatok az eur�pai piacot c�lozz�k

Mon, 15 Jun 2009 00:00:00 +0300
A GCC (Gulf Cooperation Council) tagok t�bbs�ge �jrat�rgyalja ez �vre sz�l� szerződ�seit, alkalmat adva igy a malajziai fa exportőr�knek legkorszerűbb term�keik bevezet�s�re, jelentette be Khairul Anwar, az MTC - Malaysian Timber Council (Malajziai Fűr�sz�ru Tan�cs) �gyvezetője.
Nyilatkozatai k�vetkezt�ben a malajziai fűr�sz�ru exportőr�k r�g�ta akartak bel�pni a k�z�p keleti-piacra, a gazdas�gi v�ls�g miatt mely Eur�p�t �s az Egyes�lt �llamokat s�lytja.
A farostlemez, a furn�r �s a b�tor maradtak a legkeresetebb faipari term�kek a GCC-ben, nyilatkozott az �gyvezető, hozz�fűzve hogy a Red Meranti �s m�s malajziai fafajokat tart�sabbank tekintettek az �szak-amerikai �s az eur�pai fafajokn�l.
"Kem�nylombos padl�ink, ipari f�ldburkolataink, haj�padl�ink �s lamin�lt farostlemez parkett�ink lettek a legn�pszerűbb megold�sok sz�llod�k, irod�k �s lak�sok �pit�sekor GCC keret�n bel�l�, jelentette ki Khairul egzik Dubai-ba, Qatar-ba �s Bahrainbe tett l�togat�sakor, ahol egy k�pviselő h�lozat kialakit�s�t kis�relik ezen orsz�gok �s a malajziai cs�cs exportőr�k k�z�tt.

A faipari v�ls�g - int�zked�sek a helyre�llit�s�rt

Fri, 12 Jun 2009 00:00:00 +0300
A faipar v�ls�ga mely megelőzte a jelen gazdas�gi v�ls�got, Quebec vid�k�n t�bb k�rt okozott mint Kanada b�rmely m�sik r�sz�n. Az �rt�kesit�sek 4-szeres cs�kken�se a kanadai �tlaghoz viszonyitva, ezen a vid�ken legal�bb 10 000 munk�st �rintett k�zvetlen�l.
Robert Bouchard �s Pierre Paquette bemutatj�k a quebeci blokk konkr�t javaslatait a faipari v�llalatok �s munk�sok kisegit�s�re. A r�g�ta ig�nyelt javaslatok a Quebec-Ottawa bizotts�gt�l j�nnek, melynek ki kell �llitania egy jelent�st 2009 j�nius 15-ig.
Az �hajtott eredm�ny�rt, ezeket az int�zked�seket min�l hamarabb kellene gyakorlatba �ltetni.

Forr�s: http://www.blocquebecois.org

Az erdo alap cs�kkent az elm�lt �vhez viszonyitva

Wed, 10 Jun 2009 00:00:00 +0300
Az erdő alap fel�lete az elm�lt �vhez viszonyitva, 0.2 %-al cs�kkent, 16.7 milioane m�-el maradva. A betakar�tott faanyag mennyis�ge 16.7 milioane m�, melynek �rt�ke 3.1%-kal kisebb mint 2007-ben. INS ( Nemzeti Statisztikai Int�zet), ki az adatokat k�z�lte, arra a k�vetkeztet�sre jutott hogy erdő alap fel�let�nek cs�kken�se az �erdős�tett gyepter�leteknek� k�sz�nhető. 2008-ban, a ter�letek teljesen f�ldhivatali nyilv�ntart�sba ker�ltek.
Csak az elm�lt �vben 11.244 hekt�rnyi erdőt �ltettek be, mely 4.9%-kal t�bbet jelent mint az azelőtti �vben.

Forr�s: www.insse.ro

Magunkkal vissz�k az �n�k �zlet�t a ki�llit�sra

Thu, 09 Apr 2009 00:00:00 +0300
Tagjai �s partnerei jobb elől�pt�se �rdek�ben, AfaceriLemn.ro/WoodBusinessPortal.com faipari tőzsde �s Revista AfaceriLemn.ro segit �n�knek r�szt venni a legfontosabb faipari szakki�lit�sokon Rom�ni�ban.

Cs�kkent a marketingnek sz�nt �sszeg?
Szeretn� kevesebb p�nzzel elől�ptetni v�llalkoz�s�t?
Szeretne egy �j term�ket bevezetni a piacra?
Szeretn� akci�it hat�konyan k�z�lni �gyfeleivel?

Mindezekre a legjobb megold�st kin�juk : minim�l p�nz�gyi befektet�ssel c�ge r�sz�ről, elől�ptet�sben r�szes�lhet a legfontosabb rom�niai faipari szakki�lit�sokon AfaceriLemn.ro/WoodBusinessPortal.com term�kei �ltal.

A szervezők m�dia partnernek v�lasztottak benn�nket. Mi�rt ne tenn� �n is? EXPO CASA ECO - Lak�h�z �s Nyaral�h�z �pitkez�si Alternativ Megold�sok Ki�llit�sa m�dia partnerek�nt AfaceriLemn.ro minimum 10-15%-os kedvezm�nyez�st �rt el tagjai r�sz�re ki�llit� t�r kib�rlel�se eset�n. Ez�rt csak fel kell iratkoznia mint r�sztvevő �s megemliteni hogy AfaceriLemn.ro/WoodBusinessPortal.com tag. A kib�relt ki�llit� t�r m�rete f�ggv�ny�b�n 15%-ot meghalad� kedvezm�nyt is kaphat.
R�szletek�rt k�rj�k vegye fel vel�nk a kapcsolatot a megadott el�rhetős�geken:
telefon: 0722.393.491 / 021.210.18.39
email: suport@afacerilemn.ro / marketing@revistaafacerilemn.ro

Lettorsz�gban a mag�n erdok 6 sz�zal�k�t k�lf�ldi szervezetek birtokolj�k

Fri, 05 Jun 2009 00:00:00 +0300
Lettorsz�gban a k�lf�ldiek 150-200 ezer ha erdőt birtokolnak, azaz a mag�n erdők �sszfel�let�nek 6 sz�zal�k�t, jelentette be Arnis Muyjnieks, �Az erdőtulajdonosok egyes�let�nek �tan�csvezetője.
�Az a t�ny hogy az idegenek az erdőt j�vőbeli j�vedelmező befektet�snek tekintik, p�ldak�nt szolg�lhat orsz�gunk polg�rainak. El kell ismerni hogy az idegen befektetők �ltal megv�s�rolt erdők j� karbantart�sban r�szes�lnek. Szerintem, az idegenek erdeink ir�nti �rdeklőd�se fennmarad. Jelenleg sz�nd�kuk megval�sit�s�t akad�lyozza a magas p�nznem, de bisztos vannak olyan befektetők melyek megv�rj�k a lett lat �rt�k�nek cs�kken�s�t �s igy sokkal nyeres�gesebb lesz a befektet�s�, nyilatkozott az igazgat�.
BNS szerint, �tlagban, csak egy lettorsz�gi mag�n erdő ter�let el�ri a 7-8 ha-t. A tulajdonosok 92%-a 20 ha-t nem meghalad� erdőfel�letet birtokol, mely 1%-n�l kevesebb - t�bb mint 1000 ha.
�Napjainkban, az erdőtulajdonosok r�j�ttek arra hogy mennyire �rt�kes a birtokukban �ll� erdőfel�let. A S�rgőss�gi esetek kiv�tel�vel, megv�rj�k a kedvezőbb időket. Boldogabbak lett�nk volna, ha a fa �ra nagyobb lett volna, �s stabil, nem sokkal emelkedve 2007-hez viszonyitva. Ilyen r�vid időt�von el�rt �r rekordok nem vezethetnek semmi j�h�z.�, fűzte hozz� Muyjnieks.
�Az erdőtulajdonosok egyes�lete� jogi szempontb�l 72 tagot foglal mag�ba, mely 1,48 milli� ha erdőt birtokol. Az egyes�let tagjainak 90%-a mag�n erdőtulajdonos.

Forr�s: http://www.baltic-course.com

Az erdosit�s 33 sz�zal�kkal cs�kkent 2009-ben

Wed, 27 May 2009 00:00:00 +0300
A Mezőgazdas�gi, Erd�szeti �s Vid�kfejleszt�si Miniszt�rium bejelentette az erdősit�snek sz�nt fel�let 33%-os cs�kkent�s�t, a k�lts�gvet�si rektifik�l�s eredm�nyek�nt. Igy az erdősit�snek sz�nt p�nzalap 6.6 milli� lejjel lett cs�kkentve.
Az erdősit�snek sz�nt fel�let 2.600 hekt�rr�l 1.750 hekt�rra cs�kkent.
A m�lt �vben MAPDR (MEVM) 28 milli� Lejt kapott az erdős�t�sre �s �ltetv�nyek fenntart�s�ra kiosztott �llami p�nzalapb�l.
Olga Georgescu, a Mezőgazdas�gi Miniszt�rium egyik igazgat�ja, kifejtette hogy az �prilisi k�lts�gvet�si rektifik�l�s eredm�nyek�nt az erdősit�snek kiv�laszott fel�let 850 hekt�rral, a p�nzalap pedig 6.6 milli� lejjel cs�kken.

Forr�s: www.universulpadurii.ro

Derevoobrabotka 2009 nemzetk�zi ki�llit�s 12-ik kiad�sa

Tue, 26 May 2009 00:00:00 +0300
2009 m�jus 26-29 k�z�tt ker�l megrendez�sre az �Ukraina� nevű Sport Palot�ban a �Derevoobrabotka 2009� nemzetk�zi ki�llit�s 12-ik kiad�sa, melynek tematik�ja az al�bbi �gazatokat �rinti: erd�szeti g�pek, fafeldolgoz� g�pezetek, fav�g� felszerel�sek, fafeldolgoz�snak sz�ks�ges energia felhalmoz�sa, a fahullad�kok �jrahaszn�lata, ragaszt�k, faanyagv�delmi lakkok �s fest�kek, asztalosipari �s egy�b tip�s� faterm�kek, b�toripari kieg�szitők. A tavaly a ki�llit�s k�r�lbel�l 9000 l�togat�t fogadott, mely 111 ukrajnai, n�metorwsz�gi, �sztorsz�gi, lengyelorsz�gi �s oroszorsz�gi ki�llit� c�g term�keit tekinthette meg.

Forr�s: www.galexpo.lviv.ua

Fah�z tervez�si szabv�nyok �s szab�lyok nemzetk�zi szemin�riuma

Mon, 25 May 2009 00:00:00 +0300
2009 j�nius 11-�n ker�l megrendez�sre Szent P�terv�ron a �Lak�s.B�tor.Kert� keret�n bel�l a fah�zak tervez�s�re vonatkoz� szabv�nyok �s szab�lyok nemzetk�zi szemin�riuma.
A finnorsz�gi faipari t�rsas�g bemutatja a Finnorsz�gban elfogadott 5.Eurocode szerinti modern fah�zak tervez�si koncepci�j�t.
A Fah�z�p�tőipari Sz�vets�g szabv�nyos�t�s��rt dolgoz� munkacsoport a k�lf�ldi szak�rtőkkel egy�tt fogj�k megvizsg�lni az Oroszorsz�gban alkalmazott szabv�nyok �s szab�lyok eur�pai szabv�nyokkal val� �sszehangol�s�nak lehetős�geit.

Forr�s: http://www.npadd.ru

Tornator 50 milli� eur�t fektet be az erdo v�s�rl�sba

Thu, 21 May 2009 00:00:00 +0300
Tornator, az erdőgazd�lkod�sban szakosodott finn v�llalat, �j fi�kot alapitott Rom�ni�ban � Brass� v�rosban. Kosy Zolt�n orsz�gos �gyvezető szerint, a v�llalat befektet�sei Rom�niban, 50 milli� Eur�ra emelkednek.
Csak az elm�lt �vben, Tornator 10 000 hekt�r erdőt v�s�rolt �s v�rhat� hogy portof�liuma h�romszoros�ra nő a k�vetkező �vekben.
Tornator 600 000 hekt�r erdőt birtokol Finnorsz�gban, �sztorsz�gban is rendelkezik erdős fel�lettel, igy Rom�nia a harmadik, kiterjed�snek v�lasztott eur�pai orsz�g.
Hossz� t�von, a v�llalat 50.000 � 100.000 hekt�r v�s�rl�s�t m�rlegeli. Tekintetel arra hogy egy hekt�r erdő �tlag �ra 2000-3000 eur�, a v�llalat befektet�sei el�rhetik a 100-300 milli� eur�t.
Kosy hozz�fűzte hogy nem terveznek fűr�sz�zemet alapitani Rom�ni�ban, mivelhogy ink�bb erdőgazd�lkod�sra �sszpontositanak.
�Az �sszes eur�pai orsz�got felt�rk�pezt�k. Terjedelmes erdőfel�letei �s mag�nszem�lyek birtok�ban �ll� erdei �ltal Rom�nia 2 fontos felt�teltteljesitett�, nyilatkoztak Tornator hivatalosai. �Az erdőkben �hajtunk befektetni hogy a f�t majd helyi gy�rt�knak adjuk el.�, fűzt�k hozz�.
Tornator eladja a f�knak egy r�sz�t, de �j f�kat is �ltet. Janu�rt�l, Tornator kiz�r�lagosan a rom�niai c�geknek besz�llit f�t. A finnek nagyon �rdekeltek a bioenergetikai �gban tev�nykedő v�llalatokban.
Becsl�sek szerint a faanyag �rt�kesit�s�ből sz�rmaz� j�vedelem ebben az�vben el�ri az 1-2 milli�a eur�t. �A j�vedelem a faanyag �r�t�l f�gg, mely jelenleg nagyon instabil. Mivel hogy a gazdas�gi v�ls�g befoly�solja az �p�tőipart, nehezen elk�pzelhető valami konkr�t�, jelentette ki Kosy, majd hozz�f�zte hogy egy�b ipar�gakt�l elt�rően, az erd�szeti befektet�sek �vtizedekre sz�lnak, de a profit garant�lt.

Forr�s: www.universulpadurii.ro

Ism�t Pannon Design Ki�ll�t�s �s V�s�r Sopronban

Thu, 14 May 2009 00:00:00 +0300
2009. m�jus 22. �s 24. k�z�tt imm�ron negyedik alkalommal ad otthon a soproni MKB Ar�na a Pannon Design B�tor, Lakberendez�si �s Lak�t�r Ki�ll�t�s �s V�s�rnak. A nagyk�z�ns�get az idei �vben 2000 nm-en 78 ki�ll�t� v�rja.
A kor�bbi �vekhez hasonl�an, id�n is rengeteg �jdons�ggal, �rdekess�ggel, a leg�jabb trendekkel, gy�ny�r� b�torokkal, egyedi lakberendez�si megold�sokkal tal�lkozhatnak a ki�ll�t�sra l�togat�k, melyet sz�mtalan kieg�sz�t� rendezv�ny k�s�r pl. TOP b�torok szakprogram, keresked�-gy�rt� �s �zletember tal�lkoz�, valamint fiatal designerek bemutatkoz�ja. A gyerekek ebben az �vben aszfaltrajz versenyen mutathatj�k meg kreativit�sukat.
A j�l ismert soproni v�llalkoz�sok mellett Pest, Gy�r-Moson-Sopron, Somogy, B�k�s, Fej�r, J�sz-Nagykun-Szolnok, Zala �s Vas megye 20 telep�l�s�r�l �rkeznek a v�s�r k�n�lat�t sz�nes�t� b�tor gy�rt�k, keresked�k, lakberendez�k, designerek, b�tor �s lakberendez�si term�kek forgalmaz�i, k�pz�m�v�szek �s tervez�m�v�sz hallgat�k. A ki�ll�t�s tematik�ja az idei b�tortrendeken t�l a kieg�sz�t�k, burkolatok �s bels��p�t�szeti lehet�s�gekkel is b�v�l. Kiemelt szerephez jutnak a k�rnyezetbar�t �s energiatakar�kos megold�sok.
A rendezv�ny ideje alatt a szerencs�s l�togat�k wellness h�tv�g�t, lakberendez�si t�rgyakat �s b�torokat nyerhetnek. A legszerencs�sebb f�d�ja pedig egy 180 000 Ft �rt�k� �tkez� garnit�ra a Natur Art felaj�nl�s�val. A j�t�k k�rd�sei m�r olvashat�k a www.pannondesign.hu/kampany/latogatok/ weboldalon.
A v�s�r mindh�rom napon 10-20 �r�ig l�togathat�, megtekint�se ingyenes.
Ha �j �tleteket keres lak�sa fel�j�t�s�hoz, k�v�ncsi a leg�jabb b�tor �s lakberendez�si trendekre vagy csak egyszer�en egy kellemes h�tv�g�t szeretne elt�lteni a csal�dja t�rsas�g�ban, akkor a Pannon Design Ki�ll�t�s �s V�s�r a t�k�letes v�laszt�s. Ne hagyja ki!

Az oroszorsz�gi Erdogazd�lkod�s Operatorjeinek �s Exportorjeinek T�rsulat�nak Kongresszusa

Thu, 14 May 2009 00:00:00 +0300
Az Uni� 2008 okt�mber 29-i hat�rozat�val �s ennek rendelet�vel �sszhangban, 2009 m�jus 27, a moszkvai President sz�llod�ban lesz megtartva az oroszorsz�gi Erdőgazd�lkod�s Operatőrjeinek �s Exportőrjeinek T�rsulat�nak Kongresszusa.
Napirenden lesz a kulcsfontoss�g� k�rd�s � az Uni� tev�kenys�ge a gazd�lkod�si idő alatt ( 2007-től kezdődően ) �s az erdei komplex tev�kenys�ge a gazdas�gi v�ls�g kontextus�ban.
Az erdőgazda�lkod�s k�pviselői az oroszorsz�gi Erdőgazd�lkod�s Operatőrjeinek �s Exportőrjeinek T�rsulat�val egy�tt szint�n elemezni fogj�k az erdők elsaj�tit�s�ra vonatkoz� befektet�si tervezetek megval�sit�s�hoz sz�ks�ges megold�sokat a teljes erdőalapb�l kiadott erdőfel�letek �ltal.

Forr�s: http://www.expoles.ru

Holzindustrie Schweighofer 8000 hekt�r erdot v�s�rolt meg

Tue, 03 Mar 2009 00:00:00 +0200
Cascade Empire, az osztr�k Holzindustrie Schweighofer csoport helybeli k�pviselője 8.000 hekt�r erdőt v�s�rolt meg Hargita, Kov�szna, Hunyad, Arges �s Szucs�va megy�kben, melynek �rt�k�t 20 milli� eur�ra m�rtek fel.
Lucian Petre, Cascade Empire k�pviselője kijelentette hogy az erdők megv�s�rl�sa kiv�logatva t�rt�nt, egy hosszabb időtartamra. Mivelhogy a v�llalt k�t rom�niai telephelyű gy�ra tűlevelű f�t dolgoz fel, jellegzetes erdő ker�letek megv�s�rl�s�t vett�k figyelembe.
Holzindustrie Schweighofer Szebes-i �s Radauti-i fűr�sz�zemei �ltal van jelen Rom�ni�ban, �s eddig m�r 20 milli� eur�t fektetett be a rom�niai erdők megv�s�rl�s�ba.
Petre �r hozz�fűzte hogy 10.000 hekt�r erdőt sz�nd�koznak megvenni. Jelenleg egy erdő �rt�k�t 3000 eur�ra becs�lik, ellenbeb a k�vetkező időben cs�kken�s fog bek�vetkezni e t�ren is.

Forr�s: www.universulpadurii.ro

A malajziai exprtor�k a k�z�p-keleti piacot c�lozz�k

Tue, 12 May 2009 00:00:00 +0300
A GCC (Gulf Cooperation Council) tagok t�bbs�ge �jrat�rgyalja a jelen �vi szerződ�seket, lehetős�get teremtve a malajziai faanyag exprtőr�knek korszerű term�kek bevezet�s�re, jelentette ki MTC - Malaysian Timber Council igazgat�ja, Khairul Anwar. E kijent�sek k�vetkezt�ben a malajziai exprtőr�k szive v�gy lett a K�z�p-Keletre val� behatol�s, mivelhogy a p�nz�gyi v�ls�g ink�bb Eur�pa �s Amerikai Egyes�lt �llamok vid�keit s�jtotta.
A farostlemez, a r�tegelt lemez �s b�tor maradt a legkeresettebb term�kek k�z�tt GCC-ben, jelentette ki az igazgat�, hozz�f�zve hogy a v�r�s merantit �s egy�b malajziai fafajokat tart�sabb �pitő anyagnak tartj�k mint az �szak-amerikai vagy eur�pai fafajokat.
�T�m�rfa padl�ink, ipari f�ldburkolataink, haj�padl�ink �s HDF lamin�lt parkett�ink legkedveltebb v�laszt�sok lettek a sz�llod�k, irod�k �s mag�ntulajdonok berendez�s�ben, a GCC keret�n bel�l�, nyilatkozott Khairul egyik Dubaiba, Quatarba �s Bahrainba tett l�togat�sa alkalm�val.

Forr�s: http://news.search.yahoo.com

A v�r�sfenyot hasznositj�k Belaruszban

Mon, 04 May 2009 00:00:00 +0300
A Lengyelorsz�gb�l v�s�rolt eur�pai v�r�sfenyő magokat 2003-ban el�ltett�k Belarusz termő talaj�ban. Napjainkban ez a fafaj gyors �temben magasodik, az Ivatsevichskaya vid�ki erd�szeti h�ztart�s �ltetv�ny�n, a vir�gz�s idej�n pedig v�r�s tobozokkal lepte el a k�rny�ket. A tavaly, megalapitottak egy erdei �ltetv�nyt egy hekt�rnyi fel�leten. Megemlitendő az a c�lkitűz�s hogay v�r�s fenyő �ltet�se �ltal fedezz�k az erdő alap fel�let�nek 1%-�t. Sok erdőgazd�lkod�s meggyőződ�tt e fafaj kereskedelmi �rt�k�ről �s egyre t�bb ter�letet sz�nnak r�. Egy m�sik kellemes hir az hogy bebizonyitott�k hogy v�r�sfenyő gyors vir�gz�si folymatba l�p, ez pedig egy kiv�l� kil�t�s, mivelhogy lehetőv� teszi saj�t magok megszerz�s�t. Ennek ellen�re, jelenleg, Belarusz k�nyszer�lt m�s orsz�gokb�l v�s�rolni az �rt�kes v�r�sfenyő magokat.
Forr�s: http://www.lesgazeta.info

Staer cs�kkenti az importokat �s n�veli a termel�st

Thu, 30 Apr 2009 00:00:00 +0300
Staer International b�tor kiskereskedő 2009-ben cs�kkenteni tervezi az importok sz�m�t, mik�zben 85%-ig n�veli a termel�st Galati-i b�tor�zem�ben.
Tavaly Staer 26.8 milli� eur�s �rt�kes�t�st jegyzett fel, 2007-hez viszonyitva, amikor 30.44 milli� eur�t �rt el.
Ebben az �vben, a v�llalat sz�nd�ka, hogy n�velje a termel�st, Galati-i �zem�ben.
2009 v�g�ig, Staer portfoli�j�nak 85%-�t Galation gy�rtott saj�t term�kei fogj�k k�pezni, jelentette ki a v�llalat �gyvezetője, Claudiu Buduruta.
Igy, a v�llalat termel�s�nek csak 15%-�t export�lja N�metorsz�g, D�nia, Kina �s G�r�gorsz�g fel�, mely 2008-as exportjainak a fel�t jelenti.
2009 febru�rj�ban, Staer �j showroomot alapitott Brass�ban, mely t�bb 4000 m2-es fel�leten fekszik. Az �v v�g�ig, a v�llalt 4 �j k�zpontot nyit Braila, Maro V�s�rhely, B�k� �s Focsani v�rosokban. A befektet�s �ssz�rt�ke 2 milli� eur�ra emelkedik.
Staer egy b�tor�zemet birtokol Galatiban, mely 9 csarnokra oszlik 39.000 m2-es fel�leten. Jelenleg a v�llalat 27 �zlettel rendelkezik melyek k�zepes nagys�g� �s nagy v�rosokban műk�dnek. 710 alkalmazottja tev�kenykedik a kiskereskedelmi �s a feldolgoz� r�szlegein.
Staer fő versenyt�rsai a nemzeti piacon Mobexpert, IKEA, Elvila �s Kika.

Forr�s: www.wallstreet.ro

EU ileg�lis sz�rmaz�s� fur�sz�rut import�l

Wed, 29 Apr 2009 00:00:00 +0300
WWF (World Wide Fund for Nature - Nemzetk�zi Term�szeti Alap) szerint, �vente, 27 milli� m� ileg�lis sz�rmaz�s� fa ker�l az EU-ba. Ez az eur�pai importoknak �sszeg�nek az �-�t jelenti. Az eff�le fa exportőr�k k�z�tt Oroszorsz�g foglalja el az első helyet � 10.4 milli� m�, melyet Indon�zia �s Kina, Congo �s Gabon k�vet.

Interkomplekt b�toripari ki�llit�s 8-ik kiad�sa

Mon, 27 Apr 2009 00:00:00 +0300
2009 m�jus 12-16 k�z�tt, a Krokus Expo ki�llit� k�zpontban ker�lt megrendez�sre a b�toripari elemekben, kieg�szitőkben �s anyagokban szakosodott Interkomplekt ki�llit�s 8-ik kiad�sa. A tavaly, 30 orsz�got k�pviselő, k�r�lbel�l 1 100 ki�llit� c�g t�bb mint 1500 b�tor, kieg�sziő �s g�p m�rk�t mutatott be 90 000 m2-es fel�leten. Itt 60 000 l�togat� tanulm�nyozhatta a sz�les sk�l�j� v�laszt�kokat �s k�thetett szerződ�seket. Figyelemre m�lt� hogy az oroszorsz�gi b�toripri ki�llit�sok t�rt�nelm�ben előszőr fogadhatta Callisto Valenti, A Nemzetk�zi B�tor Konf�der�ci� eln�k�nek l�togat�s�t.

Forr�s: http://www.interkomplekt.ru

A k�pviselok a faanyag exportra szabott v�mad�k megsz�ntet�s�t javasolj�k Putinnak

Fri, 24 Apr 2009 00:00:00 +0300
�A krizis erőteljes csap�st m�rt a faiparra, melyet nehezen lehet t�ll�pni, m�g akkor is ha a k�r�lm�nyek kedvezőek�, v�lekednek a leningr�di t�rv�nykez�si gyűl�s tisztviselői. 2009 �prilis 22-�n, a tisztviselők megvizsg�lj�k a faanyag exportra szabott v�mad�kra vonatkoz� projektet melyet majd Vladimir Putin aleln�knek javasolnak�
A vid�kről felelős k�pviselők hangs�lyozz�k ezen ipar�g jelentős�g�t Oroszorsz�g �szak-nyugati r�sz�n. �Ha nem tesznek komoly int�zked�seket az ipar�g emelked�s�nek elősegit�s��rt, a faipar fel�re fog cs�kkeni, mely sz�mos negativ folyamattal j�r, tarsadalmi szempontb�l is�, nyilatkoztak a parlament k�pviselői.
Azt javasolj�k hogy a d�jak elt�rl�se ne korl�toz�djon azokra a v�llalatokra, melyek profitjukat a termel�sbe fektetik be, ahogy az Orosz F�deraci� korm�nya javasolja, hanem �gondolj�k �t a v�mad�k megsz�ntet�s�nek probl�m�j�t is a faanyag exportjakor �ltal�ban�.

Forr�s: http://www.regnum.ru

A F�ld Napja a 39-ik �vfordul�j�n

Wed, 22 Apr 2009 00:00:00 +0300
1970-ben, Gaylord Nelson amerikai szen�tor erőfeszit�sei eredm�nyek�nt, arra k�vetkeztet�sre jutottak hogy sz�ks�ges felhivni a figyelmet a k�rnyezet rong�l�sa �ltal okozott k�rokra, m�g akkor is amikor senki nem gondol erre a t�nyre �s az erőltetett fejleszt�s hossz� t�von k�ros hat�saira. Igy, 1970 �prilis 22-�n az Egyes�lt �llamokban elsők k�z�tt, megszervezt�k az egyik terjedelmes k�rnyezetv�delmi esem�nyt mely milli�n szem�ly t�mogat�s�t �lvezte.
Napjainkban, 39 �vvel k�sőbb, 2009 �prilis 22-�n 140 orsz�gb�l 200 milli� szem�ly vesz r�szt a �F�ld Napja� cimen ismert esem�nyen. Egy sokkal fiatalabb mozgalom, A F�ld �r�ja t�mogat�s�val pr�b�lj�k felhivni a figyelmet a k�rnyezet v�delm�nek fontoss�g�ra. Ha 1979-ben k�z�mb�ss�ggel fogadt�k ezt az int�zked�st, jelenleg glob�lis felmeleged�s hat�sa egyre tiszt�bban l�that�k. A vil�ghatalmak erőfeszit�sei is egyre nyomat�kosabbak ebben az ir�nyban.
Rom�ni�ban, a F�ld �r�ja mozgalmat sokkal jobban fogadt�k mint a F�ld Napj�t. Mit tehet�nk mi ez�rt? Sokat. Hagyjuk otthon az aut�t, �ltess�nk f�kat, gyűjts�k �ssze a szemetet amit grillezők ott hagytak �s pr�b�ljunk meggyőzni min�l t�bb ismerőst ilyen tev�kenys�gek fontoss�g�r�l.

Forr�s: http://www.energeia.ro

Derevyaniy Dom nemzetk�zi ki�llit�s 5-ik kiad�sa Moszkv�ban

Wed, 08 Apr 2009 00:00:00 +0300
2009 �prilis 9 - 12. k�z�tt, lessz megtartva az Ekspotentr ki�llit�k�zpontban, Derevyaniy dom, a term�szetes fah�zipar tehnol�gia nemzetk�zi szakki�llit�s�nak 5-ik kiad�sa. Fontos szoci�lis szerep�nek k�sz�nhetően, a szak�rtők szerint ez az egyik legsikeresebb projekt Oroszorsz�gban. A hivatalos statisztik�k szerint a ki�llit�s 2008-ban t�bb mint 20.000 l�togat�t fogadott, az id�n pedig a szervezők t�bb mint 22.000 szem�lyt v�rnak. A m�lt �v meghovottai k�z�tt oroszorsz�gi, n�metorsz�gi, angliai, belgiumi, AE�-i, kanadai, finnorsz�gi k�pviselőket sorolhatunk fel.

Medvedev m�dosit�sokat vezetett be az Orosz F�der�ci� Erd�szeti T�rv�nyk�nyv�be

Tue, 07 Apr 2009 00:00:00 +0300
Az Orosz F�der�ci� eln�ke, Dmitry Medvedev, al�irta "az Orosz F�der�ci� Erd�szeti T�rv�nyk�nyv�be val� m�dosit�sok bevezet�s�nek �s az Orosz F�der�ci� egyedi jogi aktusok " sz�vets�gi t�rv�nyt, jelentette ki a kremlini Sajt�szolg�lat.
A t�rv�nyt a Parlament elfogadta 2009 febru�r 11-�n �s a F�der�ci� Tan�cs j�v�hagyta 2009 m�rcius 4-�n.
A sz�vets�gi t�rv�ny nagy r�sze a z�ld �vezetek �s erdőparkok jogi rezsim saj�toss�gainak meghat�roz�s�ra, ez �vezetek megalkot�s�nak m�dj�ra, a funkcion�lis ter�letek kijel�l�s�re valamint a z�ld �vezeteket �s erdőparkokat jelző hat�rok l�trehoz�s�ra �s m�d�sit�s�ra �sszpontosul.

Forr�s: http://www.interfax.ru

Meghiv� az erd�szeti, fakitermelo �s fafeldolgoz� nemzetk�zi ki�llit�sra

Mon, 06 Apr 2009 00:00:00 +0300
AfaceriLemn.ro �s Expo Transilvania Ki�llit� K�zpont meghivja �n�ket 2009 �prilis 7-10 k�z�tt a FORESTA 2009 & Ambient Wood nemzetk�zi ki�llit�sra. A meghiv� let�lt�s��rt k�rj�k kattintson ide

MosBuild 14. kiad�sa 2009 �prilis 1-4 k�z�tt

Fri, 03 Apr 2009 00:00:00 +0300
"Building Materials & Equipment� a legnagyobb �pitőipari ki�llit�s Oroszorsz�gban, melyen nemzetk�zi �pitőipari v�llaltok leg�jabb szolg�ltat�sai �s tehnol�gi�i ker�lnek bemutat�sra.
A ki�llit�s be mutatja az �pitőipar �sszes st�dium�t, az elgondol�st�l a k�szterm�kig.
MosBuild ki�llit�son a piacvezető �pitőanyag gy�rt�k bemutatj�k elősz�r az �j term�keiket �s elinditj�k a k�vetkező �v �pitőipari trendj�t.
Mint mindog, MosBuild 4 napig �zleti k�zpontt� v�lik. Az �pitőműv�szekkel �s diz�jnerekkel val� interakci�, �j �zleti kapcsolatok l�trehoz�sa, helybeli partnerekkel val� tal�lkoz�s, a versenyt�rsak tal�lkoz�sa �ltal MosBuild kulcs szerepet j�tszik az �pitőipar jellegzetes term�keinek előmozdit�s�ban. A statisztik�k szerint, 2006-ban, 89.000 szak�rtő l�togatta meg az Expocentr-t.
Minden �vben t�bb mint 30 orsz�gb�l sz�rmaz� 600-at meghalad� �pitőipari felszerel�sgy�rt� �s viszontelad� vesz r�szt a MosBuild ki�llit�son. Az �lland� ki�llit�k k�z� sorolhatjuk Knauf, Mapei, Sen-Goben Izover, Ursa, Technonikol, Rockwool, Tegola, Ikopal, Roto, Ruukki, Dallan c�geket.
A r�sztvevő orsz�gok k�z�tt megemlitj�k a k�vetkezőket: N�metorsz�g, Finnorsz�g, Lengyelorsz�g, Kina, Belgium, Taiwan �s Olaszorsz�g.

A ki�llit�s r�szei:
- Vegyi �pitőanyagok
- Tetőszerkezetnek val� anyagok
- Hő- �s hangszigetel�sek
- Fűr�sz�ru
- PVC, szerves �veg
- Cement, beton �s t�glagy�rt� g�pek
- Gy�rak �s felszerel�sek
- �pitőanyagok �s specifikus felszerel�sek
- F�mszerkezetek
- Csomagol� megold�sok
- �pitkez�si szolg�ltat�sok, stb.

A regener�lhat� energia meghozta a tavaszt Aradra

Tue, 31 Mar 2009 00:00:00 +0300
Az egyik AfaceriLemn.ro fel� k�ld�tt sajt� k�zlem�ny szerint, 2009 m�rcius 28-�n, az ENREG� REGENER�LHAT� ENERGIA 2009, nemzetk�zi ki�llit�s az aradi konferenci�kkal egy�tt az elv�r�sokat fel�lm�lva z�rta be kapuit.
Az 1650 szakk�pzett l�t�gat�val nagyszerű sikert el�rő esem�ny z�rul le. �rvend�nk hogy l�togat�ink Ausztri�b�l, N�metorsz�gb�l, Szerbi�b�l, Sv�dorsz�gb�l, Magyarorsz�gr�l �s Ausztr�li�b�l - jelentette ki megel�gedetten Avena Gall-Tamas, a REECO RO Expozitii S.R.L. �gyvezetője, a 2009 m�rcius 26-28 k�z�tt Aradon megtartott ENREG� REGENER�LHAT� ENERGIA ki�llit�s első kiad�s�nak siker�re vonatkozva.
Az 50 ki�llit� - melynek 46%-a m�s eur�pai orsz�gokb�l j�tt - a leendő energiaforr�sokr�l, az energetikai hat�konys�gr�l �s a regener�lhat� energi�r�l t�j�koztatt�k a l�togat�kat. A biog�z, a fa energi�ja, a geoterm�lis energia, a napenergia �s a hidroenergia k�pezte a ki�llit�s n�h�ny tematik�j�t.
A megnyit� cerem�ni�n sz�mos helybeli �s nemzetk�zi szem�lyis�g volt jelen: Nicolae Grosan, az Expo Arad International �gyvezető igazgat�ja, Dr. Zsolt Tarjani, a Magyarorsz�gi Befektet�si �s Fejlőd�si �gyn�ks�g aleln�ke, Prof. Dr. Milos Tesic, a szerbiai Vojvodina Tudom�nyi �s Műv�szeti Akad�mi�t�l �s nem utols� sorban Prof. Dr. Corneliu Maior, a �Vasile Goldis� Nyugati Egyetem �ltal�nos Kancell�rja. A sajt� k�pviselői is nagy sz�mban voltak jelen, 3 r�di�ad� �s 4 televizi�ad� k�pviselővel egy�tt.
A n�gy konferencia �s a workshopul (munkabolt) mely a ki�llit�ssal p�rhuzamosan ment v�gbe 250 r�sztvevőt vonzott mag�hoz Rom�nia, Magyarorsz�g, Ausztria, Szerbiai K�zt�rsas�g, Olaszorsz�g, Ausztr�lia �s N�metorsz�g ter�let�ről.
Fők�nt �Az első nemzetk�zi konferencia: A rom�niai fa energia - Modern fa energia rendszerek: �j lehetős�g Rom�nia �s D�l-Kelet Eur�pa r�sz�re� mely 2009 m�rcius 27-�n lett megtartva a ki�llit�s keret�n bel�l, �tfog� k�pet mutatott be a rom�niai �s k�lf�ldi szak�rtőknek a fa energia Rom�ni�ban val� felhaszn�l�s�nak lehetős�geiről, valamint gyakorlati p�ld�kat m�s eur�pai �llamokb�l, �s egyben felvil�gositot�st a gyakorlati alkalmaz�sok leg�jabb eredm�nyeiről �s a kutat�s �s fejlőd�s jelenlegi st�dium�r�l. Tov�bb� tervezeteket �s inov�c�kat hoztak figyelembe, r�mutatva a pozitiv p�ld�kra. 2009 ősz�n, november 11. - 13. k�z�tt, a sekeres aradi esem�ny a RENEXP� South-East Europe ki�llit�s m�sodik kiad�s�val folytat�dik a bukaresti Palotateremben (Sala Palatului). Az oktat�s �sszekapcsol�sa a fejlőd�snek �s �jit�snak sz�nt r�sszel hozz�j�rul a m�sodik esem�ny siker�hez is.

900 m3 faanyag illeg�lis kitermel�se

Fri, 27 Mar 2009 00:00:00 +0200
Volgograd vid�k�n egy �v alatt k�zel 900 m3 faanyagot termeltek ki illeg�lisan. Az erd�szeti t�rv�nyek megszeg�se �ltal okozott vesztes�gek 2008-ban 12 milli� 951,2 ezer rubl�t �sszegeztek.
Csak egy �v folyam�n a korm�nyt�l k�ld�tt fel�gyelők ellenőrz�sei k�vetkezt�ben t�bb mint 2.000 megszeg�st leptek meg, melyből 1.500 ker�lt megold�sra. Egyre gyakrabban a fel�gyelők sz�raz �s sz�l �ltal kid�nt�tt f�k ileg�lis elsaj�tit�s�t �szlelt�k. Mindezekkel 115 ileg�lis erdőkitermel�si esetet jelentettek be, melyek 900 m3 f�t �sszegeztek.
Az ellenőrz�sek k�vetkezt�ben k�zel 1.500 adminisztrativ �th�g�sokra sz�l� jegyzők�nyvet irtak meg, a p�nzbirs�gok �sszege meghaladja az 1 milli� rubl�t.

IKEA b�toripari f�lk�szterm�k gy�rakat l�tesit Tyumen vid�ken

Mon, 23 Mar 2009 00:00:00 +0200
IKEA v�llalat folytatja Tyumen vid�ken az Ishimsk-i befektet�si tervek �rdek�ben elkezdett munk�t, jelentette be Andrey Medintsev, a helyi erd�szet igazgat�ja.
"A 2008-ban rendezett m�sodik licit�ci� eredm�nyek�nt, IKEA 2 telket fog kib�relni az erd�szeti alap tulajdon�b�l, Ishim k�rny�k�n. Annak �rdek�ben hogy 2009 folyam�n elkezdje a termel�st, a v�llalat m�r elők�sziti a papirokat �s az erdő �rt�kesit�s�re vonatkoz� terveket, nyilatkozott Medintsev.
Medintsev hozz�fűzte hogy a b�toripari f�lk�szterm�k �s nyir panel gy�rak �pit�se műszaki �s gazdas�gi szempontb�l m�r tervez�si st�diumban van . "A v�llalatnak n�h�ny Ishimsk-i ter�letet javasolnak melyből a gy�rak �pit�s�re alkalmas helyet v�laszthat. Mivelhogy a termel�si folyamat megk�veteli a k�rnyezetv�delmi szabv�nyok betart�s�t, IKEA komolyan veszi a ter�let elők�szit�s�t", .

Forr�s: http://www.regnum.ru

Fur�sz�zem megb�ntetve a szennyez�s miatt

Tue, 17 Mar 2009 00:00:00 +0200
Tyumen v�ros Kalininskaya vid�ki �gy�szs�ge a k�rnyezetv�delmi szab�lyok betart�s�ra vonatkoz� ellenőrz�st inditott a �Krasniy Oktyabr� fr�sz�zemn�l.
Ez�ltal meghat�rozt�k hogy azok a gy�rak melyek nem tartj�k be k�rnyezetv�delmi szab�lyokat, nem t�volitva el megfelelő időben a hullad�kokat bűntet�s kapjanak.
Ezut�n pedig a vid�k �gy�szs�ge adminisztrativ esetet inditott a fűr�sz�zem ellen, az Orosz Sz�vets�g adminisztrativ �th�g�sai k�dj�nak 8.2 cikke szerint ( �kol�giai �s szanit�r-epidemi�l�giai k�vetelm�nyek �th�g�sa a termel�sből �s fogyaszt�sb�l eredő hullad�kok kezel�sekor ). Az eset elemz�s�nek eredm�nyei k�vetkezt�ben, a Tyumen vid�ki term�szet fel�gyel�s vezetős�ge� 100 ezer rubla �rt�kű birs�got szabott a fűr�sz�zemre.
Jelenleg �Krasniy Oktyabr� fűr�sz�zem int�zkedik a megszeg�sek mellőz�se �rdek�ben.

Exponor Inhouse, 2009 m�rcius 21-29, Porto - Portug�lia

Thu, 05 Mar 2009 00:00:00 +0200
2009 m�rcius 21 �s 29 k�z�tt, Portug�li�ban EXPONOR �talakul a leg hatalmasabb szak�zlett� a b�tor, vil�git�testek, belt�ri berendez�sek �s �sz�medenc�k ter�n.
A 9 nap leforg�sa alatt a besz�llit�k �s v�llatok az ide�lis platformon tal�lkoznak leg�jabb term�kgyűjtem�nyeik bemutat�sa �rd�k�ben.
INHOUSE 2007-ben kezdte el p�ly�j�t, amikor EXPONOR �gy d�nt�tt hogy �jabb ki�lli� fogalomba fektet be, mely fők�nt a sz�les l�togat�k�z�ns�gnek val� k�zvetlen �rt�kesit�sre �szpontosul.
A 2008-as kiad�s a lak�t�rnek �s a k�lt�ri r�szek megszervez�s�nek sz�nt ki�llit�s fogalm�nak a kibővit�s�re fektette a hangs�lyt. Ez usz�medence �s kerti b�tor gy�rt� v�llalatok jelenl�te �ltal val�sult meg.
Az eredm�nyek sem v�ratt�k magukat:
- 27.000 m� ki�llit� t�r
- 140 ki�llit� c�g
- 40 229 l�togat�
A ki�llit�s 2009-es kiad�s pedig a fejlőd�sre �szpontositva, belt�ri �s k�lt�ri berendez�sre sz�nt elemeket foglal mag�ba.

EFE 5-ik kiad�sa, 2009 m�rcius 4-8

Fri, 27 Feb 2009 00:00:00 +0200
Export Furniture Exhibition - EFE - Malajzi�ban a leg jellemzőbb b�toripari ki�llit�s. Lehetős�gek sz�les sk�l�j� v�laszt�k�t t�rva a b�toripar szak�rtői el�, a rendezv�ny megnyerte nemzeti �s nemzetk�zi hirű v�llalatok bizalm�t.
A ki�llit�son t�bb mint 400 malajziai, �zsiai �s eur�pai b�tor gy�rt� �s exportőr mutatja be a belt�ri berendez�si inov�ci�it. Tov�bb� a Malaysian Agro Exposition Park Serdang (MAEPS), a legnagyobb �zsiai ki�llit� k�zpont keret�n bel�l a legkorszerűbb term�kek ker�lnek bemutat�sra.

Forr�s: http://www.efe.net

A finn v�llalatok az Orosz F�der�ci� cellul�z �s papiripar�ba sz�nd�koznak befektetni

Wed, 25 Feb 2009 00:00:00 +0200
A finnorsz�gi sajt� szerint, Anders Portin, a Finnorsz�gi Faipar T�rsulat�nak aleln�ke kijelentette hogy a t�rsulat tagjai meg vannak el�gedve Oroszorsz�g befektet�si l�gk�r�vel �s ez�rt k�szek befektetni a cellul�z �s papir gy�rak megalapit�s�ba.
A. Portin kijelent�se szerint a finn v�llalaltok r�sz�re fontos t�nyezőt jelent a faipari g�pek Oroszorsz�gba val� import�l�s�nak lehetős�ge.
Egyben, a Finnorsz�gi Faipar T�rsulat�nak aleln�ke szerint az infrastukt�ra gyenge fejlőd�se �s az erdei �tak gy�rs�ge negativ elemet jelent. �A befektetők komoly anyagi befektet�sre k�nyszer�lnek az infrastukt�ra kialakit�sa �rdek�ben�, hangs�lyozta ki A.Portin.
Mindezek ellen�re, Vladimir Putin, az Orosz F�der�ci� első miniszter�nek a fűr�sz�ru exportra szabott ad�k t�bbsz�r�s n�vel�s�nek hat�lytalanit�s�ra vagy legal�bb 2009 Janu�r 1-től val� �rv�nybel�p�se elhalaszt�s�ra vonatkoz� tervei, "lehetős�get ny�jtanak a finnorsz�gi faipar operatőrjeinek alkalmazkodni az �j k�r�lm�nykehez� nyilatkozott A. Portin.
Annak ellen�re hogy Oroszorsz�g nem sz�nd�kozk lemondani saj�t fűr�sz�zemei �pit�s�ről, Putin megjegyezte hogy tekintettel nemzetk�zi v�ls�gra, nagyon előny�s aj�nlatokban fogj�k r�szesiteni a k�lf�ldi befektetőket.

Tver lak�i 1,5 mili� rubla �rt�ku erdot v�gtak ki

Tue, 24 Feb 2009 00:00:00 +0200
A moszkvai rendőr�k h�t Tver-i lakost tart�ztattak le illeg�lis fav�g�s�rt a Krasnoarmeisk v�ros Erd�szet�nek tulajdon�b�l. A Regnum Inform�ci�s �gyn�ks�g k�pviselői szerint, a moszkvai GUVD (Administratia de Stat a Afacerilor Interne) �ltal szolg�ltatott inform�ci� alapj�n a fav�g�k egy kereskedelmi szerkezet �gyvezető igazgat�ja utasitasait k�vetve dolgoztak.
A szak�rtők �rt�kel�se szerint a Pravdinsk helys�gben az erdőgazd�lkod�snak okozott k�rok 1.500.000 rubl�t �sszegeznek. Az illeg�lis fav�g�s k�vetkezt�ben a nyomozottaknak bűn�gyi iratot �llitottak ki.

FORESTA �s Ambient WOOD - 2009 �prilis 7 - 10

Fri, 20 Feb 2009 00:00:00 +0200
2009 �prilis 7 - 10, EXPO Transilvania
FORESTA �s Ambient WOOD

Erd�szetben, fakitermel�sben �s fafeldolgoz�sban szakosodott FORESTA nemzetk�zi szakki�llit�s XII. kiad�sa �s a fa�pitm�nyekben szakosodott Ambient WOOD II. kiad�sa 2009 �prilis 7 - 10 k�z�tt ker�l megrendez�sre EXPO TRANSILVANIA ki�llit�k�zpontban.
Feliratkoz�s �s r�szletek:
EXPO Transilvania SA
Kapcsolat: Daniela POPESCU - Organizator targ FORESTA
Telefon/Fax: 0264.432.813, 0264.419.075
E-mail: daniela@expo-transilvania.ro, expo-transilvania@expo-transilvania.ro
Web: www.expo-transilvania.ro

V�rjuk l�togat�s�t az EXPO Transilvania ki�llit�son 2009 �prilis 7 - 10 k�z�tt.

A jelenlegi gazdas�gi helyzetben a c�gek r�szv�tele a v�s�rokon �s ki�llit�sokon es�lyt jelent az �gyfelekkel �s partnerekkel val kapcsolatteremt�sre. A p�nz�gyi hatalommal rendelkező c�gek előny�n kiv�l, a 2009-es FORESTA �s Ambient WOOD ki�llit�i figyelembe hozz�k Rom�nia k�zponti �s �szak-nyugati fapiaca �s term�kei ir�nti �rdeklőd�st.
EXPO Transilvania 18 �ves jelenl�t�vel a Rom�nia ki�llit�s szervez�s piac�n, hirnevet �s tapasztalatot szerzett, melyek �ltal Erd�ly legfontosabb szakki�llit�sak�nt �rt�kelt, Rom�ni�ban pedig a m�sodik helyet foglalja el.

www.expo-transilvania.ro

Tehnodrev h�l�zat 4 ki�llit�sa Oroszorsz�g legfontosabb v�rosaiban lesz megtartva

Wed, 18 Feb 2009 00:00:00 +0200
2008 december v�g�n, Szent-P�terv�ron, Restak ki�llit� k�zpont keret�n bel�l megtartartott�k orsz�gos szinten a Tehnodrev faipari ki�llit�h�l�zat szervezők konferenci�j�t, levonva az elm�lt �v k�vetkeztet�seit.
Ez alkalommal megbesz�lt�k a 2009-es Tehnodrev tervhez tartoz� ki�llit�sok �s kongresszusok megszervez�s�vel �s megtart�s�sval kapcsolatos �j strat�gi�kat �s c�lkitűz�seket.
Az oroszorsz�gi faiparnak sz�nt ki�llit� h�l�zat 4 �ve l�tezik � ezek nemzetk�zi ki�llit�si tervek melyek t�mogsatj�k az erdőkitermel�s, a fafeldolgoz�- �s b�toripar fejlőd�s�t �s az orosz �zemek ell�t�s�t magas tehnol�gi�s g�pekkel �s eszk�z�kkel. Ez időszak folyam�n e terv terjedelmes tev�kenys�gg� alakult melyhez sok oroszorsz�gi �s szomsz�dos orsz�goki telephellyel rendelkező �zem �s v�llalat csatlakozott �lland� r�sztvevők�nt. Ilyen m�retű tervezet kifejt�se hozz�j�rul �j faipari tehnol�gi�k kifejleszt�s�hez a vid�k piacain. Tehnodrev fő c�lkitőz�se a modern tehnol�gi�k �s inov�ci�k előmozdit�sa a nemzeti faipari piacon. Tehnodrev tervezet megval�sit�sa �rdek�ben Oroszorsz�g legnagyobb r�gi�k�zpontjait v�lasztott�k ki: Szent-P�terv�r, Perm, Krasnoj�rszk si Habarovszk, ahol megfelelő gazdas�gi k�r�lm�nyek l�teznek ( term�szeti erőforr�sok, nagy termelő kepcit�s, sz�llit�rendszer ). A Tehnodrev ki�llit�si tervezetek tematik�j�nak elsőbbs�gei mindegyik vid�ken a tendenci�k �s piacfejlőd�sek f�ggv�ny�ben vannak meghat�rozva.

2009 �vre megszervezett ki�llit�sok:
- Tehnodrev T�vol Kelet: faipari tehnol�gi�k, g�pek, berendez�sek �s szersz�mok, fafeldolgoz�- �s b�toripari nyersanyagok
- 2009 �prilis 16-19. Habarovsk, V.I.Lenin stadion sportcsarnoka.

Forr�s: http://www.vmost.ru

Malajzia-Eur�pai Uni� egyezm�ny

Mon, 16 Feb 2009 00:00:00 +0200
Malajzia �nk�ntes, k�toldal� partners�get �hajt k�tni az Eur�pai Uni�val a jelen �v folyam�n. Ez gartant�ln� Malajziai�b�l export�lt fa t�rv�nyes sz�rmaz�s�t.
Datuk Peter Chin Fak Kui miniszter kijentette hogy az egyezm�ny garant�ln� a fakitermel�s fenntarthat�s�g�t �s t�rv�nyess�g�t, egyben javitana a Malajzi�b�l Eur�p�ba behozott egz�taf�r�l kialakitott felfog�son.
�A vil�gon az első orsz�g vagyunk mely ilyen t�rgyal�st kezdem�nyezett az EU-val �s jelenleg előrehaladott szakaszn�l tartunk a t�bbi egz�tafa termelő orsz�ghoz viszonyitva, melyek hasonl� EU-hoz val� k�zeled�st kis�reltek meg�, nyilatkozott a miniszter, nyomban a �Nemzeti Faipari Politik�k� megalapit�sa ut�n.
Datuk Peter Chin Fak Kui hozz�fűzte hogy felf�ggesztett�k az Indon�zia �s Eur�pai Uni� k�z�tti t�rgyal�sokat.
A Malajzia �s EU k�z�tti t�rgyal�sokat 2007 �v v�g�n kezdt�k el, eddig 6 t�rgyal�s ker�lt megtart�sra.
Az eur�pai komisszi� �hajtja �tvenni a kezdem�nyez�st �s saj�t cselekv�si politik�j�n dolgozik. Ez�ltal a t�rv�nytelen forr�sokb�l sz�rmaz� fa import cs�kkent�s�t �s a fennytarthat� erdőgazd�lkod�s t�mogat�s�t c�lozza.
�Mivelhogy az erdőirt�sokat Malajzia, Indon�zia, P�pua �j G�inea, Afrika vagy Brazilia �s hasonl� orsz�gokkal szokt�k �sszekapcsolni, biztosak �hajtunk lenni hogy term�keink bisztos export piacra t�maszkodnak�, fűzte hozz� Datuk Peter Chin Fak Kui. �Ha az egyezm�ny �rv�nybe l�p, a malajziai sz�rmaz�s� fa b�rmely egy�b tanusitv�ny n�lk�l fog bejutni az eur�pai piacra�.

Irkutsk vid�k�n kb. 900 faipari munk�s lesz elbocs�tva

Tue, 10 Feb 2009 00:00:00 +0200
Irkutsk, Bratsk �s Ust-Ilimsk vid�keken a fűr�sz�zemek k�nyszer�ltek munkan�lk�l hagyni alkalmazottaikat. 2009 tavasz�ig, a Bratsk-i fűr�sz�zem 176 szem�ly elbocs�t�s�t tervezi...�Spetavtotrans� �zem 120 szem�ly lessz elbocs�tva, 86 alkalmazott m�r k�nyszeritett fizetetlen szabads�gon van, az �tlag fizet�s k�t harmad�t kapva k�zbe. Az �Ilim Csoport� Bratsk-i fi�kja, 2009 janu�rj�ban tiz szem�ly elbocs�t�s�t tervezte, febru�rban h�szat, m�rciusban pedig harmincat.
2009 m�rius 5-től 242 alkalmazott lessz elbocstva Ust-Ilinsk fűr�sz�zemtől. A mechanikai �zem munk�sai 2008 december 1-től 3 napot dolgoznak hetente. 2009 �prilis�től 173 egys�get mondanak fel az beoszt�si �s fizet�si t�bl�zat szerint.
Serghei Pivatov, Az Irkutsk vid�ki Faipari Munk�sok Szindik�tjai Szervezet�nek eln�ke kijelentette hogy a gazdas�gi krizis k�r�lm�nyei k�z�tt a munkaidő cs�kkent�se sokkal jobb az elbocs�t�sn�l. Ennek ellen�re l�teznek �zemek melyek nem bocs�tott�k el alkalmazottaikat, p�ld�ul Ust-Ilimsk-i Vas�ti V�llalat, Ust-Ilimsk-i �s Ilimtehnoservice fűr�sz�zemek.
A szindik�tusok k�pviselői előrejelz�se szerint a k�zel j�vőben k�zel 6 ezer munk�s marad munka n�lk�l Irkutsk vid�ken. A k�zel j�vőben a vid�ken 20 v�llalat fog a szem�lyzet cs�kkent�s�hez folyamodni

Forr�s: http://www.irk.ru

2008 �vben IKEA �rt�kesit�sei meghaladt�k a 104.7 milli� eur�t

Thu, 05 Feb 2009 00:00:00 +0200
IKEA 104.7 milli� euro �rt�kesit�st jelentett be 2008 folyam�n �s 3 milli� l�togat�ja volt.
A legnagyobb �rt�kesit�st szeptemberben �rte el egy �j katal�gus kiad�sa ut�n: 9.4 milli� euro �s t�bb mint 275.000 l�togat�.
A b�tor �rt�kesit�s 60%-a az IKEA �sszes �rt�keseiből, a t�bbi 40% pedig lak�sberendez�si diszek �s kieg�szitőkből �ll.
A legv�s�roltabb b�tor sorozat a PAX szekr�nyek (t�bb mint 27.600 r�sz), FAKTUM konyhab�tor (20.300 egys�g), polcos rendszerek (19.900 egys�g) �s KLIPPAN term�kek (kanap�k, sz�kek), 2.500 egys�g.
A lak�sberendez�si diszek �s kieg�szitőkből kateg�ri�j�b�l a leg�rt�kesitebbek a paplanok �s a p�rn�k, a gazdas�gos vil�git�k�rt�k �s IKEA 365+ term�ksorozat.
IKEA Rom�nia 2009 �vre kitűz�tt c�ljai ugyanazok maradnak. �Ugyanazt az elv�r�st �hajtjuk r�sz�nkrő�l �a �gyfeleink r�sz�ről az �r-minős�g ar�ny tekintet�ben�, jelentette ki Cornel Oprisan.
IKEA az Altrom Csoport �ltal van jelen Rom�ni�ban, melynek tulajdonosai Radu Dimofte �s Gabriel Popovivi.

Forr�s: www.wallstreet.ro

Pazardjik v�rosban megsz�ntetik az erdokitermel�st

Fri, 30 Jan 2009 00:00:00 +0200
A bulg�riai Erd�szet kijelentette hogy Pazardjik v�rosban megsz�ntetik a fav�g�st a piacon �szlelhető kereslet hi�ny miatt. Csak �t h�nappal ezelőtt a fűr�sz�ru kereslet oly nagy volt a vid�ken hogy 1m3 fa �ra 70-80 eur�ba ker�lt. Jelenleg a rakt�rk�szleten levő 55.000 m3 fűr�sz�rut 50 euro/m3 �ron sem lehet �rt�kesiteni.

�j Mobexpert logisztikai k�zpont Bukarestben

Thu, 29 Jan 2009 00:00:00 +0200
Mobexpert � piacvezető b�torgy�rt� - elkezdte egy �j logisztiksi k�zpont �pit�s�t Bukarestben.
befektet�s �rt�k�t 10 milli� eur�ra besz�lt�k fel.
E k�zpont fel�pit�se Mobexpert besz�llit� h�lozat�nak k�lts�geit optimiz�l� terveihez tartozik, annak �rdek�ben hogy az �ruh�zban bemutatott term�kek �ra v�ltozatlan maradjon.
Az �j logisztikai k�zponzt lehetőv� teszi a term�kek megv�s�rl�s�t nagy mennyis�gben, kedvező �ron, �s gyorsabb forgalmaz�st.
�E k�zpont �pit�se egyike a szeptemberben be�temzett m�rt�keknek. C�lja az �gyfelek meg�v�sa a potenci�lis �remelked�sektől, melyet a p�nz�gyi krizis illetve a valuta �rfolyam negativ alakul�sa v�lthat ki�, jelentette ki Dan Sucu, a Mobexpert eln�ke.
A v�llalat hivatalnokai szerint a k�zpont 2009 m�jus�ban lessz k�sz, j�liusig pedig műk�dők�pes lessz.
Jelenleg, Mobexpert k�t logisztikai k�zpontot birtokol Bukarestben �s Maros V�s�rhelyen.
Az 1993-ban megalapitott Mobexpert Csoport 2000 alkalmazottal, 10 retail t�rsas�ggal, 8 b�torgy�rral, 6 import t�rsas�ggal �s 3 szerviz t�rsas�ggal rendelkezik.

Forr�s: www.wallstreet.ro

Csend a b�toriparban 2009 folym�n

Mon, 19 Jan 2009 00:00:00 +0200
2009 �vre a b�tor �r�nak fennmarad�s�t l�tj�k előre. E helyzet a piac cs�kkenő b�tor kereslet�nek �s az euro �rt�k�nek n�veked�s�nek k�sz�nhető.
Dan Sucu, a Mobexpert eln�ke kijelentette hogy sz�nd�k�ban �ll ebben az �vben az �rakat lejben tartani fenn. V�lem�nye szerint annak ellen�re hogy a piac nem tudn� elviselni a b�tor �r�nak az emelked�s�t, gy�rt�k �s a viszontelad�k nem cs�kkentik az �rakat, a termel�s k�r�ra. in detrimentul productiei.
Sucu hozz�fűzte hogy a k�vetkező h�napokban nem v�rhat� �remelked�s.
A szak�rtők szerint a piac �lland� marad 2009, a fizet�sek pedig 10%-al emelkednek, a termelők profitja pedig cs�kkenni fog.
APMR szerint, 2008-ban a b�tor termel�s 7%-kal n�vekedett, a profit pedig 1.89 milli�rd Eur-r�l 2.025 milli�rd Eur-ra emelkedett.

Foor�s: http://www.universulpadurii.ro

MDF vagy k�z�p - a kitart� falemez

Fri, 16 Jan 2009 00:00:00 +0200
MDF - a feldolgozott vagy k�z�p falemez egyre gyakrabban fordul elő a saj�t lak�k�rnyezetben. Mekanikai tulajdons�gainak �s sokf�le kivitel�nek k�sz�nhetően k�nnyen felhaszn�lhat� �s nagyon kedvelt �pitőanyag.
Gyakorlatilag az MDF (Medium Density Fiberboard = K�z�pkem�ny farostlemez) egy k�z�psűrűs�gű farost lemez, mely farostb�l �s műk�tőanyagb�l k�sz�l.

Kiv�l� tulajdojdons�gai miatt, az MDF haszn�lata sokoldal� előnyt jelent. Egy homog�n, eszt�tikus, sima fel�letű, a t�m�rf�n�l gazdas�gosabb falemez mely v�ltoz� vastags�gban k�szithető �s majdnem b�rmely k�rnyezetbe tal�l. Az MDF l�gy fafajb�l, v�kony �tm�rőjű f�b�l is gy�rthat� �s ez�rt nem repedezik meg, tűz�ll� nem t�r�keny, nem g�rb�l el �s k�l�nb�ző m�don kivitelezhető, p�ld�ul fest�kkel, lakkal, stb. es ez�ltal sima, f�nyes fel�letet nyer.

Az MDF egyre ig�nyeltebb a lak�sberendez�sben, a b�toriparban, a kereskedelmi terek �s irod�k berendez�s�ben.

Eszt�tikus �s sokoldal�an alkalmazhat� anyag l�v�n az MDF t�k�letes megold�snak bizonyul a lak�t�r berendez�s�ben is. Forr�s : http://www.bois.com

Holzindustrie Schweighofer megv�s�rolja a hajdani IKEA gy�rat

Thu, 15 Jan 2009 00:00:00 +0200
Holzindustrie Schweighofer megv�s�rolja a hajdani IKEA gy�rat. Holzindustrie Schweighofer, az osztr�k faipari piacvezető csoport, megv�s�rolta az IKEA szucs�vai gy�r�t; a v�s�r �rt�k�t nem tett�k nyilv�noss�. Holzindustrie Schweighofer 200 milli� eur�t fektet be a faiparba, az �jan megv�s�rolt gy�r pedig a harmadik a kateg�ri�ban. K�zel rom�n �llampolg�r dolgozik Holzindustrie Schweighofer gy�rnak �s a term�keknek k�r�lbel�l 80%-�t �zsia, Eur�pa �s K�z�p-Kelet fel� export�lj�k. A v�llalat bev�tele 2008-ban el�rte a 260 milli� eur�t, mely 2007-hez viszonyitva 82%-os n�veked�st jelent. 2009-re 2 biomassz�val �zemeltetett erőművet sz�nd�koznak elinditani Szebes �s Radauti v�rosokban.

Forr�s: http://www.universulpadurii.ro

IMM COLOGNE 2009 janu�r 19-25, N�metorsz�g

Wed, 14 Jan 2009 00:00:00 +0200
IMM COLOGNE a b�toripar sz�m�ra cs�csesem�nyt jelent. Minden egyes �vben, IMM COLOGNE elsők�nt ad alkalmat az eur�pai �s �ce�nont�li leg�jabb b�toripari tendenci�k bemutat�s�ra.
E ki�llit�s sor�n a nemzetk�zi l�togat�knak lehetős�ge nyilik hogy felfedezz�k a vil�g b�rmely r�sz�ről sz�rmaz� b�tort �s lak�sberendez�si �tleteket. A term�kek sk�l�ja a hagyom�nyos b�tor elemektől eg�szen a modern, luxusos stil�s� b�torokig terjed.
Ki�llit�k: nemzetk�zi b�tor besz�llit�k, vil�git� testek, kieg�szitők �s tartoz�kok, szőnyegek, stb.
L�togat�k: nemzetk�zi b�tor kereskedők, konyhab�tor szak�rtők, lak�sberendező diz�jnerek, �pitőműv�szek, �csok, stb.

IMM COLOGNE komplex b�tor kiv�laszt�st mutat be. Az "imm pure"-t�l az "imm basic"-ig, a term�k sk�la szakaszokra van felosztva. E nemzetk�zi b�toripari esem�ny egy glob�lis piacteret �s tal�lkoz� helyet jelent a szakma sz�m�ra. A vil�gki�llit�s 2009-es kiad�s�ra 50 orsz�gb�l sz�rmaz� 1000 ki�llit�t v�rnak K�lnben. A tendenci�k barom�terek�nt, IMM COLOGNE a j�vő diz�jnj�nak az �tleteit hozza l�tre.

Sursa: http://www.imm-cologne.com/thefair/

A kar�csonyi fenyok �jra�ltet�se Bukarestben

Sat, 20 Dec 2008 00:00:00 +0200
2008 december 1-től, Terra Ecologica k�rnyezetv�delmi �gyn�ks�g elinditja az "�ltess kar�csonyi f�t " kamp�nyt."C�lunk nem az hogy a helyi fenyőket vir�gcser�pbe �ltess�k. Igy, e f�k �ltet�se �ltal a k�rnyezetnek j�t�kony hozz�ll�sra pr�b�ljuk �szt�n�zni az embereket." jelentette ki Adrian Net �r, a program egyik �nk�ntese.
A f�kat h�zhoz fogj�k sz�llitani mag�nszem�lyeknek �s c�geknek egyar�nt. Az egyes�let nagy fenyőfa keresletre sz�mit �gy a csal�dok mint a c�gek r�sz�ről.
"Az �nnepek ut�n a vevők visszavihetik a fenyőf�kat. Az �nk�ntesek segits�g�vel �jra�ltetj�k a fenyő �s luc f�kat Bukarestben �s a szomsz�dos vid�kein. An�lk�l hogy lemondjunk a hagyom�nyos fenyő diszit�sről, elker�lni �hajtjuk a f�k kiv�g�s�t az �nnepek alkalm�val", nyilatkozott Simona Cretu, a Terra Ecologica egyes�let eln�ke.
A m�lt �vben m�s EU tag orsz�gokb�l, fők�nt D�ni�b�l, hozott cser�pbe �ltett fenyőf�k �rasztott�k el rom�n piacot. Sok helyi fenyőt v�gtak ki, azut�n pedig eldobt�k hasznosit�s n�lk�l.
Az egyes�let �sszes tev�kenys�gei a k�rnyezetv�delmre ir�nyulnak. "A Terra Ecologica �ltal előmozditott f�kat begyűjtik janu�r k�zep�n, majd �jra �ltetik Bukarestben. Tov�bb� az egyes�let a Herastrau parkban sz�nd�kozza el�rusitani a kar�csonyi fenyőket december 14-15 k�z�tt. Az ebből nyert p�nzalapot m�s f�k �ltet�s�re fogj�k forditani Bukarest k�rny�k�n, a k�vetkező term�szetbar�t kamp�nyok alkalm�val.

Forr�s: http://www.ecomagazin.ro

P�nz�gyi krizis a rom�niai faiparban

Thu, 18 Dec 2008 00:00:00 +0200
Az ut�bbi időben legal�bb 10 fontos b�torgy�rt� csőd�t jelenetett be. Ismert t�ny az 2009 m�rcius�ig 30.000 alkalmazott marad �ll�s n�lk�l .
A f�ldtulajdonosok a p�nz�gyi krizis �r�gy�hez folyamodnak hogy igazolj�k a telkek elad�s�t jelentette ki Vasila Badica, a Faipari T�rsulat eln�ke.
"A tulajdonosok kihaszn�lj�k ezt a krizist hogy elbocs�jts�k alkalmazottjaikat �s hogy csőd�t jelentsenek ki. A v�llalatoknak kisebb profitjuk l�v�n előny�sebb hogy eladj�k a ter�leteedt melyen a gy�r telep�l.", mondta Badica.
A t�rsulat eln�ke szerint ezen elbocs�t�sok nem indokoltak ha a v�llalatok profithoz�k voltak. Kijent�se szerint a faipari alkalmazottak sz�ma 165.000-ről 150.000-re cs�kkent.

Forr�s: http://www.universulpadurii.ro/

A massziv erdoirt�s komoly k�vetkezm�nyekkel j�r Rom�ni�ban

Wed, 17 Dec 2008 00:00:00 +0200
Rom�ni�ban az erdő jelenleg az orsz�g fel�let�nek 26-27%-t boritja be. Ausztri�ban �s N�metorsz�gban az erdő az orsz�g fel�let�nek 40%-t boritje be, az �szaki Orsz�gokban pedig 80%-t.
Az Eur�pai Uni� szabv�nyaival megegyező fok� erdős�t�s el�r�s��rt, Rom�ni�nak 2 milli�rd hekt�rt kellene be�ltetni a k�vetkező 25 �vben. Ezt cselekedet a 2008 elej�n elfogadott ed�szeti t�rv�nyk�nyv is megemliti.
A t�rv�nyk�nyvben hangs�lyozta annak sz�ks�gess�g�t hogy a k�vetkező 25 �vben 80.000 hekt�r f�t �ltessenek be �vente. Igy Rom�nia erdősitett fel�lete el�rn� 33-35%-ot. Romsilva 15-20.000 hekt�rt �ltet be �vente a hat�s�gok t�mogat�sa n�lk�l.
Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, Rom�nia 125 �v m�lva tudn� teljesiteni EU felt�teleit.
Az erdőirt�s �ltal legink�bb s�jtott r�gi�k Muntenia �s Moldva d�li r�sze. Braila, Galati, Ialomita, Giurgiu, Olt �s Dolj megy�kben az erdősit�s foka csak 5%-os.

Forr�s: http://www.universulpadurii.ro

�j terv az erdoirt�s ellen Brazili�ban

Sat, 13 Dec 2008 00:00:00 +0200
N�h�ny napra r� hogy a statiszt�k ujabb n�veked�st jeleztek az amaz�niai erdőirt�s tekintet�ben, a braziliai korm�ny bejelentette a tr�pusi erdők irt�s�nak meg�llit�s�ra vonatkoz� sz�nd�kat.
A 10 �vre sz�l� terv c�lja az hogy az erdőirt�sokat 70 %-kal cs�kkentse. E terv alkalmaz�sa �ltal 2009 v�g�ig az erdőirt�sok 40%-kal val� cs�kkent�s�t rem�lik el�rni, 2010 - 2013 k�z�tt pedig 30%-kal, ezut�n pedig a 2014 - 2017 időszakaszban �jabb 30%-kal pr�b�lj�k cs�kkenteni.
"A c�lja az hogy az erdőirt�sok 2017-ig 5000 de km� fel�letre cs�kkenjenek", jelentette ki a k�rnyezetv�delmi miniszter, Carlos Minc. Majd hozz�fűzte hogy az erdőirt�s �tem�nek lelassit�sa a sz�nbioxid emisszi�nak a 72%-os cs�kkent�s�t eredm�nyezi f�ld�nk l�gk�r�ben.
E kezdem�nyez�s sikere Brazili�nak az erdőkitermel�s elleni harchoz sz�ksp�ges p�nz�sszeg begyűjtő k�pess�g�n m�lik. 2008 augusztus�ban a brazil korm�ny bevezette az Amaz�n P�nzalapot, annak �rdek�ben hogy segitsen a k�lf�ldi korm�nyoknak hogy megv�dj�k a vil�g legnagyobb tr�pusi esőerdőit �s hogy a glob�lis felmeleged�s ellen harcoljanak. Szeptemberben, Norv�gia volt az első orsz�g mely hozz�j�rult ez alaphoz.
E kezdem�nyez�s annak k�vetkezt�ben j�tt l�tre hogy az erdőirt�s ter�n a leg�jabb statisztik�k 2008 j�liusban 3.8%-os n�veked�st jeleztek. Minc �r szerint ez a n�veked�s nagyobb lenne ha nem kezdik el az �v elej�n az erdőirt�si programot.

A braziliai mafia megt�madja a k�rnyezetv�delem �gyn�keit

Tue, 09 Dec 2008 00:00:00 +0200
A korm�ny hivatalosai elleni t�mad�s k�vetkezt�ben, az Amaz�n k�rny�k�n t�rt�nő ileg�lis erdőirt�s lek�zd�se �rdek�ben tett erőfeszit�sek fokoz�dnak.
Carlos Minc, a k�rnyezet minisztere kijelentette hogy a korm�ny nem engedi hogy megr�mits�k ezen erőszakos tettek, mely �ltal megt�madtak egy sz�llod�t �s felgy�jtottak n�h�ny aut�t.
A tiltakoz�s az ileg�lis sz�rmaz�s� f�nak az elkoboz�sa ut�n kezdőd�tt el.
Az erőszakcselekm�nyek c�lzottai a k�rnyezet fel�gyelői voltak, a jelent�sek szerint pedig t�bb mint 3000 szem�ly vett r�szt.
Ibama, a nemzeti k�rnyezet �gyn�ks�g szerint a tiltakoz�s azut�n t�rt ki miut�n a hat�s�gok t�bb mint 400 m� f�t koboztak el mely egy Indiai v�dett ter�letből volt ileg�lisan kitermelve .
A legt�bb Amazonmenti erdőirt�s Paragominas v�ros szomsz�ds�g�ban t�rt�nik.
Forr�s: http://news.search.yahoo.com